Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)

1927-11-06 / 15. szám

15. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 3 — élni akarnak, magukat sem elnyomatni, sem megsemmisíteni nem engedik. Aki létükben tá­madja meg őket, azokkal az ember legtermésze­tesebb jogán harcba szállnak. De harcot senki és semmi ellen nem kezdenek, csak a gonoszok es hitetlenek és hazátlanok ellen. A nagy katholikus püspök Pannonhalmát és Debrecent összekötő aranyhidja köddé foszlik ha csupán ünnepi szó­noklat marad Mit ér az aranyhid, ha nem járnak rajta ? Volt már nekünk egyszer egy igazi arany- hidunk, amelyen a felekezetközi békesség géniusza járt: a Lambruschini-féle excepció volt ez. mely a vegyesházasságok megítélésében a vegyeshá- zisságokat elkerülni nem tudó magyar közéletre Krisztus lelkének egy parányi fénysugarát vetette ra. Ezt az aranyhidat a Corpus Juris Canonici lerombolta. Mig ez a hid újra fel nem épül, addig a békességről való minden álmodozás hiábavaló. Egyetlen önérzetes ember sem tűrheti el, hogy tisztes házasságát, melyet az Isten és az állam törvényei szerint megkötött bárki emberfia bármi címen ágyasságnak az ebből a tisztes viszonyból izármizó gyermekeit pedig törvénytelen fattyaknak merészelje nevezni. Itt van a felekezetközi viszo­nyunk sajnálatos betegségének kórokozó bacillusa. Ez élesíti ki az ellentéteket, ez távolítja el a szi­veket, ez termi meg a gyermekes zászlóafiérokat. — Most ebből az ünnepből azt az üzenetet küldjük a mi római katholikus testvéreinkhez — akiket a túlzók és konkolyhintők ellenére is igaz magyar szívvel testvéreinknek tartunk és neve­zünk : — nézzenek rá a magyar nemzet címeres pajzsára és véssék lelkűkbe, segítsék beoltani a köztudatba, amit ez a címeres paizs beszél. Két angyal tartja e pajzsot, Isten angyalai — jaj en­nek a pajzsnak, ha bármelyik angyal abbahagyja nemzetőrző szent munkáját. Ez a két angyal a vállalása szolgálja aztán azt az egyetlen emberi célt, hogy erkölcsi és anyagi eszközöket gyűjtve, minél kényelmesebben, zavartalanabbá, szebben és tökéletesebben élje ki lelke összes, igaz ér­zéseit. Életének pillanatától kezdve a temető kapujáig erre törekszik minden élet és ha előre tudatában lenne annak, hogy ezt sohasem éri el, gondolko­zás nélkül dobná el a föld minden teremtménye az életét. Hazug tehát régi nagy bölcseknek az a megállapítása, hogy mindenkiben legnagyobb az életösztön és nem a boldogság utáni vágy. Leg­hatalmasabb vágy érzéseink minél tökéletesebb, nemesebb, zavartalanabb teljes kiélése és csakis azért drága előttünk az élet, mivel reményt, alkal­mat és módot nyújt ennek elérésére. A csinált, mesterségesen felépített társadalmi dogmák közül a férfit ma csupán csak az érinti, amely a becsület kérdésével függ össze. Felül­emelkedik minden egvéb dogmán, mohón felfalja az élet összes kínálkozó örömeit, kiéli zavartalanul érzéseit és a jóllakott ember közönyével halad el a nőkérdés nagy problémái mellett. Arra, hogy nővére van, egyszer anyja élt, aki nő volt és katholikus és protestáns hiten levők táborát áb­rázolja s a nemzet ellen való bűn volna, ha ez a két angyal egymástól elfordulna, vagy egymást a nemzet pajzsától elűzné. A nemzet életérdeke, hogy ez a két angyal a paizs fölött testvéri kezet fogjon egymással. Ezt az egyetértést ezt a test­véri cgyütlmunkálkodást akarják a magyar protes­tánsok. A beszéd végén Rafláy püspököt szűnni nem akaró óvációkkal halmozták el. A Goudimel ének­kar újabb száma után Csiky Gábor unitárius lelkész imádkozott Az ünnepély elején és a szünetek közt Ákont Lajos orgonamüvész brilliáns játéka gyönyörköd­tette az ünneplő közönséget s intonalta a Hym- nuszt, amelynek égbeszálló hangjai utón oszlott széjjel az ünnepség közönsége. A régi képviselőház is szorongásig megtelt az ünnepi közönséggel, ahol a „Te Benned bíztunk eleitől fogva* kezdetű közének elhangzása után báró Kaas Albert egyetemi tanár mondott rövid elnöki megnyitóbeszédet. Jörgensen dán professzor szólalt ezután fel, amelyet magyarul dr. Viktor János teológiai tanar tolmácsolt. Nagy örömömre szolgál — mondotta a professzor — hogy a messze északról, onnan, ahol Andersen irta a meséit ahol Finsen feltalálta a napsugár gyógyító hatását eljöhettem ebbe az országba. A két ország természete egészen külön­böző, egyben azonban egyeznek: mindkettő ha­talmas volt valamikor s most a sok háború követ­keztében erősen megfogyott mindkettőnek a terü­lete Egy nép ereje azonban nem függ az ország határától, nem függ a statisztikától, a nép ereje az emberek leikétől függ. És az, hogy egy nem­zetnek milyen a lelke, a nemzetek vallásától függ. A dr. Kirchnopf Gusztáv igazgató lelkész által hogy már csak anyja iránt való kegyeletből is kell, hogy a lelkét érintse a szenvedő, az élet nehéz utjain fájdalmában leroskadt asszony sorsa, a legkevesebbet gondol. A nő csak akkor érdekli, ha kedvére van. Kilöki, ha nem hajlik a szavára, de kilöki akkor is, ha reá mosolyog, csak valami­vel később. Az uj élet uj útjainak másoknak kell lennie. Reá kell végre eszmélnünk, hogy a társadalmi be rendezkedéseknek olyanoknak kell lenniük, amely biztosítja a nő boldogságát is. Törvény kell, amely megakadályozza azt, hogy a leghitványabb férfi is kitördelhesse a leány lelkének minden ragyo­gását és aztán ha megunta, elvethesse. A megél­hetés és gondtalan biztos jövő eszközeit kell ki­építeni a leánynak épen úgy, mint a férfinek. A kenyeret talált nő épen úgy kiverekedi magának a boldogságot, akár a férfi. Lelkünk másik fele, egész életünk egyetlen nagy boldogsága, sorsunk, mindenünk a leány, megérdemli azt, hogy minden igaz férfit érintsen a nőkérdés nagy problémája, mert ha nincs is leánya, mátkája, nővére, vagy hitvese, volt egy­szer anyja . . . GallowicJt Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents