Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-18 / 12. szám

kés, odavetett, de költői stylusban megirt értékes gondolatokat. A nevelés feladatát abban látja, hogy a minden gyermekben bennrejlő ideális embert szabaddá tegye vagyis az örök emberét kiben-kiben kialakítsa. E feladat teljesítésének ideje a fiatal kor, mert a későbbi évek már lehetetlenné teszik a fejlesztést és irányítást; „a növényvilágban is a csírázó mag szorul a legerősebb gondozásra“. Megvalósítására leghivatottabb tényezők a nők, az anyák, „az országok és városok alapvetői“, amint Jean Paul nevezi őket, kiket munkájukban senki még az apa sem pótolhat. Hogy nagyjelentőségű hivatásukat majdan sikerrel végezhessék, nevelői kötelességüknek mindenkép megfelelhessenek, a leányokat elejétől fogva elsősorban az anyaságra kell nevelni. A iniként-re nézve a női természet sajátossága az irányadó. Ennek főjellemvonása a bensőség, a férfi epikus hajlamával szemben a lyrai lágyság és érzelmesség, a magát másnak átadás, a szeretet. A leányok nevelésénél a főhangsúlyunk tehát az érzelmekben kell nyugodnia. Helyes irányba kell terelni azokat, távol tartva egyrészt mindennemű mocsoktól és tisztátalanságtól, de megóva az érzelgőségtől is, midőn az érzelmek tárgy nélkül csaponganak. Különös figyelmet kíván fordítani Jean Paul arra is, hogy a leányok saját nemüket szeressék és megbecsüljék, ami az ő tapasztalatai szerint szinte kivétel számba menő jelenség. Az akarat erő nem központi fontosságú a szívnél, azért annak nevelése ne az edzésre hanem a hajlításra, az alkazmazkodásra. A nőt a szeretet, a türelem a békesség jellemzi, nem az indulatosság és hevesség. Jelentős szerepet kell juttatni a leányok lelki életében a vallásosságnak is; a szegény, de vallásos nő, a nyomorúság közepette is gazdagnak érzi magát. A jövő hivatás előkészítése szempontjából fontos mozzanat a nevelésnél a leányok munkakedvének állandó fejlesztése és ébrentartása. Ezt azonban ne folytonos ülő foglalkozással, kézi munkával igyekezzünk elérni, hanem a házkörüli tevékenységgel, a konyhában való szorgoskodással és kertészkedéssel. A nők legnagyobb veszedelmének, a hiúságnak, is legjobb ellenszere a komoly és szívós munka. Emellett szerezzék meg a leányok az általános ismereteknek bizonyos mérsékelt mennyiségét is, tanuljanak földrajzot, zenét és éneket és mindenesetre egy idegen nyelvet. A hallgatóság az érdekes felolvasást nagy figyelemmel kisérte és az elnöknő külön is köszönetét mondott az előadónak.

A modori ev. leánynevelő-intézet. f. év. február 12-én hadselyző célokra előadást rendezett vendégek, a tantestület és az int. növendékek közreműködésével. A hangulatos és kedves est sikeréhez nagyban hozzá járult Fejes Zsigmond pápai főgimn. tanár tartalmas és érdekes felolvasása kisázsiai útjáról, melyet saját felvételű szép vetített képekkel kisért és Trsztényszkyné Baróthy Irma (Pozsony) művészi szavalata. Benedicty Szerén int. zenetanítónő növendékkel Weber: „Joubel- ouverture“-t adta elő. Lenhardt Nelly int. zongoratanítónő Schumann : „Kraisleriana“-t és Pukánszky Mici: „Ballada G-mollban“ Chopin F-től. Az említett zeneszámokat nagy tudással, művészien játszották az előadók, n közönségnek nagy élvezetben volt része. Utána kedves, tarka kép volt a „Fonójelenet“. A komolyabb számok után

188

egy kis tréfásaid) előadás is volt. Szávay Gy. „Eleven ujság“-át adták elő az int. tanítónői, Valentovics Gyula el. képző nevelője és a növendékek. Az előadást élőkép zárta be, az öt szövetséges állam nemtői álltak elrendezett csoportban. A közönség a növendékekkel együtt énekelte a Hyinnust. s közönség a legkellemesebb emlékekkel távozott az intézetből, a tantestület pedig boldog volt, hogy az est bevételét, 520 Koronát ismét hadsegélyző célokra fordíthatta. A bevételből 400 kor. a magyar, bolgár és török Vöröskereszt céljaira, 100 Kor. a kárpáti el. iskola felépítésére küldetett.

Felvilágosítás kérés egyházjogászainktól. Ha valamely lelkész a betegségek oly nemébe esik, mely oly fokú fogyatkozást eredményez, hogy tettei a be- számíthatatlanság alá esnek s állását, mivel azt maga betölteni nem tudja, helyettessel tölteti be, mennyi ideig viselheti ily állapotban hivatalát helyettesítés mellett s miért nem küldhető hivatalból nyugalomba? Az állami törvények a lelkészhez teljesen hasonló esetekben is tehát az állás életfogytig tartó volta mellett is és helyettesről való gondoskodás esetén is rendelkezik, mert az ily állapotokat csak egy évig tartja megengedhetőnek, egyházi alkotmányunk pedig sem ily, sem ehhez hasonló esetekre nem ad semmiféle útbaigazítást. Mik azok az indokok, melyek ez állapotok végtelenségig tartó fenállását megengedhetőnek minősítik ? Kutató.

Sajtóhiba. A II. szám 165. hasábján alulról a 4. sorban az egyet, papság elvének az életben vuló tényleges realizásáról van szó. A többi elnézésből származó hiba könnyen kijavítható.

SZERKESZTŐ KÖZLÉSEI

Az adóalap és Gádoros. Ferenczi Samu losoneztamási lelkésznek a 8. számban megjelent cikkére űr. Szelényi Aladár egyet, főjegyző közli velem azt a tényt, hogy Ferenczi sem hivatalból, sem mint megbízott vagy jegyzőkönyvi kivonattal kiküldött nem volt a közgyűlésnek tagja, így az E. A. értelmében felszólalási joggal nem bírt s így az egyetemes felügyelő úr csak kötelességét teljesítette, mikor Ferenczitől a szót megvonta. Hova jutna a közgyűlés, ha ott a hallgatóságból egyesek pro domo elkezdenének szpicselni! A határt megvonni, hogy kinek engedje és kinek ne engedje az elnök a felszólalást, teljesen lehetetlen s így minden elnök csak akkor jár el helyesen, ha semmiféle kivételt nem engedélyez. Végül hangsúlyozza, hogy a kérvények alapos megbirálás tárgyat képezték és ha minden óhajt nem lehetett teljesíteni, az azért volt, mert a közegyház érdekeit is szem előtt kellett tartani. Ezt a tényt készséggel leszegzem, annál inkább, mert Ferenczi cikkének nem személyes éle volt, hanem a kérvények objektiv elbírálásának a tökéletlensége és egyes hibák ellen irányult. Hogy Ferenczinek az egyetemes gyűlésen nem volt joga felszólalni, az rendben van, azonban az a hiba, mért nem nyújtottak a kérvények, elbírálásánál egyáltalán módot arra, hogy az érdekeltek a közbeneső törlések, hibák és önkényeskedések ellen kellőképen védekezhessenek! Ez a „rólunk nélkülünk“ eljárás szülte azt a meglehetős nagy elégedetlenséget, amely a segélyosztás nyomán támadt s amelynek Ferenezi cikke egyik bizonysága. Nem kívánunk utólag ezzel a kérdéssel sokat foglalkozni, mert most már igazán késő a rekriminálásán Ennek a két cikknek azért adtam helyet, hogy a jövőre nézve okuljunk mindnyájan Az ilyen bizottsági eljárásokat jó előre úgy kell szabályozni, ho^y abban az egyházak is szóhoz juthassanak és érdekeiket kellőkép megvédelmezhessék. A lapunkban megjelent gádorosi fizetéskimutatásra válaszul. Huss Zoltán a 4974 korona 04 fillér fizetés dacára újólag a káplánt keresők figyelmébe ajánlja magát. Nem fizetésének csekélysége, vagy sokasága miatt, hanem azért, mert jövőjét Gádoroson bizonytalannak látja!

T. J. Budapest. Szelényi Ödön dr. szóban forgó tankönyvének „Az evangéliomi keresztyénség világnézete" a cime. Kókai Lajos kiadásában jelent meg. Ára l'öO korona.

189