Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-07-17 / 7. szám
7. szám MAGYAR PROTESTÁNSOK LAPJA 3 és ellátási dij. Szinte hallgatólag kialakult az előbbi, a szegényebbsorsuak, az utóbbi a tehetősek számára. Ennek nem pusztán a jobb tanítás a háttere, hanem hiúság is, mert jobbhangzásu, ha valaki magániskolában végzett, mint államiban. Az oktatás jellege intézetenkint változó és egyéni, miután a legnagyobb szabadság van a tantárgyak és azok anyagának megválasztásában. Azáltal, meg, hogy az oktatás nem egységes, a minőség is tág határok között változik, vannak rossz, jó, jobb és kitűnő iskolák. A magániskolák üzleti alapon állnak s a fizetendő összegbe belekalkulálják a hírnevet is. Így az elsőrangú magániskolák évi bennlakási és tandija 1500 dollár körül mozog, a mi pénzünkben 95—100 millió — s még ehhez járulnak a különféle mellékdíjak, melyek 120—130 millióra is felszaporitják a kiadást. Igaz, hogy az ilyenfajta intézetek berendezése, felszerelése ideális és fényűző. Mint kitűnő iskolák, az egyetemek előkészítői s meg is különböztetik magukat a többi végbizonyítványt adó középiskoláktól. „College Preparatory School“ vagy „egyetemi előkészitő isko'a“ címet viselnek. Jó ajánló levél, aki ilyen iskolában végzi tanulmányait, ép úgy, mint ahogy bemutatkozásnál megjegyzik, ha valaki Cambridge vagy Yale egyetemeken végezte diplomáját. Az intézetek élén áll a headmaster, az igazgató, kinek jövedelme az intézet hírével nő vagy esik. de akár igy, akár úgy lordul a sorsa, jövedelme ritkán kevesebb, mint 10.000 dollár, azaz 700 vagyok az ul, az igazság és az élet, de létezett ez az elv, mióta emberek gondolkodni és a földi lét és a tulvilági dolgok felől töprenkedni kezdtek. Az, aki a fétis imádással felhagyott és helyébe szellemeket állított fel istenekül, az a szellemimádó, aki a szellemek imádásától elpártolt és egy Istenhez imádkozott és végre az a Jézus, aki a haragvó és büntető Jehova helyett az egész emberiséget, mint gyermekeit átölelő Istent ismertette meg a világgal, valamennyien az utat keresték az igaz Istenhez és az igazságot keresvén, protestáltak a tévhit, a babona és a sötétség ellen. Hogy az emberiségnek végnélkül kellett botorkálni, mig Jézus Krisztus neki az Istenhez vezető utat megmutatta, nem változtat a lényegen, protestánsok voltak és ma is protestánsok azok, akik a Jézus által megmutatott utón haladva, az igazságot keresik és a tévedés és babona ellen küzdenek. A protestantizmus eszerint az a világnézet, mely a tévelygés ellen küzd és a földön a felvilágosodást terjeszti. Ez az irány, ez a törekvés az ember lelkületének integráns része, ez nem fog elmúlni, mig emberek élni és gondolkodni fognak a földön. A vallásfelekezetek elmúlhatnak, de a protestantizmus örökké meg fog maradni. A világon minden szellemi és anyagi lét az evolúció (fejlődés) törvényének van alávetve. A felvilágosodás maga nem mint egy kész befejezett egész ugrott be a világba, hanem mint halvány, derengő fénysugár kezdte útját és lassan, szinte millió korona. Az egyetemek Presidentjei vagy elnökei bankári jövedelmet élveznek. Átlagban 20 — 30 000 dollár, 1—2 milliárd az évi keresetük. Természetes, hogy ezek kivételes állások s a „carrierek gyöngyének“ nevezik. Az amerikai oktatás inkább nevel az életre, mint a mienk. Az emlékezőtehetség fölösleges megterhelését kerüli Az az elv: „hogy nem az a képzett ember, akinek az emlékezete iskolázott, hanem aki végez valamit.“ A puszta ismeretgyüj- tést a leghaszontalanabb dolognak tartják. Ezért keresik a gyakorlattal való szoros kapcsolatot s érvényesítik azt az alapelvet, hogy az egészség rovására sohse tanuljon az, aki nem bírja, mert a nemzet szempontjából többet ér az egészséges, műveletlen ember, mint a müveit, de beteges és satnya. A gyakorlatiasság elve főként a természet- tudományok tanításában érvényesül. Az elv: Magad próbálkozz és cselekvéssel tanulj! (Try for yourself and learn by doing!) A cél tehát az, hogy a tanuló mindenre maga jöjjön rá, hogy ő fedezze fel a természeti törvényszerűségeket s a tanár meg irányítsa. Tankönyveket, — amennyire lehet — nem használnak. Könnyű ennek az elvnek a megvalósítása az alsó és középfokú iskolákban, de a felsőfokú szakjártasság, az elmélyülés, bizony sokszor elmarad. Említésre érdemes, hogy az egyes iskolák elvégzése nincsen pontosan időhöz kötve, mint náészrevétlenül haladt tovább az idők árjában, mig végre napjainkban egy hatalmas folyammá változott, amely erejével előbb-utóbb elsöpör mindent, ami útjában van. Egy kiváló angol iró. Hartpole William Lecky a felvilágosodásról irt történetében kimutatja, hogy nem egyes emberek tanításai, nem felülről a tömegekre gyakorolt nyomás alakították át az emberiségnek évszázadokon át megdönthetetlennek hitt nézeteit, hanem a világosságra törő korszellem. Az emberekben nevetségessé vált az ördögben és a boszorkányokban való hit, mely 1200 éven keresztül az emberek meggyőződésében élt és sok ezer ártatlan embernek legkínosabb halálát okozta. Mily lassan terjed és hódit a felvilágosodás szelleme, bizonyítja az, hogy a reformátorok egyáltalában nem foglaltak állást az ördögben és a boszorkányokban való hit ellen. Luther Márton kutatásaiban elmélyedve és a gonosz ellen küzdve, izgatottságában mindenütt ördögöket látott és vvartburgi dolgozószobájában ma is mutogatják a tintafoltot, amelyet az előtte megjelent ördög felé dobott tintatartóval okozott Luther helyeselte a boszorkányok elégetését és ebben a nézetben osztozott vele Kálvin is, a boszorkányok üldözése pedig legnagyobb fokát érte el Skótországban, amikor ott a presbyteriánus egyház uralomra jutott. De ezen eltévelyedések dacára, nem lehet megtagadni a reformátoroktól, hogy ők a felvilágosodás ügyét nagyban előmozdították, meri Luther
