Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-21 / 43. szám
43. szám. Ha már aztán minden felekezet hozzájárult volna a „Tanmenetének a vallásoktatás tárgyaival való kibővítéséhez, akkor aztán a vallástanárokat is kötelezni lehetett volna a „Tanmenetéhez való alkalmazkodáshoz, amint hogy azok szívesen is alkalmazkodtak volna. Igaz, hogy így a „Tanmenet“ — valamennyi felekezetről lévén szó — pár száz oldallal megnőtt volna: de egy 1050 oldalas könyvnek 2—300 oldallal való kibővítése már nem okozott volna nagyobb nehézséget. Különösen akkor nem, ha szem előtt tartjuk a vallásoktatás ügyének fontosságát. Ebbe a 2—300 oldalba talán belefért volna az egyházi zeneoktatás módszeres feldolgozása is — ez is hiányzik a könyvből — amely pedig, épen a tanítóképzőben, hogy mennyire fontos: arról nem is kell külön beszélnünk. Mindezt, amit itt kifejtettem, ajánlom további intézkedés céljából illetékes egyházi köreink jóakaratéi és köteles figyelmébe. Hering János. Deuterojesajás. (Jes. 40—55.) Fordította Hornyánszky Aladár. VI. A. megszabadítás lehetősége. 24 így szól Jahve: hőstől zsákmányt elvesznek-e? erős foglya menekszik-e? 25 Ha hős foglyát elveszik is s az erősnek zsákmánya ha menekszik is, a te harcod én harcolom s fiaidat én mentem meg. 26 Kínzóidnak a húsukat hagyon falni, vérüket meg mustként inni, és megtudja minden hús, hogy Jahve vagyok, szabadítod és megváltód, Jákob hőse és erőse. 50 i így szól Jahve: ugyan hol a váló levél anyátoknak, amelylyel őt elküldtem vón’? vagy kicsoda hitelezőm, akinek tán eladtalak? Igen, a ti bűnötökért adtalak el s vétke miatt küldöttem el anyátokat! 2 Mért hogy jöttem s ki sem volt itt, szólítottam s ki sem felelt? Hát oly nagyon rövid kezem, hogy megváltson ? s bennem nincs tán elég erő, hogy megmentsek? Nézd, a tengert kiszárítom, ha rászólok, nagy folyókat sivataggá változtatok, halaik mind elrothadnak víznek híjján, szomjúságtól elpusztúlnak. 3 Fenn a mennyet feketébe öltöztetem, Zsákot adok ruhájáúl. Harmadik költemény a Jahve szolgáról. 4 Jahve adta nékem tanítványok nyelvét, hogy tudjam ... az epedöt szóval, minden kora reggel serkénti fülemet, figyelve, hogy halljak mint a tanítványok. 5 Az én Uram Jahve megnyitja fülemet, s nem voltam makrancos, hátra nem húzódtam. 6 Hátam odatartám csendben a verőknek, arcom a tépőknek, képem el nem rejtém gyalázás s köpéstől. 7 Ámde az én Uram Jahve segít nékem, s így nem ér gyalázat, azért arcom tettem minő a kovakő s biztosan tudtam, hogy meg nem szégyenülők. 8 Igazolóm közel, ki száll perbe vélem? álljunk össze együtt, ki az ellenfelem? közeledjék hozzám! 9 Ámde az én Uram Jahve segít nékem, ki az, ki elitéi? íme ők mindnyájan ruhaként foszlának, moly rágja meg őket. 10 Ki Jahvét féli köztetek, ügyeljen szolgája szavára, ki jár homályban s fénye nincs, az bízzék Jahvénak nevében, keressen támaszt Istenében. 11 De kik tűzet gerjesztetek és lángra gyújtok tüzcsóvákat, a tűz lángjába menjetek, felgyújtott csóvátok közé: éntőlem lön tinéktek ez a kín helyén legyen lakástok. Cion visszaállítása, a pogányok megváltása, Izrael kitartása. 51 1 Hallgassatok reám, kik az üdvöt kergetitek, Jahvét keresitek: nézzetek fel a sziklára, melyből vágtak, s a cisterna üregére, honnan vágtak, 2 nézzetek fel Ábrahámra, ősötökre, Sárára, ki szült titeket, mert magában hívtam őt meg, s megáldottam, sokká tettem. 3 Mert megszánja Jahve Ciont, szánakozik minden romján, — mint az Éden ollyá teszi sivatagját, pusztáját mint Jahve kertje, vigság s öröm lészen benne, hálaadás s ének hangja. 4 Figyeljetek reám, törzsem, népem, reám ügyeljetek, mert tanítás jő ki tőlem s igazságom fényéül a pogányoknak. 5 Gyorsan közéig üdvösségem, Jő segélyem, pogányokat ítél karom, tengerpartok reám várnak és karomban reménykednek. 678 679
