Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-06-05 / 4. szám
MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 4. szám H mi Ponfheonunk. Bocskay István (1545—1606. A XVII. század elején Básta és társainak szörnyű és véres rémuralmát a tengernyi bajától sújtott magyarság — háborogva ugyan —, de az idegen zsoldosok fegyverével mégis féken tartva, ellenállás nélkül viselte. A kényszerű türelemnek végre is a vérig sanyargatott hajdúk vetettek véget, akik csapatokba verődve ellentállást kezdtek kifejteni a népet zsaroló és pusztító zsoldos csa- patokkat szemben. így kezdődött el a magyarság létéért és a vallás szabad gyakorlásáért megindított az a harc, amelynek szerencsés és dicsőséges befejezése Bocskay István nevéhez fűződik. Alig állott Bocskay a magyarság élére, ugy- szólva földből nőttek ki a csapatai; úgy, hogy képes volt diadalmasan felvenni a harcot Básta és Belgiójosó garázdálkodó osztrák hadaival szemben. A harc akkor tulajdonképen a németek ellen indult. A „német“ szót a magyarok akkor nem nemzetiségi, hanem politikai értelemben vették. Német volt mindenki, aki Rudolf király kormányrendszerét támogatta s magyar mindenki, aki ellene fordult. A sikerek nem is maradtak el. A bécsi udvar kénytelen kelletlen felvette a béketárgyalásokat Illésházy Isiván és Thurzó György közreműködésével Bocskayval, akit a fellelkesült magyarság időközben Erdély és a magyar felvidék fejedelmévé is választott. Bocskay szívesen hajlott a tárgyalásokra, mert hiszen ő nem akart király lenni, de biztosítani akarta az egész nemzetének a teljes politikai és vallásszabadságot. Kívánságait 15 pontba foglalta. Ezek között legelői állt a teljes vallásszabadság megadása a két protestáns felekezet számára. E főkövetelésből kifolyólag kívánta a lutheránusok elégetéséről szóló, valamint a hírhedt huszonkettedik cikkely semmisnek nyilvánítását, a katholikus püspökök számának csökkentését, a protestánsoknak a püspöki szentszék joghatósága alóli felszabadítását, a jezsuiták kiutasítását, továbbá az adománylevelekből azon záradék kihagyását, hogy az adományos jószágairól a protestáns papokat és vallást kiűzni tartozik. Bocskay tehát a két protestáns vallásnak nemcsak egyszerű recipiálását akarta. Oda törekedett, hogy a régi állam ridegen katholikus jellege az uj viszonyoknak megfelelően módosittassék. Valósággá akarta tenni a vallásszabadságot. Bármilyen nehezére is e^ett az udvarnak — hosszas huzavona után — mégis határozott. így jött azután létre az úgynevezett hosszú háborúnak véget vető zsitva- toroki s vele a bécsi béke (1606), amelyek a vallás teljes szabad gyakorlását biztosították a protestáns egyházaknak. Bocskay István nem küzdött hasztalan. Kibékítette nemzetét a koronával, véget vetett a 15 évig tartó háború szörnyű pusztításainak s Erdélyben a magyarságnak erős védbástyát teremtett. A magyarok Istene megadta Bocskayban azt a vezért, akiben mindazon tehetség egyesült, amelyet nemzetünk és egyházaink igaz ügyeinek diadalrajutta- tása megkívánt. Katona és államférfi volt egy személyben. Erős magyar és erős kálvinista érzelmű ember, de épen mert évekig kívül állt a felekezeti és társadalmi küzdelmeken, bizonyos elfogulatlansággal ítélte meg azokat. Egy párthoz sem tartozott, a pártélet apró szenvedélyeit és gyülölségeit nem ismerte. Talán épen ezért támadhatott benne a gondolat, hogy egypárttá egyesíti az egész nemzetet s adta kezébe az uj zászlót, melyre az állami önállóság s a vallásszabadság biztosítását irta. Bocskay az általa teremtett békés állapot gyümölcseit nem sokáig élvezhette. A béke megkötése után rövidesen betegeskedni kezdett s 1606. december 29-én Kassán meghalt. A hajdúk kirá- lyát, a magyarok „Mózesét“, a megkinzásban megpihent ország mély gyásza kisérte el Gyula- fehérvárra, ahol a nagy fejedelmet örök nyugalomra helyezték. I SZIVARKAPAP1R ÉS HÜVELY Elsőrangú infernáíusok ős nevelőintézetek fiuk és leányok részére. Franciaország : Saint-Rafaél a francia Riviérán, az örök tavasz országának meseszép helyén, közvetlen a tengerparton (Nizza mellett). Svájc: Lausanne és Montreux, a világhírű nevelővárosokban, a Genfi tó partján, 900 m magasságban (Lausanne világhírű egyeteme). Intenzív sportélet. Klimatikus gyógyhelyek. Ausztria: Wien, az osztrák főváros gyönyörű villatelepén, a középponttól 15 percre villamossal. Magyarország: Budapost és Hűvösvölgy, elsőrangú intézetek, fiú- és leányotthonok. Mindegyik intézet felvesz egyetemi, közép- és polg. iskolai, ipar- művészeti, zeneiskolai, leánykollegtnmi, leánylyceumi, továbbképző, varrni tanuló stb. bennlakókat. Összes sportok, tanulmányi kirándulások. Bennlakó orvosnők. Szigorú felügyelet. Napi 5-szöri kitűnő étkezés. Saját sporttelepek. — Ellátási dij (bennfoglaltatik a tandij is) külföldön 120 P, Budapesten I00 P havonta. Más külön dij nincs. Külföldre mérsékelt tanulójegyek. A látogató szülők részére ugyané dijak mellett az intézetek dépandanceaiban kitűnő penziók. Köztisztviselőknek, szegénysorsuaknak, egyetemi hallgatóknak kedvezmények. A fiuinternátusok dija 10 százalékkal olcsóbb. Nyaraltatásl csoportok Lausanneban (Svájc), Balatonszemesen és Hűvösvölgyben Havi dij 140 P. Felvilágosítás, prospektus (válaszbélyeg) : Pestalozzi luternátus Iroda, Budapest, VII., Akácfa-utca 43. V. 32 (Lift). LOHR MÁRIA (Kronfusz) SÄÄ«
