Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-04-29 / 18. szám
Evangélikus Lap EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. A lapot illető közlemények, előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére: NAGYBÖRZSÖNY (Hont m.) küldendők. VI. ÉVFOLYAM. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. FÓMUNKATÁRSAK: HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS. POZSONY, 1916. ÁPRILIS 29. Az előfizetés ára: Egész évre 12 K, fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 fillér. Pályázatok minden szava 6 fillér. - Egyéb hirdetések megegyezés szerint. 18. SZÁM. TARTALOM: Sz. L: Békesség néktek! — Dr. Szlávik Mátyás: A koránról. — Sz. L.: Mikor lesz béke? — Szemle. — Wolf József: Rudnay Gyula: Jöjjetek én hozzám! ... — Irodalom. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. Békesség néktek! János ev. 20.,. „Nyolc napra rá a tanítványai ismét együtt voltak a házban; Tamás is velük volt. Jézus a zárt ajtók dacára megjelent, odaállt közibük és ezt mondá: Békesség néktek!" Az evangéliumi hagyományban elbeszélt Jézusjelenések magyarázata sok gondot okoz az irás magyarázóinak. Micsoda tény, milyen valóság képezi ezen elbeszélések alapját, melyen a keresztyén vallás egyik sarkalatos tétele: a feltámadásban való hit nyugoszik ? Ez a kérdés annál fontosabb, mert a keresztyén hit nem okoskodásokra, logikára, sejtésekre alapítja a maga meggyőződéseit, hanem arra az Udvtörténeti tényre, hogy az Úr feltámadott; ez a tény pedig nem tapasztalati tény, hanem következtetés. Folyik abból s bizonyítja az, hogy az Úr megjelent tanítványainak, azok látták őt, beszéltek vele, vele ettek és ráismertek a kenyérnek megtöréséről.... Bennünket ma nem ez a theologiai kérdés foglalkoztat. Az evangéliumi elbe.zélésböl az a szó markol a szivünkbe, amivel elámult tanítványait köszönti a látomás: Békesség néktek!... Ez a zsidó nép körében „adjisten “-né lekopott köszöntési formula ma különösen sokat mond s mindent magába foglal: minden vágyunk és reménységünk ki van benne fejezve. Gondolataink rögtön rajozva szállnak erre a szóra, hogy teleszivják mézével magokat. Lehunyt szemmel beleképzeljük magunkat a várvavárt békességbe: mikor megint hazatérnek, akik Isten nevében hadbaszálltak s viszontlátjuk mindazokat, akikért szivünk rettegett, imádságaink égbe szálltak. Pedig nincs ebben az üdvözlő, köszöntő szóban semmi ebből a békességből. A Krisztus békessége nem a létért való küzdelmes élet küzdelmeinek a megszűnéséről szóló utópikus ízű prófécia, hanem a lélek állandó egyensúlyban való megmaradásáról szóló evangélium. Az isteni gondviselésben való feltétlen megnyugvásból folyó lelkinyugalom, a mennyországért mindent kockára tenni kész elszántság. Ezt bírni lehet a legnagyobb 272 nyomorúságban és a legelkeseredettebb küzdelemben is. Ezt a békességet nem ingathatja meg semmi elvekért és igazságokért vívott küzdelem és emberekkel folytatott hadakozás. Ez a békesség azonban felette ritka éke a mi szilárd fundamentumra csak ritkán alapozott keresztyén életünknek. Pedig ma különösen hűséges eloszlatója volna sok bánatunknak és lelki békétlenségünknek, melyek helyzetünket csak súlyosbítják. Azért keressük ezt a békességet ebben az Ítéletidőben! Vele könnyebben kivárhatjuk a másik hékesség szivárványának megjelenését. % Sz. L. A koránról. A világháború műve, hogy a török birodalommal nemcsak politikai, hanem nemsokára gazdasági szövetségre is lépünk. Az uralomra került ifjú török párt az uralkodó szultánnal az élén a theokratikus jellegű török államot demokratikus reformok segítségével nemzeti jogállammá fogja átalakítani, a minek első útja egy polgári törvénykönyvnek megalkotása, vagyis a polgári jognak a korántól független szervezése. Mert bár a korán a fenálló szokások és erkölcsök szentesítése, bizonyos nemű mozdulatlansága dacára sem oly mozdíthatatlan, mint p. o. a sztambuli Hagia Szófia épiilet- kövei vagy falui. A nemzeti jogállam szervezésének útjait Törökországban azok a reformok és egyengetik, amelyekkel nemrég teljesen európai mintára reformálták a büntető s a kereskedelmi jogot. S a szociális jogalkotás terén nincs megállapodás, úgy a korán, mint a hadith, símet és schénja, mint az Izlam vallásos jogforrásai megszorított alakban ugyan megadják az utat és módot a jogszocializálásnak összes vonatkozásaiban való megvalósítására. Ezeket a biztatásokat nyerte Konstantinápolyban Stein Lafos hazánkfia is, a „Nord und Süd“ c. nagytekintélyű kultur folyóirat szerkesztője, a midőn a minap az első balkán expressz vonattal a 273
