Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-12-18 / 18. szám
MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA a gyógyulni akarás elhatározásával érkeznek, de nem tudnak ellentállni a táncos, csókos, mámort hajhászó kisértéseknek. Ezeket nemcsak a vér ritmusai, hanem a tuberkulózissal járó fokozott élniakarás lázas vágya is korbácsol. És odavetik magukat — vigadjunk, ameddig élünk jelszóval — tangós, charlestonos, mámoros bűnöknek, mignem temetésre kondul a hegyifalu sirószavu harangja Az életnek ezt a megrázó tragédiáját formálta regénnyé Thomas Mann „Zauberberg“ cimü — egy davosi szanatóriumban játszó — regényében. A józanok, akik tudatában vannak annak, hogy rajtuk múlik a betegségtől való megszabadulás időpontja — önkéntesen távoltartják magukat minden élethajrától. Szigorúan, panasztalanul ku ráznak, amely a legtöbbször hónapokig tartó fekvésből áll. Nyugalom, pihenés kell a tüdőnek, hogy gennyes sebei beheggedjenek, elmeszesed jenek. A szanatóriumok, szállodák mind délre tekintő napsugártól áthatott erkélyes szobák régiói. Itt fekszenek naphosszat a paciensek, akik a világ minden részéből ide kényszerednek. Es miért csak ide ? A kontinensnek miért csak a fentemlitott üdülőtelepei a legintenzivebb gyógyhatásuak ? Mert ezeken a telepeken a leggazdagabb a természet áldása. Mert itt harmonizál legtökéletesebben minden külső befolyás, mely a tuberkulózist gyors gyógyulásra serkenti. Ezek pedig: a magassággal egyenes arányban csökkenő légnyomás, vagyis a levegő ritkulása a szénsavtartalom rovására. A száraz, tiszta, balzsamos levegő, a teljes szélmentesség és a napfény átható, perzselő sugarai. A tuberkulózis és ennek legelterjedtebb formája a tüdővész el nem hanyagolt stádiumban teljes biztonsággal gyógyítható s a gyógyítás csak szó ciális anyagi kérdés — mondta kérdésemre dr. M Gähwyler a tbc-s megbetegedések tudományának Árosán működő európai szaktekintélye — A legbiztosabb univerzális gyógyszere e pusztító kórnak az általános jólét emelése I Ifj. Latinák Jenő. Szabad gazában Jelennel élni — cIstenért! J3elhlen Säbor» 18. szám fi mi Panfheonunk. János Zsigmond (1540—1574). Izabella halála után János Zsigmond a „megválasztott k rály“ vette át az uralkodást. Tizennégy évi kormányzása alatt az erdélyi fejedelemséget kifejlesztette és megszilárdította. A némettel szemben pedig fegyverrel is megvédte s a török szultán által önállóságát elismertette. — A refor* mátió terjedésével ő is áttért a protestáns hitre s ő lett a legelső protestáns fejedelem, aki alatt egész Erdélyben nagyban elterjedt az uj vallás. Első legfontosabb uralkodói ténye az volt, hogy Fe/dinánddal megkezdte a kiegyezési tárgyalásokat. Ferdinánd szerette volna u i. ha János Zsigmond lemond a „király“ cimiől. A hosszas tárgyalások már már sikerrel jártak, mikor a szultántól visszaérkezett Békés Gáspár az egyesség megkötését megakadályozta. A már elfogadottnak tekintett u. n. szatmári egyezség felbontásáért Miksa császár Jánosra akarta uszítani a törököt. A szultán felelőségre is vonta Jánost, de ő ügye sen kimentette magát, sőt annyira megnyerte a szultánt, hogy az „athnámé“ által elismerte Erdély fejedelemválasztási jogát. — Sőt fejedelmi jelvényeket is küldött Jánosnak Ez igen nagy örömet okozott Erdélyben s János pozícióját is mégjob- ban megerősitette. János fényes kísérettel ment el a szultán zimonyi táborába, hogy a kitüntetést megköszönje Jánost ekkor a szultán nagy ünnepségek között fogadta. Nemsokára Miksa kényszerült békét kötni a szultánnal, amelyet rövidesen követett a János Zsigmondal megkötött egyezség. Ettől kezdve János Zsigmond minden idejét a belső reformokra fordította. A vallásszabadságot János Zsigmond alatt foglalták először törvénybe, az 1567-iki tordai országgyűlésen. Ugyanekkor határozták el, hogy a protestáns vallásfelekezetek összeegyeztetésére nemzeti zsinatot tartanak. — A legelsők között volt János Zsigmond, aki a reformátióhoz csatlakozott. Unitáriussá lett Erdély első nemzeti fejedelme : unitárius volt. Mindenképen támogatta a reformatio híveit. Utolsó országgyűlésén — Ma- rosvásárhelyen — is kimondták, hogy Isten igéje szabadon prédikálható. Ennek következtében a protestáns vallás Erdélyben rövidesen általánossá lett. — Érdeme Jánosnak, hogy a törvényhozás nyelvét ő tette magyarrá. Halála előtt kötötte meg Miksával a speyeri egyezséget, mely szerint véglegesen lemondott a királyi címről. Az egyezség azonban nem lépett teljesen életbe, mert János Zsigmond 1574 tavaszán meghalt. — Benne kihalt a Szapolyai nemzettség. János Zsigmond halálát egyideig eltitkolták a rendek, mert külső zavaroktól féltek s csak halála után két hónapra temették el, akkor, amidőn az uj fejedelem választására gyűltek össze. Temetésére igen sokan jöttek el. Nem- csak Erdély tett ki magáért, de seregestől jöttek Magyarországból is. Ott volt a török szultán és r SZÍVARKAPAPÍR ÉS HÜVELY o,.
