Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-12-04 / 17. szám
17. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 3 falak állnak és amig cl nem múlik a művész vonása. Hulljon le a lepel Hegedűs Sándor képéről 1 Egy pillanatra visszagondolva az ő küldetésére és az ő szolgálatára, áldjuk Istent, aki őt nekünk adta és tőlünk az Ő dicsőségébe átalvitte. Egyékként az Ülésnek legfontosabb tárgya az 1928. évi költségvetés tárgyalása volt melyet Némethy Károly főgondnok terjesztett elő. A költségvetésnek 560.000 pengőben előirányzott összegét a presbitérium egyhangúlag elfogadta. Tervbe vette a presbitérium egy művészi énekkar felállítását s intézkedett, hogy a kőbányai egyházrész a szükségelt telek birtokába jusson. Az összeülendő zsinat megválasztandó tagjaira történt leszavazás után, jóváhagyta a presbitérium az angyalföldi egyházrész építkezési terveit. Végül a folyó ügyeket intézte el. Győry Vilmos emlékezete. A győri evangélikus ifjúsági egyesület november 20.-án tartotta nagyszabású emlékünnepét Győry Vilmosnak a lelkész-költőnek és műfordítónak emlékezetére. Ugyanekkor a győri evang. egyház épületén emléktáblát helyezett cl Az ünnepi díszközgyűlésen a városi és megyei előkelőségeken kívül resztvettek a keresztyén egyházak képviselői is Délelőtt 11 órakor kezdődött az ünnepély dr. Vélsz Aladár egyesületi elnök megnyitó beszédével. Ezután Rákosi Jenő mondott ünnepi beszédet, mellyel igen nagy hatást váltott ki a hallgatóságban. Az evangélikus énekkar után, amely Győry Vilmos két megzenésített hozomány, amely mindennap uj kérőt vonz. Es a keresetéből is megélni tudó leánnyal szemben férfi retteg attól, hogy vele szemben a legcsekélyebb hitványságot is elkövesse, mivel tudatában van annak, hogy a leány, ha annak tudatára jön, bármikor visszaszerzi teljes függetlenségét és elhagyja, mert érzi és tudja, hogy kap bármikor mást, aki nálánál talán sokkal érdemesebb és nem kénytelen egész életét leélni megalázó szenvedésben. A leány gyenge, törékeny, mimóza lélek, egy darabja lelkűnknek. Gyengesége következtében sokszorosan reá van szorulva nagy szeretetünkre és védelmünkre. Születésének pillanatában kötelesek vagyunk jövőjéről lelkiismeretesen gondoskodni, ha csak nem akarjuk a prostitúció legnyomorultabb és legszánandóbb áldozatává odalökni, már pedig prostituált még akkor is, ha lelke és szive ellenére megy férjhez. A nőkérdés nagy problémája megoldásának egyetlen alapja hogy az állandó, szerény, de biztos megélhetéshez jutott leány kiverekszi egész élete nagy boldogságát és maga pofozza le az ucca aszfaltjáról azt a leányt, aki élete uj utjain kimerészkedik az éjszakába ... Gallo wich Jenő. költeményét adta elő nagy sikerrel, Kapi Béla evangélikus püspök mondotta el emléktábla avató beszédét, amikor többek között a következőket mondotta: A szív embere volt elejétől egész végig és költészete is tulajdonképen nem más, mint az ő szivének őszinte és igaz megnyilatkozása. Ez magyarázza azt, hogy költészetében a szubjektív érzések mellett a családi vonás a legerősebb. De nem látnánk meg Győry költészetét igazi jelentőségében, ha nem gondolnánk arra, hogy őnála ez nemcsak nemes szórakozást jelentett, ő ezt hivatásának vette. Győry Vilmos volt az az igazi pap, aki a prófétaság szent hevületével prédikált és tanított. Vájjon miben van Győry jelentősége ? Költészetének a tisztaságában, nemes idealizmusában. Jöhettek és jöhetnek nagyok, akiknek fénye elhomályosítja az ő fényét, de amig az irodalomnak szentséges oltára van, melyen örök tüzek lobognak, addig ennek az oltárnak mindig lesz egy tenyérnyi kicsi helye, melyen Győry Vilmos tiszta költészete oltárgyertyaként ég és világit. Beszéltek még a Luther Társaság nevében dr. Kovács Sándor egyetemi tanár, az orosházai ev. egyházközség képviseletében Kálmán Rezső lelkész, a bpesti evang. egyházközség részéről Kemény Lajos igazgató lelkész. Az emléktáblát dr. Dukasits Vilmos kir. táblai tanácselnök, egyházfelügyelő vette át, melyen a következő felírás olvasható: Innen indult el élete útjára 1838. január 7.-én Győry Vilmos ev. lelkész, költő és műfordító. „Hatalma nincs a romboló időnek azon, mit ilyen szellem alkotott.“ Állította a győri evang. Ifjúsági Egyesület 1927. A koszorúk letétele után az ünnepély véget ért. H mi Pcmfheonunh. Balassa Bálint (1557—1594.) Nevét inkább mint az első nagy lírikusét ismerjük, pedig ezenkívül nemcsak vitéz katona, de a reformátió terjedésének hatalmas patronusa is volt. Első nevelését édes anyjától Sulyok Annától nyerte, akit a reformátióval szemben tanúsított jóindulatáért a „protestantizmus dajkájának“ is neveznek. Az ő nyugodt s felvilágosodott gondolkodása kedvezően befolyásolta a fiatal Balassa szellemének fejlődését, de igen jó befolyással volt reá Bornemissza Péter, a reformátió termékeny tollú s nagytudásu Írója, aki a Balassa családnak udvari papja is volt Bornemissza révén nemcsak protestáns szellemben, de az akkori idők szellemének megfelelően, humanisztikus kiképzésben is részesült. Alig serdült fel Balassa, Eger várába költözött, hogy hazáját mint katona szolgálja. Egri tartózkodásának az ad elsősorban jelentőséget, hogy itt ismerkedett meg Losonczy Annával, akinek hatása alatt irta szebbnél-szebb, borongós költeményeit.
