Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-06-05 / 4. szám
4. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 3 A kétnapos naggyülés befejezéseképcn Gönczy Béla felolvasta a gyűlés határozati javaslatait, melyek szerint a református egyház a II. helvét hitvallást és a heidelbergi kátét tekinti irányadónak, hitvallást tesz a nagygyűlés a magyar haza iránt érzett szent szeretetéről, minden érték felett álló értéknek tekinti a lelket és azt hangoztatja, hogy igazságos gazdasági rend nem épülhet fel az egyéni haszonhajhászásnak elvén és végül hangoztatja a református sajtó megalapozásának szükségességét. Délután a Goudimel-énekkar ünnepi hangversenyt adott az Országos Zeneművészeti Főiskolán, melyről lapunk külön rovatában fogunk részletesen beszámolni Protestáns testvéreim! Kiáltó szó hangzik végig a magyar pusztaságon. Protestáns magyarok halljátok ? Nektek kiáltok. Ma még kevesen vagytok, akik halljátok, de azért visszakiáltsatok! Protestáns magyarok, akik halljátok a kiáltó szót, visszakiáltsatok ! Ebben a homályos derengésben hadd tudjam, hol vagytok? hol álltok ? Sokan vagytok ? Figyeltek ? Készen vagytok ? Protestáns magyarok, meg van-e még az a régi, pogányul konok magyarságtok? Koppány Krisztus ivadékai, olyan erős-e még a magyarságtok, mint pogány ősötöké volt ? Vagytok-e annyira magyarok, mint amilyen protestánsok vagytok? Szeretitek-e egymás magyarságát annyira, mint ahogyan a Krisztust hiszitek ? Azért kiáltok hozzátok protestáns magyarok, hogy próbát tegyetek. Nem e könnyebb a magyarságtok a keresztyénségteknél ? Érzitek-e azt, hogy protestánsnak lenni annyi, mint magyarnak lenni? Tudjátok-e, hogy aki titeket bánt, az a magyarságot bántja, hogy aki titeket bántott, az mindig és mindenkor a magyarságot bántotta ? Es emlékeztek-e, hogy mikor a magyarságot bántották, mindig ti éreztétek legelőbb és ti ütötettek vissza legelőbb? Tudjátok-e, hogyha ti nem lettetek volna, akkor már Magyarország sem lenne és akárhányszor megölhették Magyarországot, sohasem halt meg, mert a lelke élt és ez a lélek ti voltatok protestánsok ? És tudjátok-e, hogy lélek nélkül a test megélhet ugyan, de az nem az az élet, amit Isten adott ? Hallotok engem protestáns magyarok ? * Te csodálatos magyar fajta, protestáns magyarok ! Kik megmaradtatok protestánsnak és magyarnak, de drága ez a ti protestáns magyarságtok ! Négyszáz éve ütik a koponyátokat s ti megmaradtatok magyaroknak és protestánsoknak I Van-e nagyszerűbb fajta nálatok, kik nem hajtották meg a derekatokat, kik nem görbítettétek meg térdeteket, kik nem adtatok fel egy jottányit sem abból, amit akartatok és hittetek ; kiknek a sok bajban nem az idegeik sorvadtak el, hanem a nyakuk vastagodott meg; kik nem váltatok lógós- fejü mártírokká, kik mennél jobban ütöttek, annál keményebben vágtatok vissza ! Négyszáz éve tart ez igy. Kemény apák kemény fiakat nemzettek, kemény fiák kemény unokákat. Mindegyik nemzedék magával hozta az apja kemény akaratát és szerzett hozzá uj akaratot, uj dacot. A férgese elhullott, meghajolt, megbékült, de a férgese már — nem protestánsokat nemzett. Ezért vagytok ti protestánsok a legkeményebb derekú magyarok, a legmagyarabb magyarok. De furcsák is vagytok azért protestáns magyarok ! OÍyan kemény már a koponyátok, hogy nem érzitek, ha a fejetekre ütnek? Pedig ütnek benneteket, — tagadhatatlan. Szinte ugv hangzik, mint a jégeső kopogása a háztetőn, — és ti meg sem moccantok ! Gondoljátok: láttunk mi már ennél különbet is! ? Nem jól teszed pedig testvérem, mert ilyen sereg még nem jött rád, mint most. Nem ágyúval lő rád, hanem parittyával és mire megunod a dolgot, veszed csak észre, hogy leette a sáska a vetésedet ! Vigyázz a vetésedre protestáns testvérem ! Pethö Ádám. A píavcí híd felett . . . A piaveí híd felett Robog a gyorsvonat: A vízből árnyak raja száll Mellünkre, s fojtogat: Egy- idős hölgy a folyóba Virágokat hajit, Bent gyász, könny, fojtott zokogás, És kint a nap vakít . . . Nem szólunk . . . csupán könnyeink Csendes esője foly, Nem szólunk .. . csak szivünk dobog : Volt egyszer valahol . . . Volt egy ország, melyet Hadúr Magyaroknak adott — Oh, mi mélyre temettétek Piaveí habok . . . Kiss Menyhért. Gyorsírást, gépírást, helyesírást a Belvárosi.Gyorsíró Iskolában tanuljon, Budapest, IV., Muzeum-körut 23—25, I. em. Telefon: J. 404-07.
