Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-11-25 / 48. szám
Pozsonyi theol. fakultás. Jó, hogy ott voltam, legalább megtudtam azt a titkot, hogy az ölhun óhajtja az ev. fakultást némi megszorításokkal s nem mi. Mert a bizottsági javaslat ellen az volt a fö argumentum, az államnak akarnak szolgálatot tenni a bizottsági javaslat elfogadásával. Mind eddig azt hittem nekünk élet kérdés a fakultás.... Meggyőződtem az ellenkezőről. Ha Deák Ferenc 1867-ben a 48-diki törvények visszaállításánál a dupla vagy semmi álláspontra helyezkedik ... s nem fogadja el a nem teljes 48-iki törvényt ... hol volna ma Magyarország? Elfogadta részletét, azt mondta:ezen állva tovább építhettünk, a mi összetartásunktól, erőnktől függ a teljes megvalósítása ... Mi is folyton 48-ra hivatkozunk, sime, részletekben elfogadtuk a 48-iki törvény alapján az államsegélyt iskoláknál, fizetéseknél, újabban az egyházi adózásnál ... s még mindig hangoztatjuk, hogy a törvény még nincs teljesen végre hajtva.... Micsoda vétket követtünk volna el, mert, ha a nem teljesen egyen értékű fakultást elfogadjuk — azt igazán nem értem. A ref. sokra hivatkozunk ... de hiszen azt ország világ tudja milliókat adtak — bares Geld — az egyeten felállításába s a theol. fakultás létesítésére. — Adjunk mi is milliókat a pozsonyi egyetemhez teljesül a teljesen egyenjogú theol. fakultás. ... Egyébként eszembe jut, amikor az ügyvédekre ki mondotta a törvény, hogy minden ügyvédnek le kell tenni a doktorátust, azért nem lehetnek különbek az újak, mint valának a régi Dr. nélküliek. A theol. adadémiák ép úgy neveltek s nevelnek jó lelkipásztorokat, mintha egyetemi fakultásról kerülnének ki ugyanazon tanárok kezei közül: ! c " Hanem azért az ellen indítvány jó lett volna, lia^em a tiszar kerület érdemes püspöke teszi, hanem más kerület a ki szinte hivatkozhatott volna az ős atyák tradiciójára, de nem gondolt volna dupla v. semmi mellett, esetleg negyedik egyetemre. Sajtóiroda. 1250 koronába kerül az egyetemes egyháznak. Kedvem volna pályázatot hirdetni annak kiderítésére, hol van ekkora kiadással szemben az egyház haszna! s miben nyilvánul? Mert azt az érvet el nem fogadhatom, hogy csak úgy tudhat rólunk a nagy világ, — mert hát a cikkeket valakinek el kell helyezni, kerestem a politikai lapokban azokat az elhelyezett cikkeket... nagy nehezen találtam a hírek között nagyon apró betűkkel nyomtatott értesítést arról, hogy az ev.-nk gyűlést tartanak — felsoroltatva azok neveit, akik jelen vannak. Ezért az évenként egyszeri híradásért, névsor közléséért még is csak sok az 1250 kor. 25 éve járok egyetemes gyűlésekre, régebben a politikai napi lapok mindig küldöttek tudósítókat gyűlésünkre s sokkal bővebb jelentések közöltettek... mi^be került ez az egyetemes egyházunknak nem tudom... de, hogy ma egy könyvnyomda sokkal olcsóbban s oly jól elvégezni ezen tudósítást -mint az ev. sajtóiroda, az bizonyos. Az igaz megtörtént a múltban, hogy a nevekben hiba történt. István helyett János lett valakiből, de ebből nagyobb baj nem származott .. . (Boldogult Szontagh Pál kegyelmesen fülem hallattára pirongatta le a lap tudósítót, mivel nevét rosszul közölte vagy kifeledte a névsorból.) Ezen évenként egyszeri híradásból mi haszon háramlik egyházunkra, nem tudom felfedezni. Ha nincs más jelenbeni való, mint a névsor s a közigazgatási dolgok referálása ... bizony kár ezért minden fillér. Igaza volt Elnök úr ő méltóságának: egyházunkhoz sokkal előnyösebb és sokkal jobb, ha minél kevesebbel beszélnek róla. Ha épen a szokásnak hódolva hírt kell adni gyűlésünkről, ott az egyetemes irodánk annak feje bízzon meg valakit a referálással ... kezében vannak az ügyek és nevek ... könnyen és olcsón megoldhatja a sajtó teendőit. — Szegény nyomorgó nyugdíjas lelkészeinknek s papi özvegyeknek a hallatlan drágaság enyhítésére ezekből 10.000 koronát tudunk juttatni ... 3 napi gyülésezésről szóló jelentésekért kiadunk 1250 koronái 11 jah! pénz van elég! jut még erre is! Egyébekről talán máskor. Egy csendes szemlélő. A lelkész és a szociális kérdés. (Traub műve után.) A szociálizmus társadalmi tudományos életünket elejétől végig áthatja s e kérdésnek mint egésznek tárgyalására kompetensek nem lehetünk; így ezek a sorok csak arra szolgálnak, hogy tiszta képet kapjunk, milyen álláspontra helyezkedjék a lelkész a szociálizmus kérdésében. De hogy ezt tchessük, bizonyos előkészületre van szükségünk. Már theologus korunkban kellene tanulmányoznunk ezt a kérdést. Igaz, hogy a theologia feladata elsőso/ban theplogiaj tudományok nyújtása, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a theologusok filozófiai előtanulmányokkal ne foglalkozzanak. Példa rá Tübingen ahol minden theologus köteles filozófiai tanfolyamot végezni * Ezen előtanulmány nélkül sem a theologiát, sem a szocializmust valójában meg nem ismerhetjük. Marxot és Engelst csak úgy értjük meg, ha ismerjük a XIX. század első felének filozófiai irányzatait. Modern ember műveltségéhez, különösen pedig a theologuséhoz hozzátartozik, hogy a szocializmus kérdésében jártas legyen. Félre kell tenni minden előitéletet, illúziókat, a világot a maga valóságában akarjuk ismerni s ezt a szociálizmus ismerteti meg velünk. Vannak a társadalomnak olyan fede kinövései, melyek a haladni, fejlődni akaró emberiséget hátráltatják munkájában, ha ezeket a szocializmus el nem távolítja, úgy társadalmi életünket pusztulás veszélyezteti. Mint a világegyetemben a fejlődés törvénye uralkodik, úgy mi sem zárkózhatunk el előle. A XX. században egyháztörténetet, dogmatörténctet, etikát ... stb. a szociáhzmus szempontjából kell fanul- mányeznunk. Bele kell merülnünk könyveinkbe s annyi ismeretet kell szereznünk, amennyit bírunk, azután el kell mennünk embertársaink közé. hogy tudásunkat értékesítsük. Amily sajnálatos, hogy a szobatudós napszámosokkal nem tudja magát megértetni, ép oly sajnálatos, ha a kevésbbé képzett lelkész orvossal, taná ra’, mérnökkel ... szemben nem állja meg helyét. * És a magyar izraelita haladó zsidóság rabbi kar , amelynek legtöbb tagja philosophiae doctor. (Szerk.) 757 756
