Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-10-09 / 13. szám
L ÉVFOLYAM. X.VX?S5^1*íi 1. BUDAPEST, 19*7. OKTÓBER 9 iy. >/.AM. A .BETHLEN GÁBOR SZÖVETSÉG- HIVATALOS KÖZLÖNYE SZERKESZTŐSÉG : VH.. Wesselényi utca 52. szám Megjelenik egyelőre kéthetenként Felelős szerkesztő KIADÓHIVATAL: Fráter (a Társa könyvnyomdája Budapeat, VO., Akácfa-utca 13. Telefon: J. 406-20. A .Bethlen Gábor Szövetség* tulajdona A Szövetség tagjai a lapot díjtalanul kapják Di VIDA GYULA Előfizetési dij egész érre 4 pengő Egyes szám ára 2o fillér Hirdetési dijak megegyezés sserint A keresztyénség és a Ívereszt. Irta: HEGEDŰS LÓRÁNT. A magyar sors szörnyű pörölycsapásai alatt fölserked lassan a nemzet vallási élete. Három csalhatatlan jele van ennek. Az egyik, hogy a széles tömegekre támaszkodó sajtó helyet ad vallási kérdéseknek, a másik, hogy a világi elem részt kér az egyházi ügyekből, a harmadik, hogy lassanként elmúlik a felekezetiesség, mert ez a gyom szokta megölni a vallás tiszta mustármagját. A nyáron is úgy a protenstáns, mint a katolikus egyház magyar* hívei több érdekes nagygyűlést tartottak. Kívánatos, hogy ezeknek mély hullámzása átjárja a lelkeket, még óhajtandóbb azonban, hogy az a néhány sértő hang, amely még ma is a fülébe cseng különösen a politikai világnak, teljesen elnémuljon. Cikkem célja épen az, hogy eUeledtesse a disszonanciát. Minden vallásnak kötelessége, hogy azt higyje magáról, hogy ő az egyedül üdvözítő. Ezt nem csak a katolikus vallás hirdeti, hanem a protestáns, a zsidó és a mohamedán is. Ha nem tartaná ezt valamely vallás, nem volna többé vallás, hanem filozófiai szakiskola. Ebből az következik, hogy mihelyt valamely országban több vallás van, — és nálunk is igy van, szerintem elsősorban klimatikus viszonyainknál fogva — minden vallásnak hozzá kell ahhoz szoknia, hogy önmagát térítse és ne a többit, vagyis mindenki a sajái lelki üdvösségével legyen elfoglalva és ne a szomszéd- asszonyéval. Ha ezt a szabályt megtartják, épül a vallásos élet és a nemzet vallási békéje is. Ez nemcsak a vallási életben van igy, hanem minden társadalmi lerakodásban. Ha az olvasó nem utasítja vissza ezeket a régen forralt gondolataimat, akkor egy lépéssel tovább mennék. Megátalkodott nézetem az, hogy enyhíteni kell a felekezeti súrlódásokat. Ezért hirdetem azt, hogy az ó* és uj testamentumot egymással szembehelyezni nem leHet. Másodszor szeretném, ha a keresztény felekezetek nem azt keresnék, ami elválasztja őket egymástól, mert azok külsőségek, hanem azt, ami közelebb hozza őket. Nem megyek messze. Semmiesetre sem vállalnám azt a nagyon megtisztelő felhivást hogy próbáljuk a vallásokat magukat egymáshoz közelebb hozni. Ez túlmegy az emberi erőn. De, hogy akkor, amikor külsőséget lehet eltávolítani cs helyette bensőséget kapni, miért ne mozduljunk, azt nem tudom. Ezért vagyok amellett, hogy ahol lehetséges, a református keresztyén egyházak is tegyék fel a keresztet azért, mert ez az egész világon igy van. Amerika öss2es protestáns templomain messzire ragyog villanyos fénnyel a kereszt. A csufolkodóknak nem ülök a székébe, — mondom azoknak, akik ettől semmit sem várnak, vagy épen zavartól félnek. A kakas a magyar kálvinista templomokon Svájcból származott, ahonnan egész liturgiánk jött. A francia Svájcban ma is megvan a kakas az összes katolikus templomokon és miután Csiky Lajosnak elfogadott teológiai könyvei szerint a kereszt föltétele nem ütközik protestáns dogmába, ez tisztán az egyes magyar presbiteri protenstáns egyházak dolga, a presbitérium elhatározhatja és fölteheti. Ebből semmiféle veszekedés nem lesz, hiszen a régebben fennlévő vallási jelvényt (csillagot vagy keresztet) senki sem akarja levenni. Viszont állítom, hogy ha egyetlenegy protestáns magyar templomon fenn lesz a kereszt, azt sem meri onnan többé senki eltávolitani. Még tovább mennék. Pázmány Péter kora óta disputálunk azon, hogy a kereszténységet magyarul „keresztény“-nek vagy „keresztyén“-nek nevezzük-e A nevezetes az, hogy Pázmány Péter annakidején keresztyénnek irta a szót, tehát úgy ahogy
