Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)

1927-09-11 / 11. szám

11. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA > 3

Bécsbe s onnan a Magyar Folyam és tengerhajózási-R. T. egyik legszebb nagy hajóján érkeztek meg szombaton a magyar fővárosba. Itt az Eötvös- téri kikötőben már diszes előkelő közönség várta őket, lelkes beszédekkel üdvözölték a vendégein- két, kiknek tiszteletére a Gellért-szálló nagy termeiben gazdag diné t adtak. A külföldi presbitereket Horthy Miklós kormányzó ur őfőméltósóga külön hosszú kihal gatáson fogadta s klasszikusan szép beszédet intézett hozzájuk.

Misnap aztán megkezdődött a kilenc napra tervezett konferenciájuk, melynek során a keresztyén világ legaktuálisabb tudományos és egyházigazgatási kérdéseit tárgyalják meg, külön szaktanácskozásokon, melyek e lapszámunk megjelenésekor is még tovább tartanak. A diszes és emlékezetes ünnepségek sorozatát Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter által, a gyűlések résztvevői tiszteletére rendezett vacsora és Bethlen István gróf miniszterelnök által adott fényes estély zárták le, ahova a gyűlések résztvevőinek kiválóságai voltak hivatalosak. Mindkét alkalommal igen értékes és nagyjelentőségű beszédek hangzottak el, amelyeket azonban — helyszűke miatt — csak a jövő számunkban fogunk bővebben ismertetni.

Szabad Jtazában

Jelennel élni — cIstenért l

Jdethlen Sábor.

szerek megvonásával és a tulvilági rettenetes büntetésekkel fenyegeti meg azt a gyönge teremtést és midőn a vőlegény látja, hogy a házasság létre nem jön — ha ebben a dologban nem enged — beadja a derekát. Egyenlő törvény csak ott igaz ságos, ahol egyenlők a törvény által rendezendő viszonyok. A statisztika meggyőző számai bizonyítják, hogy itt a viszonyok nem egyenlők, a tör vényhozónak tehát. nem szabad lehetőséget adni az egyenlőség kihasználására. Az 1868. évi Lili. törvénycikk biztosította a vallási békét, igazságos is volt. Nékünk protestánsoknak tehát komoly feladatunk ezen törvény visszaállítását kisürgetni.

Még egy nagy feladat lenne, ez a protestáns egyházak közti Únió létesítése. Én az unióba az unitáriusokat is befoglalnám, de ha nagyobb dogmatikai eltérés miatt ez mégsem lehetséges, a református és az ág hitv. evang. egvházak egyesítésének Nagvarországon számbavehetü akadályát nem látom. A trianoni béke folytán a protestánsok száma Csonka Magyarországban megfogyott, a reversalisok foiytán á létszám évről évre fogy, szükségünk van tehát arra az erősödésre amelyre az unió folytán számíthatunk. Nincs is semmi értelme annak, hogy minket, protestánsokat a huszadik században theológiai szőrszálhasogatások egymástól elválasszanak Mindkét egyházunk szerA lausannei világhonlerencia eredményei.

Dr. RAVASZ LÁSZLÓ református püspök nyilatkozata.

— Három hétig tartott ez a „csodálatos és vakmerő“ gyűlés, melynél különösebbet, ellent- mondóbbat alig látott századok óta a világ. Mi csoda bátorság kellett három-négj száz teológust összeg\üjteni és leültetni egymásn.éllé, hogy eddig vitatkozzanak, amíg egy véleményre jutnak.

— Aki a pszihológiát ismeri, tudja, hogy a vitatkozás a közvéleményeket erősíti. Aki az egyház szellemtörténetét ismeri, tisztában van vele, hogy a hitvallások mindig differenciáltak, mert mindig azt emelik ki, amiben egyik csoport a’mát siklói különbözött. Aki a bölcsészet történeté, ismeri, az előtt nem kell bizonyítani, hogy nyelv» történelem, egyház, mint valami óriás szellem hegyrendszer választja el az embereket. És mégis — bár a kongresszus tagjai, vezetői pszihológusok, egyháztörténészek és filozófusok voltak, megpróbálták, hgy „az Alpescket planirozzák." ,a szeget kalapácsütéssel húzzák ki* és a különbségből hasonlóságot hozzanak elő

— Már eleve vigasztaltam őket azzal, hogy a keresztény anyaszentegyházban a szakadásokat ezerötszáz esztendő alatt csinálták meg s igy mégha nem is vesszük ^alapul azt az általános törvényt hogy sokkal könnyebb elrontani valamit, mint megjavítani, sőt esetleg még több időre kellene számítanunk, — még akkor is ezerötszáz esztendőnk van arra, hogy feladatainkat elvégezzük. Helytelen dolog volna azt kívánni, hogy mi ezerötszáz esztendő munkájával három hét alatt Laukezete demokratikus alapon nyugszik, alkotmányaink, az egyházi törvényhozás, közigazgatás, törvénykezés terén jóformán azonosak, mi választ el egymástól ? Legfeljebb egyéni érdekek, amelyeknek a nagy célra való tekintettel háttérbe kell vo- nulniok. Ar múltban nemzetiségi ellentétek akadályozták az uniót. Ez az akadály most megszűnt Nincs tehát értelme annak, hogy az unió létesítését ellenezzük.

M'dőn egy alkalommal gróf Tisza István alatt az unió szükségét szóba hoztam, igazat adott nekem. Báró Bánffy Dezső pedig őszintén beval lotta, hogy ő szívesen pártolja az uniót, mert ezzel csak a kálvinista egyház nyerhet és ettől tartanak a lutheránus vezetőink is, de én azt mondom, ne azt nézzük, melyik felekezet nyer, vagy veszt, hanem azt, hogy a protestantizmusra az unió határozott nyereség Addig is azonban, mig az uniót megcsináljuk, közeledhetünk feléje azzal, hogy a gyakorlati keresztyénség munkáit reformátusok és evangélikukok közösen végezzék. Félre a kálvinista és a lutheránus szövetségekkel, csináljunk belőlük protestáns szövetségeket az egész vonalon. így majd könnyebben vehetjük fel a versenyt a katolikusokkal, akik a gyakorlati kereszténység munkálását tőlünk tanulták és máris ebben túltesznek rajtunk. (Vége.)