Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-10-09 / 13. szám
MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 13. szám 4 minden vallásban idáig egy kétségtelen elemet ismert, mely az egésznek essenciája, ez pedig a bizonyos szimbólum, vagy jelképes ábrázolás, mi által az Istenség érzékelhetőleg mutattatott ki. Amennyiben pedig a mi Isten-szimbolumunk mostantól fogva az ő saját nagy világegyeteme, evangéliumunk pedig a már lejátszódott „Emberiség Története“, úgy az ilyen vallás nagyon tökéletlenül neveztetik Saint-Simonizmusnak, hiszen ez minden gondolkodó szellem vallása volt a legutolsó fólszázadig (p. o. a Goethéé, vagy Schilleré, Lessingé, vagy figyelembe veendő itt a Jacobi, Herder stb bölcsészeié.) Ámde baja, az ilyen vallásnak a liturgiája még egészében elkészítésre vár, a homiliái pedig szerteszéjjel szórva, mint nyomorult morzsák és töredékek abban a hullámzó óceánban, melyet mi Irodalomnak nevezünk. Ha aztán a vallás — fejtegeti Carlyle — a társadalomnak egyedüli köteléke és élete, úgy az egyedüli igaz kormányzat is egy Hierarchia lenne. Sőt akár a Hierarchia, akár mondjuk a Heresi- archia áll fenn most és legyen majd a jövőben: a mi igazi kormányzóink ebben a korban távolról sem a Capet ek és a Guelfek, hanem olyan kiváló tehetségek, mint Voltaire, Hume, Smidt, Helvetius és a többi hasonló főpapok az ő ezernyi segédlelkészeikkel, akikkel szembeállítva „az összes királyok, miniszterelnökök és hadvezérek csak holmi sekrestyések és templomi szolgák, akik valóban egészen őrült nagyságú béreket húznak és a munkájukat tökéletlenül végzik.“ — Vehetjük észre ugyebár, hogy a sok dologban radikális gondol- kozásu Carlyle ezen a téren sem tagadja meg önmagát. Sokáig érezte, — úgymond az egyik levélben — hogy egyedül az egyesülésben állhat fenn kellőképen a vallás, — hogy egy mély, misztikus, mérhetetlen rokonszenv, mellyel az ember viseltetik embertársa iránt, valódi lényege a vallásnak, — hogy tényleg a szentek közössége, kikről a hitvallás beszél, — nem ámítás, hanem földi sorsunknak legmagasztosabb ténye. Hogy ezidőszerint nem áll rendelkezésünkre egyetlen olyan elfogadott vallás sem, mely szemeinket kinyitná, hogy lássunk, hogy lesz és kell lennie vallásnak minden időben: ebben nem fog kételkedni egyetlen földi halandó sem, aki érzi magában az unimpeired, az ujjáteremtett emberi lelket, mert ugyanaz a Mindenható, a kit mi Istennek nevezünk, még közöttünk és bennünk van. * Nem azért tettem közzé most Thomas Carlyle- nak ezeket posthumus szellemi morzsáit, mintha talán jogunk lenne azok alapján magát Carlyle t valamelyes vallásreformátor, vagy legalább is ilyen hajlandóságokkal biró filozófus színében tüntetni fel, — csupán felhasználtuk itt ezeket a töredékeket, mint szükséges kiegészítő részecskéit annak a nagy fényességű mozaik lapnak, amelyben egész nagyságában elénk tükröződik egy rendkivüti szellem egész lelki világa ... H mi Ponfheonunb. Geleji Katona István. Nevét az unitárismussal folytatott s nagy tudományos felkészültséggel vívott harcaival tette először ismertté. Senki olyan kitartással nem támadta az unitarizmust abban az időben, mint Katona, aki féltette az erdélyi ref. egyházat a szétszakadástól. — Tudományos értékű „Titkok titka“ c munkájával a Szentháromságot azon kor tudományos színvonalán és felfogása szerint annyi éles elmével, széles ösmerettel védelmezte, hogy e tekintetben Pázmány Péterrel is kiálja a versenyt — Van még egy érdekes műve a „Váltság titka“, amelyben „a zsidóknak, pápistáknak, luteránus atyafiaknak és egyebeknek ellenkező vélekedéseit*' igyekszik mégcáfolni. Ezen munka úgy kitűnő nyelvezete, mint tudományos színezete miatt abban az időben igen elterjedt és szívesen olvasott munka volt. Mint református lelkipásztor, nemcsak egyháza megszervezése terén fejtett ki maradandó emlékű értékes munkát, de a papi uralom megszilárdításán is szorgosan munkálkodott. Rákóczy György megbízásából Katona hívta össze 1646-ban Szatmárnémetibe a Nemzeti zsinatot, amelyen nemcsak az erdélyi, de a tiszáninneni és tiszántúli egyházak kiküldöttei is megjelentek. Sőt maga a fejedelem is résztvett. A zsinat arról is nevezetes, hogy a puritán és independens mozgalommal szemben, erős konzervatív álláspontot foglalt el s a papiuralomra törekvő püspöki rendszert még jobban megszilárdította. Legalább is ez a szellem vonul át a zsinat által hozott XXX. végzésen, amelyben a tiszáninneni, tiszántúli s erdélyi református egyházak unióját megerősítették. — Nevezetes az a zsinat még arról is, hogy ezen választották széjjel az addig együttesen történő fiú és leány oktatást s állítottak fel külön leány iskolákat. Katona mint lelkipásztor is hatalmas karriert futott meg, mint Erdély református püspöke fejezte be eredményekben gazdag életét. Csak „VASÚTI UTMUTATÓ"-f kérjen, ha megbízható és olcsó menetrendet akar! I Valódi | ezüst evökészletek j speciális üzlete \ Szigeti cl'íándor és cFia \ ^Budapest, VI, (Muzeum-körut 1szám. j (Alapítási év 186 (Árjegyzék kívánatra ingyen. Til II III ■■■■■■■■■■■■■ IMIM III IMI II II 111 III Ml II II IMI II Ilii II Ilii
