Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-29 / 5. szám
427, Halle 370, Gottingen 251, Erlangen 216, Marburg 312, Breslau 190, Heidelberg 162, Königsberg 162, Bonn 147, Greifwald 135, Gressen 121, Kiel 99, Strassburg 85, Jena 81, Rostock 37 és Münster 35. A külföldi theologusok száma 65, ezek közül 45 osztrák (ezek közé lesznek a magyarok is eldugva!) 15 pedig svájci. KÜLÖNFÉLE Változások a protestáns lapok szerkesztőségeiben. Az Evangélikus Lap főszerkesztője: Sztehlo Kornél udv. tanácsos e tisztétől megvált. Az Evangélikus Örálló szerkesztőségéből Rafjay Sándor budapesti lelkész lépett ki. Helyette Jahn Jakab kiskéri lelkész lett főmunkatársi minőségben a szerkesztőség tagja. Az Evangélikus Közérdek új kezekbe került. Újévtől kezdve Kiss Béla bácsfalusi lelkész szerkeszti. A lap programijában is változás történt. Nem a papság és tanítóság közös közlönye többé és nem a fizetésrendezési mozgalmakra fekteti a fősúlyt, hanem kéthetenként megjelenő egyháztársadalmi lap lesz, mely a többi egyházi lapokkal együtt figyeli és irányítja egyházunk közéletét. — Református laptársaink közül a legnagyobb változás a Debreczeni Protestáns Lapnál, melyet Ferenczy Gyula dr. a régi szerkesztő Kun Béla dr. fő és Erdős Károly felelős szerkesztőnek adott át. A lap a tiszántúli ref. egyházkerület hivatalos közlönye. A Dunántúli Protestáns Lap zászlója alá három* kiváló' ifjú tudós egyházi férfiú állt főmunkatársként Czeglédy Sándor, Pongrdcz József theologiai tanárok és Borsos István főgymn. tanár személyében. — Ezen személyi változások mellett megemlítésre méltónak találjuk azt az érdekes jelenséget, hogy reformátusaink körében három új lap indult meg az új évben, illetőleg a múlt év utolsó hónapjaiban. Az első és valószínűleg legszebb jövővel biró a Debreczeni Lelkészi Tár melyről nemrég irtunk. Ez Lencz Géza dr. és Varga Zsigmond egyet, tanárok nagyszabású vállalkozása, mely úgy gyakorlati, mint tudományos programmjával a mi viszonyaink között feltűnően öntudatos és rokonszenves vállalkozásnak indul. A másik két új lap gyakorlati folyóirat. Az egyiket Ravasz László dr., kolozsvári theol. tanár indította meg Az Út címen, a másikat pedig Nyáry Pál pécsi ref. lelkész, nA keresztyén Lelkipásztor“ cím alatt. Lelkészválasztás. A nagynevű Veres József elhalálozásával megüresedett orosházi felvégi lelkészi állást január 18-án töltöttekbe. A leadott 679 szavazat közül Kálmán Rezső orosházi segédlelkészre 412 szavazat esett, Horémusz Pál orosházi hitoktató lelkész 176, Duszik Lajos szatmárnémeti lelkész pedig 91 szavazatot kapott. Így Kálmán Rezső segédlelkész, ez idő szerint tábori lelkész abszolút többséget nyervén, megválasztott lelkésznek jelentetett ki. Díszes, szép állást: a Győry Vilmos és Veres József hagyatékát veszi át Kálmán Rezső; kívánjuk, hogy működése azokon a nyomokon haladjon, a melyet a nagy elődök jelöltek ki. A református egyház jubiláris alkotásai. Január 17-én a református egyház vezetői: a püspökök és a főgondnokok tanácskozást tartottak, melyen a reformáció 400. évfordulójának maradandó alkotással való megünneplése felől tanácskoztak. A tanácskozás eredménye az lett, hogy a magyar ref. egyház az egyetemes konvent által kezelendő egyházfenntartási alapot létesít melynek az a célja, hogy bizonyos idő múlva az egyházat az állam segélyezésétől függetlenné tegye. Ezenfelül a kerületek anyagi erejükhöz mérten alkothatnak jótékony és kultúrintézményeket. Végül elhatározták az evangélikus egyház bevonásával - egy nagyobb- szabású irodalmi társaság alapítását. — Erről a határozatról még majd írni fogunk. Első pillantásra is nyilvánvaló, hogy a ref. egyház szerencsésebb a maga jubiláris alkotásaival, illetve egyelőre még csak terveivel! Míg mi a szeretetház annak idején abszolút szerencsétlen, most a háború következtében szomorúan aktuális tervénél maradtunk, addig a reformátusok az ilyen kaliberi alkotásokat a kerületeik figyelmébe ajánlják, a konvent maga pedig az egész református egyház anyagi létének a biztos megalapozását tűzi ki célul!... Ez hatalmas terv! Méltó azokhoz az igazán közönséges egyházi mértéket meghaladó emberekhez, kik most a ref. egyház élén állanak. Új vallás Biharmegyében. Az „Arad és Vidéke“ c. napilap írja: Több fanatikus nagyváradi ember új vallást alapított. Éjszakánként titokban találkoztak az új vallás hívei s a maguk módja szerint imádták az Istent. A vallásalapítót Kauffmann Mórnak hívják, rabbinak készült, de ott hagyta pályáját. Két apostolt vett maga mellé: Tóth Bódog volt református községi írnokot és Schrittner Mihály katholikus kereskedőt. Hitvallásuk: a felekezetek közötti béke, a szeretet, emberek segítése, betegek s árvák, özvegyek gyámolítása, a babonák teljes kiküszöbölése és a legendák kiirtása az ó- és újtestamentumból. Az „apostolok“ igen értelmes és közismert jó emberek. Istentiszteleteiknél különös ruhát viselnek, ami keveréke a barátcsuhának, kaftánnak, s a zsidók halotti köntöseink. Fehér barát reverenda, zöld átkötő szallagokkal, zsidó halotti ing és kaftán. A rendőrség eljárást indított ellenük, de ezt beszüntették, mert nem hirdetnek üldözendő tanokat. Már egész Biharmegyében vannak híveik, akik azonban nem léptek ki régi vallásuk kötelékéből. SZERKESZTŐ KÖZLÉSEI Gyönyörnek is sok volna, ha mindazok, akik eddig a lap egy mutatványszámát sem küldték vissza, előfizetők maradnának. Akik előfizetni nem szándékoznak, azokat kérjük, ezt a számot lehetőleg postafordultával küldjék vissza, hogy a további küldést beszüntessük. M. V. Budapest. A beküldött „helyreigazítást“ nem közlöm. Ami igaz, azt felesleges „helyreigazítani“. V. ö. az új sajtó- törvény 20. §-ának a 4. pontját. Imakönyvünk ingyen való terjesztésére Valtinyi Pál llok, 1'— kor.-t küldött. Eddig kimutattunk 181'10 kor.-t. Főösszeg 182' 10 kor. Legyen áldás az adakozókon és adományokon. 78 77
