Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-11-20 / 16. szám
16. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 3 A nemzeti egység címmel a „Bethlen Gábor Szövetség“ tudományos és irodalmi szakosztálya nyilvános szakosztályi ülések keretében ezévben kezdődő előadássorozatot tart. A Bethlen Gábor Szövetség meg van győződve arról, hogy a magyar protestantizmusnak és vele együtt nemzetünknek jövője attól függ, mily mértékben tudjuk megvalósítani a protestánsok közölt az egységet és a nemzet körében a nemzeti egységet. Az egység megteremtése érdekében egy előadássorozatot rendez és tervbe veszi az előadásoknak és ilyen célú tanulmányoknak könyvalak- ban való kiadását. A nemzeti egység azt jelenti, hogy a nemzet tagjai között megvan az együttérzés, egyetértés és összetartás- Bennük él az egymásra utaltságnak és összetartozandóságnak a tudata. Áthatja őket a közös nemzeti szellem A közös nemzeti műveltség pedig biztosítja közöttük a kölcsönös megértést. Jellemzi az együttműködés készsége és a szervezkedni tudás erénye. Erős bennük az egy közös célra való nemzeti törekvés fegyelmezett akarata és kitartó a nemzeti eszményekért való együttdolgozás szándéka- Közös a nemzeti értékeknek a megbecsülése, a nemzet jobb jövőjébe vetett hit és e jobb jövőért való áldozatkész érzület, a nemzeti hivatásért önzetlenül is dolgozni kész lelkűiét. Kiemeljük még, hogy az egység nem jelent egyformaságot, hanem az egyéni jellemző sajátságok megőrzése mellett egymást kiegészítő, terv szerű együttműködést. A nemzeti egység megteremtése érdekében megindítandó mozgalom mindig az egész magyar nemzetet tartja szem előtt, tehát a trianoni határon till élő testvéreinket is és kutatja azon módszereket és megakarja alkotni azon intézményes biztosítékokat is, amelyek az együvétartozandóság érzését és tudatát fokozzák, a nemzeti szellem irányitó, inspiráló erejét növelik és a nemzeti egységet az áldozatkész lelkületekben kifejlesztik. A Bethlen Gábor Szövetség tudatában van annak, hogy csak a nemzeti élet összes közösségeinek tervszerű munkájának gyümölcse lehet a nemzeti egység és azért felhívja a többi szervezeteket, hogy foglalkozzanak behatóan azzal a problémával : Mi az ö sajátos hivatásuk a nemzeti életben és mit tehetnek a nemzeti egység megteremtése érdekében. Az első előadást november végén tartja dr. Puky Endre, a képviselőház alelnöke, a Szövetség társelnöke „A nemzeti egység jelentősége“ címen. Ezt követőleg Darányi Kálmán, ny. főispán, orsz. gyűl. képv. felolvasást tart „A nemzeti egység etikája s az egység eszményei“ cimen. Az előadások helyét és idejét külön is fogjuk tagjainkkal és előfizetőinkkel közölni. Az előadások belé- pődij nélkül tartatnak. fl mi Ponfheonunk. Hontér János (1498 — 1549). A „Barcaság“ reformátora Brassóban született, ahol a tanulmányait is megkezdte. Brassóból Bécsbe, Baselba ment tanulni. Egyetemi tanulmányait Krakkóban fejezte be, ahol később, mint „magister“ tanított is. Magyarországba 1533 táján tért vissza. Eleinte tanítással foglalkozott, de a külföldön magába szívott uj eszmék nem hagyták pihenni. Hirdetni kezdte az uj vallást s mikor a hívek szaporodtak, 1543-ban Brassóban megszervezte az evangélikus egyházat. — Tanításai igazolására irta meg néhány barátjával a „Reformatio Eclaesiae Coronensis ac Totius Barcensis Provinciáé“ c. munkáját, melyet Melanchton is kiadott egy általa irt előbeszed kapcsán s melyet Luther Márton is jóváhagyott. E könyv hatása alatt egész Brassó vidéke, a Barcaság is a reformatióhoz csatlakozott, miután annak elveit Brassó város hivatalosan is magáévá tette s intézkedett, hogy a templomi képek s egy kivételével az összes oltárok eltávolíttassanak a templomokból. A könyvnek sikere s az annak nyomán mindjobban terjedő reformátió Fráter Györgynek is a tudomására jutott s Hontér Jánost az országgyűlés elé citálta, hogy felelőségre vonja. Hontér azonban nem ment el az országgyűlésre. A bíborosnak azonban kellően megfelelt az „Apologia Re- formationis“ c. munkájával. A szervezési munkálatok továhb folytak. Hontér fáradhatatlanul dolgozott az egyház kiépítésén. 1544-ben elkészítette az iskolai rendtartást, mely- lyel megalapította Brassóban a főiskolát. Még ugyanezen évben Brassó város első papjává is választották. Az általános tudás emelésére nyilvános nagy könyvtárt is szervezett, nyomdát alapított, amely félszázadnál hosszabb ideig működött. A tudományok ápolásában ő maga járt legelői, ahol szintén szakadatlanul dolgozott. Értékes müveinek száma harmincra tehető. Ezek közül — a fentieken kívül — külön említést érdemel a lelkészek részére készített Agendá-ja, melyet 1547-ben adott ki. Hontér páratlan kitartással, nagy szervezői kézséggel és tudással folytatott működésének köszöni létét az erdélyi evangélikus egyház. — Századok múltak azonban el, mig az utókor lerótta háláját a nagy szervezővel szemben. — Először 1857 ben szülőházát emléktáblával jelölték meg, majd szüle ésének négyszázéves évfordulóján (1898) szobrot is állítottak emlékének. Páratlanul olcsón Sj zongorák, ItarmoniumoN öSMll 10 évi Jótállás és kényel- r mes részletfizetés mellett EHALL zongoratermeiben Budapest, Andrássy ut 16
