Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)

1927-08-14 / 9. szám

9. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA Huszonkét nemzet protestánsainak, más néven az Európai Keresztyén Szövetségi Unió­nak nemzetközi konferenciáját nyitotta meg Buda­pesten augusztus 9-én este, a Városi Színházban, e konferenciának lelkes magyar rendezőbizottsága nevében idősebb Szabó Aladár dr. Budapest-József • városi református lelkész, a magyar protestáns mozgalmak egyik legérdekesebb vezérférfia, több- ezer főnyi közönség jelenlétében. A hatalmas teremben széle?, hosszú drapériákról olvashatták le az itt egybegyülekezett ideális keresztények a konferencia eszményi jelmondatait: — „Királlyá Krisztust koronázzátok I Jöjj Krisztushoz, ő vár! Krisztus minden mindenekben 1 Krisztusért és az egyházért !“ Előbb imádkoztak, majd belekezdtek a tiszta telkeknek egekig emelkedő, édes áhítatával az „Erős vár a mi Istenünk! .. .“ kezdetű zsoltárba. Egyszerre négy nyelven harsant fel e zsoltár nyo­mán az ének: „Erős vár a mi Istenünk...“ „Eine feste Burg ist unser Gott . . „A safe strong-hold our God is still . . „C’est un rem- part que notre Dieu . . melyet a többezer főnyi nemzetközi közönség a rendezőbizottság által ki­adott angol, német, francia és magyar szövegű zsoltárokból énekelt, jó összhanggal. A konferenciát kitünően szervezték meg, meg­felelő nyomtatványok utján gondoskodtak arról, hogy a külföldi delegátusok is teljes tájékozást nyerjenek. Hat füzetet osztottak szét különböző nyelvek szövegével a konferencia tagjai között és ezek a füzetek nemcsak a tárgysorozatot és a elfoglalnunk az állammal és más vallásfelekezetek­kel szemben? A kultúrpolitikának mindig az adott viszonyok­kal kell számolni. Ott kell és az ellen kell küzde- nünk, ahol erre szükség van. Kultúrpolitikánk pedig mindig a védekezés politikája volt, a pro­testantizmus Magyarországban sohasem támadott. Az első kérdés tehát az, szükség van-e a mai viszonyok között a védekezésre ? Ha az utolsó években hazánkban jelentkező, kétségtelenül igen élénk katholikus mozgalmat nézzük, azt látjuk, hogy a katholicizmus itt min­denképen tért akar nyerni. A többé-kevésbé be­vallott, bár sok helyről letagadott a cél, a „regnum Marianum“ a r. kath. vallás uralmának visszaállí­tása Magyarországon. Most azt akarják elérni, a nemzetiségi eszme, az irredentizmus kihasználá­sával, amit a Habsburgok alatt az absolutismus pártolásával a katholikus vallás érdekében kihasz­náltak. A jelen intenció kétségtelenül a veszélye­sebb, mert hazánkban nincs magyar ember, aki az országnak a Szent Korona határain belül való visszaállításával nem rokonszenvezne. Magától értetődik, hogy ez a rokonszenv mind­annak a követelésnek a teljesítését, amelyet az „ecclesia militaens" érvényesíteni akar, meg nem ndokolja. konferencia Útmutatóját jelentik, hanem tartalmas ismertetést nyújtanak azokról a hitéleti világpro­blémákról is, amelyeknek tárgyalását maga elé tűzte a keresztyén szövetségi konferencia. Külföldiek részére egy kis külön szótárt is ké­szítettek, hogy a legszükségesebb magyar kifeje­zések birtokában legyenek. A konferenciának ezzel az ügyes előkészítésével példát szolgáltattak arra, miként kell idegeneket Budapestre hozni és őket itt fogadni I A kormányzó képviseletében VValkó Lajos dr. külügyminiszter, a kormány részéről Ángyén Béla dr. igazságügyi államtitkár, az evangélikus egyház nevében Kapi Béla dunántúli püspök, a református konvent képviseletében Victor János dr. budapesti teológiai tanár jelent meg. A fővárost Édes Endre dr tanácsnok képviselte. Az elnöki tisztséget id. Szabó Aladár dr. református lelkész, a nagymüvelt- ségü, több nyelvet beszélő, régi kiváló protestáns vezéríérfiu töltötte be, mig körülötte a sajtó kép­viselőin kivül Pollock János, az Európai Keresz­tyén Szövetségi Unió tiszteletbeli elnöke, Kelly James, az Unió elnöke, Sartorius Ernő, a Keresz­tyén Ifjúsági Egyesületek európai vezértitkára, Sauvin Ernő európai főtitkár, Hegedűs Lóránt dr. ny. pénzügyminiszter, Podmaniczky Pál báró dr. evangélikus lelkész, a magyarországi elnök és Csia Sándor dr. MÁV. igazgatófőorvoshelyettes, főtitkár foglaltak helyet. Az elnök üdvözölte a megjelent előkelőségeket, előbb magyarul, majd angolul, németül és franciául. Az a nagy mozgalom, melyet a legújabb időben a róm. katholikus egyház hazánkban kifejt, feltű­nően élénk. Katholikus napok és gyűlések a leg- félreesőbb falukban, amelyeknek eddig nevét sem ismertük, nagy pompával és a katholikus érdekek hangoztatásával, nagy számban tartatnak meg. Különböző egyesületek és szövetségek keletkeznek a társadalom minden rétegeiben katholikus célok előmozdítására. A mozgalom még a bálozásokra és táncmulatságokra is kiterjed, minek jellemzé­séül felhozzuk, hogy mig évek előtt egy katholikus bál volt Budapesten, ezidén a farsangban tizenegy katholikus jellegű bál és táncmulatságon táncoltak katholikus célok javára. Hogy mi tulajdonképen ezen mozgalom valódi célja, azt egy-két nyilatkozattól eltekintve, an ely a regnum Marianum visszaállítását hangoztatja a hírlapok közléséből nem tudjuk, de miután ne­künk protestánsoknak mégis érdekünk megtudni, mennyiben irányul ellenünk ez a mozgalom, egy nem oly régi competens forráshoz fordulunk, mely a katholicizmus sérelmeit elpanaszolván, világot vet erre a mozgalomra. 1920 ban „a katholikusok némely sérelmeinek orvoslása“ címén megjelent a múlt évben meghalt Tomcsányi Lajos S. J. páternek egy füzete, amelynek kinyomatását az esztergomi egyházme-

Next

/
Thumbnails
Contents