Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-02-12 / 7. szám
7. szám. Kamm Adél. Irta Seippel Pál. Fordította: Földváry Elemérné. Kapható: Kókai Lajos könyvkereskedésében és megrendelhető Földváry Elemér esp. felügyelőnél is. (Péteri, Pest m.) Ára 2 50 kor. — Egy szegény, gyógyit- hatlan betegségben sínylődő, betegágyán is elpusztíthatatlan hittel és bizodalommal bíró, másokon segíteni akaró és tudó leánynak a megható élettörténete ez a könyv. Az életleíró szentek életével hasonlítja össze Kamin Adél élete folyását. Tiszta, Istenben, szeretetben való élet, másokon való segítés elpusztíthatatlan bizo- dalom és minden kegyes frázison és felekezetieskedésen felülemelkedő vallásosság volt ez élet tartalma. Az életíró egyszerűen egymás mellé rója Kamm Adél életének eseményeit és nyilatkozatait, néhol pedig némi katho- likus pedantériával beszél a szabadgondolkodokról — ez az élet maga azonban mélyen megindító és ékesen szóló. A fordításért hálás köszönettel tartozik vallásos irodalmunk a buzgó fordítónak. Aki más példaadásából lelki erőt akar meríteni az vegye kezébe Kamm Adél élettörténetét, amely olvasmánynak is ez annyit, mint sok regény. Utravaló az élet kenyéréből. Rövid áhitatosságok az esztendő minden napjára. Összeállította Prőhle Henrik. Pozsony 1915. Ára kötve L20 kor. — Szerény fekete vászonkötés alatt húzódik meg a könyvecske s az előszót helyettesítő „Tájékoztató“ végén szinte túl szerényen a kis könyv szerkesztője: Prőhle Henrik pozsonyi lelkész. Pedig az a derekas munka, amit végzett épen nem igényli ezt a szerénységet. Igaz ugyan hogy csak útravalót akar adni, csakhogy ez az útra- való egy egész esztendőre szól. Az esztendő minden napjára kikeresett egy szentírási jeligét, kijelölt egy szentirási részletet s kiválasztott a dunántúli énekes könyvből egy alkalmas éneket. Szóval épen nem kis munkát végzett akkor a midőn átkalauzol bennünket az egész szentiráson, átvezet a magyar énekirodalom alkotásain, hogy e kettőt megszerettesse s a házi áhitatosságok tartását előmozditsa. A könyv céljából önként következik az, hogy szerkesztője önmagából csak keveset adhatott. Az írást adja s énekirodalmunkat akarja megszerettetni. Csak azok a rövid fohásszerű. gondolatok, amelyeket a szentírási jeligékhez csatolt, fakadtak az ő szivéből. De ezek a rövidke fohászok nagyon sokszor többet nyújtanak, mint számos hasábos bibliai magyarázat. Megannyi hidak ezek, amelyek az írástól a mi életünkig nyúlnak le. Hatalmas kapcsok az írás és mi közöttünk, mert arra figyelmeztetnek, hogy amit a zsoltáros költők, próféták, evangélisták átéltek, azok a mi élményeink. Rólunk, a mi mindennapi életünkről beszél az írás és a Mester a mi életünk mestere. Épen az ért nincs szükség magyarázatra, mert a mi saját életünk magyaráz. Elmélyedésre van szükségünk s erre pedig különösen is reá segít bennünket a közlött énekversekkel. A könyvnek tulajdonképeni nagyértéke célzatában van. A házi áhitatosságot céljára készült s mint ilyen a magyar építő irodalomban az első fecske. — Érezzük, hogy szükség volt e könyvre, hogy az Úr törvényében gyönyörködőket biztos útmutatással átkalauzolja a szentiráson. De különösen szükség volt azért, hogy azokat akik a szentirást és az énekeinket csak a templomtól ösmerik, otthonukba az íráshoz oda vezesse. Szükséget pótol e könyv mert eddig csak agitáltunk, beszéltünk a házi áhitatosság tartásának fontosságáról. Gyűléseken irodákon újságokon keresztül felhangzott az óhaj, hogy megkellene honosítani híveink körében az egyetemes papság elvéből folyó házi, családi istentiszteletek tartását. A püspöki irodák számon kérő statisztikai ívén kivül („tartatnak-e a gyülekezetben házi áhitatosságot“) kaptunk e témáról lelkesítő, buzdító szavakat, de azt hiszem, hogy magyar ajkú híveink körében zavarba jöttünk volna, hogy mit és hogyan? Most Prőhle kis könyvével elébünk lép s nem agitál és szónokol, hanem megmutatja, hogy ime, így. Ajánljuk tehát kis könyvét, — amelynek talán egyetlen hiánya, hogy elfogadott, általánosan idén elterjedt magyar énekeskönyv nem lévén csak a dunántúli énekeskönyvből és a kovácsféle kis énekesből lelkésztársaink s általuk híveink figyelmébe. (—ff.) Eine einheitliche Weltanschauung! Die dringlichste Forderung der Gegemwart. Von A. Löwentraut. Leipzig 1916. Krüger et Co. kiadása. Ára 1 Mk. A szerző, ki annyira a biblikus hit alapján áll, hogy még a „modernpozitiv“ theologiának a természettudománnyal szemben itt-ott elfoglalt konciliáns álláspontját sem tudja osztani egy új világnézet magjának a Miatyánkot, sarkalatos igazságainak pedig Istenben mint Atyában való hitet, fiúságunk öntudatát és az atyai hajlékba való visszatérésünk reménységét tartja. Az egész könyvecske egy 46 oldalra nyújtott prédikáció, hármas felosztással, melynek különös érdekességet kölcsönöz abszolút maradisága és az a naivság, mellyel a szerző ezt a biblikus alapon nehezen megoldható kérdést elintézni véli. Új könyv: Soós Károly: Krisztus a rhi életünk. Közönséges egyházi beszédek. Ára 3 kor. Kiadja: Hoffmann és Kronovitz könyvnyomdája és könyvkiadóhivatala. Debreczen 1915. KÜLFÖLD. Az afrikai pálinkakereskedés a háború alatt sem szünetel. A német spirituszkivitel helyett most az angolok bonyolítják le a forgalmat. E miatt a kameruni német kormányzó a benszülötteket eltiltotta a szeszes italok élvezetétől. A berlini misszió „Heldenopfer“ elnevezés alatt hősi halált halt katonák emlékére alapot gyűjt. Hat helyről erre az alapra 11.400 márkát kapott. Az alap minden évi számadásában megemlítik azok nevét, kinek emlékére az alap adományokat kapott. A herrnhutti Brüdergemeinde missziója fennakadás nélkül végzi munkáját. A missziónak 1914.-ból 140.000 márka adóssága van. Ennek az adósságnak a törlesztésére a misszió külön adományokat gyűjtA galíciai evang. lelkészek és tanítók segélyezésére 19.56640 korona egyéb hadkárosultak javára 11.92103 kor. adomány gyűlt össze az osztrák evangélikusok körében. 107 108
