Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-07-31 / 8. szám
8. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 3 Azonban az élet problémái rendkívül bonyolultak és azért azok végleges megoldásuknál más lelkületű más életfelfogásu és más világnézetű emberek közreműködésére is nagy szükség van. Másfajta nem protestáns lelkületüeknek is megvan e téren a maguk munkakörük és hivatásuk, amit viszont Ők tudnak sikeresebben betölteni. Ez igazság megóv bennünket minden egyoldalú felfogástól és türelmetlenségtől. Bizonyos, hogy csak egymás sajátosságait megbecsülve, közös erővel, vállvetett munkával dolgozhatunk nemzetünk előrehaladásán. Lechnitzky Gyula. fi mi PcmtheonunU. Szenczi Molnár Albert ( 574—1633) A hires bibliaforditónak Károli Gáspárnak tanítványa és kortársa vo't. Egyike volt azon tudományszomjas szegény magyar diákoknak, akiket a tanulnivágyás külföldre hajtott s dacára a nagy nélkülözéseknek nem vesztek el a külföld forgatagában, hanem tudományukkal becsülést szereztek a magyar névnek. Szenczi Molnár is tiz évig látogatta Wittenberg, Strassburg, Heidelberg hires iskoláit, előbb mint diák, később már mint tudós tanító s rengeteget nélkülözött. Nyugtalan vére s tudásszomja végig barangoltatta vele Schweizot, Olaszországot, majd 1599-ben hazajött, de mikor nem tudott álláshoz jutni, újból kiment külföldre s folytatta theologiai tanulmányait. Közben elsajátította a könyvnyomtatás technikáját s mint nyomdai korrektor és nevelő végigbarangolta Németország városait. némely csodák felett, a mosolygásra csak azt jegyzik meg. hogy az csak olyan legenda, a néptől azonban megkiváják, hogy ilyen legendákban higyjen. Hogy ezt a cs 'dákban való hitet a római egyház még ma is komoly *n kezeli, kitűnik a múlt év őszén a Budapesti Hírlapban közölt esetből Bellarin jezsuita, aki a XVI. században élt és aki Kalocsán is megfordult, boldoggá van avatva, de még nem szent. Kalocsán azonban őrzik ködmö- nét, mely legújabban csodákat mivel. E napokban egy, az orvosok által feladott tüdőbeteg néhány imát mondott el a ködmön felett és meggyógyult. Elhisszük neki, de a kalocsai jezsuiták ezzel be nem érték, jelentést tettek erről Rómának és kér ték a csodát tévő Bellarmininek szentté avatását. És Róma komolyan vette a feljelentést. Szakértőket küldött ki az eset megvizsgálására. No, ha ez a szentté avatás majd sikerül, meg lesz oldva Magyarországon a tuberkulózis gyógyításának kérdése. Sok ilyen esetet hozhatnék fel, de nem célom a csodákban való hitet támadni. Csak mint a felvilágosodás útjában álló tényeket hoztam fel a legendákat. A múltra visszatekintve, az európai műveltséget abban az időben, midőn a magyarok Szent István Erre az időre esik irodalmi munkásságának megkezdése. Legelső müve egy latin szótár volt, mely később göröggel bővülve első görög magyar szótárunk lett. Igen éitékes Szent Dávid király 150 zsoltára c. müve, amely csakhamar hivatalos énekeskönyve lett a refoimátus hazai egyháznak. Zsoltárai nemcsak mii is élnek, de dallamaikkal a magyar költőinyelvnek, változatos témáival a verstechnikánk fejlődésének adtak nagy lendületet. Ez a müve száznál több kiadást ért el. Az eddig nyomorgó Szenczi Molnárra ezután jobb napok köszöntöttek. Müvei nemcsak erkölcsi, de anyagi eredményeket is jelentettek. Frigyes rajnai választófejedelem és Móricz hesseni gróf vették pártfogásukba. Ezalatt készítette el a Biblia uj, javított fordítását, továbbá latin nyelven irt magyar nyelvtanát, mely különösen nagy elismerésben részesült. — Nagy sikere és tudós hire hazáját is bejárta. Hivták is haza, de csak nehezen határozta el magát a hazatérésre. Csak 1613- ban tért rövid időre haza, de az otthon dúló különböző háborúk miatt csakhamar újból németországi lakós lett. Ekkor hivták meg az oppen- heimi főiskola tanárául, amelynek nemsokára rektora lett. Tanársága alatt készítette el Skultetius Pos- tillainak (egyházi beszédek) fordítását s ekkor irta hires Imádság könyvét (1620) és a Keresztyén religióra és igaz hitre való tanítást (1624), amely kissé nehézkes nyelven ugyan, de szerencsésen ültette át nyelvünkre Kálvin alapvető müvét az Institúciókat. alatt a kereszténységet felvetették, kizárólag a keresztény katholikus egyház képviselte. Ez az egyház épen a keresztes háborúkat megelőző századokban a legsötétebb züllés képét mutatta. Érthető tehát hogy szegény őseink hit és erkölcs dolgában kénytelenek voltak beérni azzal a műveltségi fokkal, amelyet az egyháztól ajándékba kaptak. E'.en tényállás mellett bámulatos az a bölcseség, az a nemes, fenkölt gondolkodás és erkölcs, amely Szent István tetteiben és különösen a fiához irt intő szózatában megnyilatkozott. A XX ik század fejedelme sem Írhatná meg szebben ezeket az intéseket, mint azt Szent István tette. Az Árpádház királyai közül leginkább könyves Kálmán tűnt ki. mint a felvilágosodás bajnoka. Lecky fentidézett müvében azt állítja, hogy Montaigne nevű francia bölcsész, aki a XVI. század ban élt, volt az első aki boszorkányok létezését tagadta és ezt nagy érdemül tudja be Montaig- nenek. Szegény anglius! Persze fogalma sem volt arról, hogy a barbár Magyarországban létezett egy Kálmán Király, aki már 500 évvel előbb egyik törvényében lapidaris rövidséggel kijelentette : „de Strygis qui non sunt, nulla fiat quaes- tio.“ (A boszorkányokról, melyek nincsenek, szó se legyen.)
