Karner Károly: A felekezetek Magyarországon a statisztika megvilágításában (Debrecen, 1931)
I. rész. A felekezetek népesség« hazánkban. - 3. Vegyes házasságok és reverzálisok
Karner Κ. : A felekezetek Magyarországon a. statisztika megvilágításában. 32 ban. Kitűnő példa"erre a bolsevista Oroszország. A bolsevista életforma, többek közt egyik tipikus megjelenítése a vallás befolyása alól emancipált tisztán e világi életformának, a saecularismusnak. Oroszországban éppen ezen világnézet alapján a születések mesterséges korlátozása a törvényben megengedett dolog, sőt a törvény megengedi az abortus előidézését is. Általában hangoztatják azt az elvet, hogy minden asszonynak csak minden harmadik évben legyen gyermeke. 4 3 Oroszországban azonban ez egyelőre még nem jelenti a születések lényeges csökkentését, — ha ugyan a szovjet-statisztikának hinni lehet, — sőt jelenleg Oroszország a legerősebben szaporodó európai birodalom : természetes szaporodása évenként kb. három és félmillió lélek, holott az egész többi Európára csak kb. két és félmillió lélek esik. 4 4 Micsoda értelme és jelentősége van ily körülmények közt annak a statisztikai vizsgálódásnak, amely a szaporodást felekezetenként vizsgálja ? Semmiesetre sem lehet a szaporodás eltérő nagyságából az illető felekezet „spirituális valeur"jére következtetni. Ellenben a vizsgálódás rendkívül fontos, mivel a születési nyers arányszám hullámzása a nép életének rendkívül finom szeizmográfja, amely már nagyon kis változásokat és eltolódásokat is megérez és megmutat. Jelenleg a legfontosabb és legelső tanulság, amelyet a fentebb közölt számsorokból levonhatunk, az, hogy az új sexualis erkölcsiség nálunk minden felekezet körében egyre diadalmasabban tör elő. Minden felekezet egyformán van érdekelve ebben a kérdésben, még ha egyik vagy másik pillanatnyilag látszólag előnyben van is. A protestantizmust korábban és erősebben ragadta meg a mozgalom. Ennek oka a protestantizmus világnézetével kapcsolatos nem vallásos tényezőknek és az általuk alakított életkörülményeknek sajátos jellegében van. De ma már hasonló erővel ragadta meg a katholikus lakosságot is és benne is feltartózhatatlan erővel terjed. A születések csökkenésében, mesterséges korlátozásában kétségkívül súlyos nemzeti veszedelem rejlik. Orvoslásának a lehetőségéiről itt nem szólhatunk. Annyi kétségtelen, hogy az orvosszerek csakis olyanok lehetnek, amelyek megfelelnek a betegség sajátos jellegének. 3. Vegyes házasságok és reverzálisok. a) A felekezetek súrlódásának egyik legkényesebb pontja a vegyes házasság. Régebben a vegyes házasság kötése erősen meg volt nehezítve. A katholikus egyház az őt is érintő vegyes házasságokból származó összes gyermekeket magának köve teli. Még a türelmi rendelet is csak azt engedte meg, hogy a leánygyermekek nevelkedjenek valamely protestáns vallásban, ha anyjuk protestáns volt. A törvényhozás e tekintetben csak lassan jutott el a felekezetek egyenjogúsításáig, amiko1868-ban kimondta, hogy a gyermekek nemük szerint kövessék szüleik vallásátr A gyermekek vallására vonatkozó megegyezést (reverzálist) az 1894 : XXXI. tc. engedte meg. Ez a rendelkezés olyan fegyvert adott a harcias egyházak kezébe,, amely a sokat hangoztatott felekezeti békének a legnagyobb ellensége. Míg azelőtt az ismételt úgynevezett elkeresztelési esetekkel tette a katholikus egyház lehetetlenné a többi egyháznak a vele való békés együttdolgozást, most csakhamar törvényes keretek közt, de nem kisebb erővel indult meg a harc a még meg sem született gyermekekért. Hogyan tükröződnek ezek a viszonyok a statisztikában ? A házasságkötések általános viszonyszáma felekezetek szerint nagyon kevés eltérést mutat. Ezer lélekre 1900-ban 8-9, 1910-ben pedig 8-7 házasságkötés esett. Az egyes felekezetek arányszámai is mind olyan közel járnak ezekhez az adatokhoz, hogy azoknak részletezésétől eltekinthetünk. Csonka-Magyarországon 1925-ben ezer lélekre ugyancsak 8-9 házasságkötés esett. Ennek felel meg az is, hogy 1910-ben 4 3 V. ö. Hirschfeld: Sexualreform im neuen Russland, „Das neue Russland",- 1926:, 11 12. szám, 40. 1. Idézi Wolf : „Die neue Sexualmoral", 106. 1. is. 4 4 V. ö. Feiler : Das Experiment des Bolschevismus, 1929. 41. 1.
