Magyar Protestánsok Lapja, 1927 (1. évfolyam, 4-18. szám)
1927-12-18 / 18. szám
MAGVAK PROTESTÁNSOK LAPJA 11 18. szám- J protesíántizmus Hagyarországon“ címen az elmúlt héten egy hatalmas, díszes kiállítású munka látott napvilágot, amelyet Szövetségünk, a magyar protestáns társadalom országosan megszervezett Bethlen Gabor Szövetsége adott ki s melyet a protestáns társadalom egyházi és világi kiválóságai írtak. Ez a mü Szövetségünk eredményes munkájának egyik határkövét képezi. Köztudomású, hogy Szövetségünknek zászlójára irt legfőbb célját képezi, a magyar egyetemes protestáns társadalmi • erdekek érvényre juttatása. Ennek a legfőbb célnak szolgálatába állítottuk ennek a műnek a megírását s ugyanezt a nemes és fontos célt szolgálják azok az előadások és értekezések, amelyek a protestáns szellem hivatása a magyar nemzet életében összefoglaló cimen mint e műnek második része — közreadattak. Eddigi működésűnk s az elért eredmények igazolják, hogy törekvésünkben nem vezetnek önző szűkebbkörü közösségi érdekek. Mindenkor az egyetemes nemzeti cél lebeg előttünk. Meggyőződésünk, hogy a nemzet maga egészeben csak akkor teljesítheti hivatását, ha minden egyes tagja és tagjainak minden szervezete teljes odaadással végzi a maga külön feladatát. A kiadott mü két főrészből áll. Az első rész. amelyet 5. Szabó József a debreceni református kollégium tudós igazgatója irt — tömören tárgyalják a magyar protestántizinus történetet. A hét fejezetre osztott első rész a protestantizmus eher jedése, szervezkedése, diadalmas küzdelmei és elnyomatása után a protestantizmus újraéledését tárgyalja s végül foglalkozik a protestantizmusnak helyzetével a Világháború előtt és után. A mü második része talán még az elsőnél is érdekesebb. Olyan kérdéseket tárgyal — A protestáns sze lem hivatása a magyar nemzet életében cimü keretben — amelyek soha nem voltak olyan aktuálisak, mint napjainkban. — Mind igen értékes és érdekesen megirt munka. — Raffay Sándor dr. evang. püspök vezeti be a második részt „Mit köszön a világ a protestántizmusnak ?* cimen, melyben megállapítja, hogy a reformáció egyházai a népművelés leghatalmasabb munkásai. Értekezése végén kemény, de objektiv választ ad Pezenhoffer Antalnak. — A következő értekezés, ben megtudjuk Gödé Lajos püspöki lelkész tollából, hogy mit köszön a magyar nemzet a protestantizmusnak. Igen érdekes és tudományos felké szültségre Való Lechniczky Gyula tanárnak „A protestantizmus hivatása a nemzetnevelés és kultúrpolitika terén“ cimen megirt tanulmánya. Sztehló Kornél ev. egyet, főügyésznek „A protestantizmus helyzete és teendői a többi magyar egyházzal szemben“ cimü kiváló müvét már ismerjük e lap hasábjairól. Igazi élvezetet nyújt Puky Endre tanulmánya, amelyben a protestáns embernek a politikai küzdelem megnemesitése körüli teendőivel foglalkozik igen tárgyilagos hangon. Ezután Józan Miklós unitárius püspöki vikárius értékes gondolatokkal teli előadásában azt tárgyalja, hogy mik a protestantizmus teendői a nemzeti egység megteremtése érdekében A református teológiai tanári karban igen előkelő helyet elfoglaló Viktor János dr. a stocholmi keresztyén világkongresszuson észlelt tapasztalatairól számol be értekezésében. Zajti Ferencnek, a kiváló Írónak e könyvben irt értékes munkájáról nem kell külön ismertetést Írni, mert az annak idején lapunk hasábjain már szintén megjelent. Az egész magyar protestáns társadalom ismeri a következő értekezés tudós szerzőjét: Schneller István dr. egyetemi profeszort, akinek „Jézus Krisztus a mi vezérlő szellemünk** cimü hosszabb tanulmánya tartalmazza a nyolcvaneves tudósunk azon legfőbb elveit, amelyek hosszú és áldásos nemzetnevelői munkásságai irányították. A reformáció lényege és jelentőségéről közszeretetben álló püspökünk dr. tíalthuzár Dezső azt Írja mélyenjáró gondolatokkal teli kiváló értekezéseben, hogy az „nem a forma kérdése, hanem a lényeg, a lélek, az élet kérdése. Élet-halál kérdésének lényege. Ennélfogva hatalom is. Evangé liumi hatalom, vagy épen az evangélium feltétlen hatalma: Istennek hatalma minden hívók idvessé- gére.“ Hegedűs Lóránt dr. ny. pénzügyminiszter azt Írja nagy értékű és meleg szívre valló érdekes ta nyulmányában, hogy ötven évig nem olvasta a bibliát. De az embert a szörnyű megpróbáltatások elvezetik a bibliához s azon keresztül ahhoz, aki a fájdalmat a világon szentséggé avatta: Jézushoz! aki őt megtanította arra, hogy a szeretetet hirdesse. Sidó Zoltán dr. közg. iró a szociális kérdések mikénti megoldásáról, Imre Sándor egyetemi tanár a protestáns szellem és újjáépítésről Írtak nagy- értékű értekezést. Harangszó cimen közöljük Ravasz László püspök klasszikus szépségű emlékbeszédét. Szelényi Ödön dr. egy. tanár „A protestáns neve lés szelleméiről. Czcglédy Emanuel ref. lelkész az egyházak nemzetnevelő hivatásáról, báró Kacs Albert egyetemi t*nár „A reformáció mint reneszánsz“ cimen, Vetess Jenő dr. „A magyar protes- tántizrrus művelődési eseményeiről és Ihrig Károly egyet, tanár a szocializmus okairól Írtak igen értékes tanulmányokat. — Sidó Zoltán, Imre Sándor, Ravasz László, Szelényi Ödön, Czeglédy Emanuel, báró Kaas Albert, Veress Jenő és Ihrig Károly értekezéseiről — helyszűke miatt — a jövő számunkban adunk részletesebb ismertetőt. Ez a hatalmas mü (több mint 500 oldal) tele van több mint száz protestáns történelmi vonatkozású képpel és mümelléklettel. A valódi arany- nyomású ékítményekkel ellátott albumalaku díszmunkának ára félbőrkötésben 50 pengő, egész bőrkötésben bibliotil kiadásban dedikálva 100 P. Kapható a Bethlen Gábor Szövetségben, Budapest, VII., Wesselényi-utca 52. szám.
