Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)

1927-08-14 / 9. szám

4 MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 9. szám Utána Walko Lajos külügyminiszter a kormányzó, dr. Ángyán Béla államtitkár a magyar kormány üdvözletét tolmácsolta. Dr. Édes Endre tanácsnok azt kérte a jelenlevő külföldiektől, hogy támogas­sák Magyarország kulturális újjászületését. Kapi Béla evangélikus püspök beszédében hangoztatta, hogy a nemzeti különbségeket át kell hidalni és megtalálni a szeretetben való egyesülést. Báró Podmaniczky Pál fölszólalása után Szabó Aladár a magyar sajtó érdeklődését köszönte meg, amely a lehető legjobb benyomást keltette a Budapesten megjelent huszonkét nemzet delegációjának körében. Az Európai Keresztyén Szövetségi Unió szer­dán délelőtt kezdte meg érdemleges konferenciáját és pedig a külföldiek számára a Zeneművészeti Főiskola hangversenytermében, a magyarajkuak — csonkaországbeliek és a megszállott területek­ről jöttek — részére pedig a Vigadó nagytermé­ben. Mindkét helyen egy és ugyanarról a tárgyról folytak az előadások 1 „Megmentésünk 1.. .“ gyűj­tőcím alatt. A konferenciát mindkét helyen istentisztelet ve­zette be. A magyar gyűléseken Kecskeméthy Ist­ván dr. kolozsvári ref. teológiai tanár megnyitója után Szőnyi Sándor ceglédi reálgimn. tanár, Mo­dersohn Ernő németországi ref lelkész és Mon- sky Miksa bécsi lelkész beszéltek. Délután egyidőben négy helyen volt előadás a nemzetközi egyházi konferencia közönsége szá­mára, hol idősebb Victor János, Wetzig Károly, Street M. Johanna kisasszony, Attila Pál tamperei finn lelkész, Achenbach Pál német missziói titkár, illetve Muraközy Gyula kecskeméti ref. lelkész és Wisswede Pál német prédikátor tartottak előadást. gye censora elrendelte, amely tehát a hivatalos egyház álláspontját ismerteti a nyilvánossággal. Az ezen füzetben foglaltakat bátran elfogadhatjuk azon követelések minimuma gyanánt, amelyek minket protestánsokat is érdekelnek. Lássuk sorra ezeket a sérelmeket: I. Tomcsányi tagadja az egyháznak adományo­zott javak állami eredetét és sérelmesnek tartja, ha azokhoz az állam hozzányúlni merne. A páter Deák Ferencet is erősen támadja, hogy ezt állítani merte, azt ugylátszik nem tudta, hogy Verbőczy is a szent korona jogán, tehát állami alapon ke­letkezettnek mondja az egyházaknak adott javakat. A kérdés különben nem aktuális, a protestáns kö­zös bizottság sohasem sürgette a secularizációt, habár az, ha valahol, Magyarországon jogilag na­gyon is megindokolható, dehát a kérdés a földbir­tokreformmal egyelőre nyugvóra tért. II. Tomcsányi az 1848. XX. törvénycikk alapján követeli az uralkodó vallás visszaállítását. Gúnyo­san aposztrofálja a protestánsokat azzal a felhí­vással: „Nos hát protestáns testvérek hajtsuk végre az 1848. évi XX. t. c. rendelkezéseit“. Sze­rinte azok végre vannak hajtva, mert a teljes val­lásszabadság biztositva van a protestánsoknak, állami segélyben is részesülnek. Miért lármázzák hát tele az országot panaszaikkal? Nekik nincs a Este Budapest székesfőváros pompásan sikerült összejövetelt rendezett az Európai Keresztyén Szövetségi Unió külföldről és a megszállott terü­letekről jött résztvevői számára. Hét órára zsúfo­lásig megtelt a Vigadó nagyterme, a vendége­ket Édes Endre dr. tanácsnok üdvözölte meleg szavakkal. Elsőnek Ketty James, az Unió európai elnöke köszönte meg a főváros vendéglátását, majd Por­tugália nevében Alfredo da Silva, Németország ré­széről Schürmann Gusztáv, Románia nevében K. Tompa Artur dr., Észtország megbízásából Koljo lelkész, Írország kiküldöttei részéről Pollock János szólt, Anglia üdvözletét Bagnall lelkész, Csehor- szágét Hochmann lelkész, Ausztriáét Rindlichba- cher Traugott adta át. A további szónokok vol­tak ; Gröndahl (Svédország), van Kol (Hollandia), Lassahn Gusztáv (Lengyelország), Rev. F. T. Mi­les (Ausztrália, Sneddon (Skótország), Snaerhaus (Norvégia), Ritter (Svájc), Boot (Wales), Schuma­cher (Szerbia), Attila Pál (Finnország). A magyar rendezőbizottság részéről Podmaniczky Pál báró dr. mondott beszédet, majd az illusztris közönség hangversenyt hallgatott végig. Ebben közreműköd­tek: a Törekvés-dalkör Kiss Károly vezetésével, a Laurisin zene- és énekcsoport, a Baranyai-trió, Laurisin Lajos, a Magyar Kir. Operaház tagja és többen mások, akik valamennyien magyar szer­zeményeket adtak elő. Szünetben a főváros meg­vendégelte a külföldi résztvevőket. Ugyancsak szerdán este a konferencia magyarajku tagjai szá- mára szeretetvendégség volt az Állami Gépgyár dísztermében. A befejező előadásokat pénteken tartották meg az említett helyeken. panaszra e tekintetben semmi okuk, de itt az ideje, hogy mi emeljünk panaszt s mi követeljük, hogy hajtsák már végre az 1848. XX. t. cikket s tény­leg adják meg nekünk katholikusoknak mindazt, amitől bennünket jogtalanul megfosztottak s amit a törvényre támaszkodva visszakövetelhetünk. Tomcsányi ugyanis abból, hogy későbbi törvények az ősi szent vallást felekezetié degradálták, ezt pedig az 1848. t. cikk nem tette, egy logikai buk­fenccel azt következteti, hogy a későbbi törvény­cikket sértették meg, a katholikusok tehát ezen törvénycikk alapján követelhetik az uralkodó val­lás visszaállítását. Ehhez a viccnek beillő okoskodáshoz azt hisz- szük nem kell kommentár. A IV. fejezetben felsorolja a páter, a hatholi- kusokra nézve sérelmes törvényeket. Ezek a há­zasságjogi, anyakönyvi és a gyermekek vallásáról, az izraelita vallás recepciójáról és a felekezetnél- küliségről szóló törvények, az uzsoratörvény, me­lyet a liberális kormány már 1877 ben hatályon kívül helyezett és a törvény a törvényesen bevett vallásfelekezetek viszonyosságáról. Ezeket a tör- vényeket a katholikus vallás elleni tőrdöféseknek mondja Tomcsányi és mind eltöröltetni kívánja és ez á kívánság képezné tulajdonképen a mái katholikus mozgalom végcélját (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents