Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-12-23 / 52. szám
52. szám. magasan állók, e földön az emberek sorsát intézők szivébe, csepegtesd oda csak egy parányát a Te vég- nélküli könyörületességednek, szánalmadnak és határtalan szeretetednek: s tudjuk, bízunk Benned — hová és mivé is lennénk e hit és bizodalom nélkül?— hogy akkor leszáll a magasságos mennyekből a legszebb, legboldogítóbb, mindannyiunktól oly forrón hirt és könyörgött, oly epedve várt karácsonyi ajándék: a béke hófehérszáryu angyala s lesz ismét — mint v olt — békesség e földön. Kintzlerné Solcz Inez. Kapi Béla dunántúli püspök beiktatása. Szép ünnepe volt december hó 14-én a dunántúli evang. egyházkerületnek. E napon iktatták be Szombathelyen az egyházkerületnek új püspökét Kapi Bélát. Egyházunk demokratikus jellege különösképpen az ilyen ünnepségeken vállik ki, a résztvevők számánál és társadalmi állásánál fogva. Ezt a jellegzetes patinát még a mostani rendkívüli idők zivatara sem tudta lemosni: a résztvevők ezreit az egész Dunántúl közel és távol eső falvai szolgáltatták. Kapi Bélának nem csupán megválasztatásában, de püspöki méltóságára történt beiktatásában is eddig soha nem észlelt méretekben vett aktiv részt — a falvak népe, a gyülekezetek fentartó eleme: a köznép. Mert ott voltak ugyan az ünnepélyen az evang. egyházegyetem, a kerületek, tanintézetek, a szomszédos vármegyék stb., a reformatus egyház képviselői, de akik a szombathelyi evang. templomot, a templomot környező parkot, sőt még az utcát is betöltötték: a falu egyszerű népe, a hívők nyája volt, amely szive szeretetétól vonzatva ide zarándokolt, hogy tanúja legyen a legfiatalabb és legnépszerűbb püspök beiktatásának. A püspök iktatást megelőző napon rendes folyó ügyeit intézte az egyházkerület. Farkas Mihály esperes imája, dr. Berzsenyi Jenő egyházker. felügyelő megnyitó beszéde után, a közgyűlés egynéhány formaságnak eleget téve, elsőkben is megválasztotta azt a küldöttséget, amely az új püspököt lesz hivatva a beiktatás napján a közgyűlésbe kisérni. Azután, a beteg Hering Zsigmond pénzügyi biz. elnök helyettese ként Szabó Kálmán, egyházker. ellenőr tett néhány sürgős előterjesztést. így a soproni lyceum tápintézetének érdekében sürgősen kellett 3000 kor. rendkívüli segélyt kiutalni, mert a tápdíj, mely normális körülmények között havi 20 kor. volt, de a háború első évében 36 koronára, tavaly 60 koronára emeltetett — sehogy sem volt elegendő. Miután pedig az egyházkerület nem akarja a szegény szülőket újból sújtani a tápdíj emelésével, inkább maga pótolja a deficitet. E tárgynál az egész egyházkerület hálásan vette a referens ama jelentését, amely szerint Benkö Géza, soproni kereskedő, katonai élelmező a lyceum 20 növendékét teljesen ingyen ellátásban részelteti. Benkö Géza nevét ide iktatjuk nem csupán ezen nemes tettéről való megemlékezésünk kapcsán, de azért is, hogy ebben a panamáktól, hadseregszállítási csalásokból 824 terhes időben elmondhassuk róla itt azt is, a mit róla megtudtunk, hogy t. i. ez a Benkö Géza tette meg azt is, hogy amikor az adókivető bizottság őreá is rárótta a hadiadót, másnap felkereste a bizottságot és ott szót emelt a reá vetett {idó nagysága miatt, kifogásolva azt, hogy ő reá kevesebbet vetettek, mint a mennyi tényleg járna az ő háborús-nyereségei arányában s nyomban felemeltette az adóját! Benkö Gézában ilyen tagja van az érdemes soproni gyülekezetnek. Az egyházkerület küldöttségileg keresi fel, hogy tolmácsolja őszinte háláját ama húsz középiskolai tanuló ingyen élelmezéséért. Ugyancsak Szabó K. ellenőr referádája kapcsán határozta el a közgyűlés, hogy az új énekes könyvnek XI. kiadását újból Hornyánszkyval rendezteti sajtó alá, példányonként 80 fill, áremelkedéssel. A soproni tanárok ügye sem maradhatott el a pénzügyi bizottság referádájából, akik az eddigi 20%-os fizetés emelés helyett 25—30—35%-os emelést kértek azon az egyszerű jogon, mert: így cselekedett az állam az ő tanáraival. És — persze — megkapták: a 3800 koronáig terjedő fokozatban levők fizetésüknek 35°/0-át, a 3800 6000-ig 30%--ot, a 7200 koronáig állók pedig 25%-ot kapnak fizetés emelés címén. Ez az emelés közel 10,000 koronát jelent csupán a tanároknál, 4500 koronát a többi tisztviselőnél, 1500 koronát a szolgáknál. Summa summárum 16,000 korona hullik az ölükbe egy előkelő gesztus kíséretében. — Bezzeg a kongruás papok s általában a lelkészek fizetésének rendezésénél ugyanez az egyházkerület nem találta meg ezt az előkelő gesztust, mert amikor Pálmai Lajos referádája kapcsán ismertetésre került az egyházegyetemnek a lelkészi javadalom természetbeni járulékainak pénzbeli megváltásáról, a dunáninneni és a tiszai egyházkerületeknek a lelkészi fizetés korszerű rendezéséről szóló megkeresése, indítványa — hát a bölcsek tanácsa úgy határozott, hogy e tekintetben elsőbben az egyes egyházmegyék nyilatkozata kérendő ki, mert „nagyon fontos, hogy elvileg szükségesnek mondassék ki a lelkészi fizetés korszerű rendezése. Ez egy nagy lépés lesz a cél felé, ha az egyházmegyék, kerületek, egyetemes egyház a maguk felsőbb fokozatain így határoznak s a maguk nagy erkölcsi súlyával támogatják ezt az ügyet az állam előtt!“ így. Ezzel indokolta meg az egyik egyházmegye esperese a határozatba ment indítványt. Vájjon némelyek — csoda módon — képesek-e alva végig hallgatni, végig ülni, sőt vezetni sok esztendők egyházmegyei, egyházkerületi, egyetemes egyházi üléseit, bizottsági tárgyalásait, mert ime úgy látszik: mit sem tudnak arról, hogy a lelkészi fizetések kérdésével évtizedek óta foglalkozunk s e kérdés rendezését úgy elvileg mint tényleg szükségesnek tartjuk, de az állam mit sem adott arra az erkölcsi súlyra, amellyel mi elébe kerültünk. — Eddig mi az államat kárpáltuk azért az indolenciáért, amellyel a lelkészek fizetésének ügye iránt viseltetett Lám kiderül: jogtalanul támadták oly sokan a státust, mert hiszen hogyan is siethetett volna a mi segítségünkre, amikor még azzal sem vagyunk tisztában, hogy szükséges-e egyáltalán a lelkészek fizetésének rendezése? 825
