Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-10-07 / 41. szám
41. szám. SZEMLE. Helyreigazítás*) 1. Az Evang. Lap azon állításában, hogy „a könyvkereskedőknek az a bajuk, hogy a Luther-társaság minden könyvkereskedői szokás ellenére nem adja meg a viszontelárusitókat megillető 25%-ot, hanem 10%-ra szorítja le őket“, tévesen általánositja az Evang. Lap néhány könyvkereskedőnek a 10%-ra vonatkozó panaszát, mert a LutherTársaság az ő összes kiadványainál 25%-ot ad, kivéve az Egyetemes Egyház által kötelezően elrendelt tankönyveknél, melyeknél csak 10%-ot adhat. De ezen 10% sincs minden könyvkereskedői szokás ellenére, mert több ref. tankönyvnél a viszontelárusitók szintén csak 10%-ot kapnak. 2. Az Evang. Lapnak az a figyelmeztetése, hogy: „ALuther-Társaságkönyvkereskedése legyen szolid és rendes üzleti alapokon nyugvó könyvkereskedés. Ne keltsen kicsinyes krajcároskodásával és rövidlátó kalmár elveivel feltűnést a kereskedői világban“ — alaptalan, mert nem a Luther Társaság könyvkereskedésétől függött a 10% megállapítása, hanem felettes elöljáróitól, a társaság vezetőségétől s mert a Luther Társaság könyvkereskedése ugyanazon elveket követi, melyeket minden tisztességes könyvkereskedés követ. A Luther Társaság nem követett „kicsinyes krajcáros- kodó és rövidlátó kalmár elveket“ akkor, amikor az egy kiadásra monopolizált népiskolai tankönyveknél a %-ot 10%-ban megállapította, mert a tankönyvek árának a megállapításánál keze kötve volt az egyetemes gyűlés határozata által, mely az ivek maximális árát szerződésileg megállapította. Amikor tehát a Luther-Társaság a könyvek árát nem állapíthatta meg tetszés szerint, akkor nincs is abban a helyzetben, hogy a legmagasabb percentet adja. A Tuther-Társaság vezetősége követte a református egyházkerületek példáját, kik a monopolizált népiskolai tankönyveknél csak 10%-ot adnak. Igen sok zsidó hittankönyvnél sem kapnak a viszontelárusitók 25%-ot, hanem kevesebbet. Történik mindez nem azért, mert „kicsinyes krajcároskodás és rövidlátó kalmár elvek“ vezérlik az intézőket, hanem hogy a népnek olcsó könyveket juttassanak. A Luther-Társaság nevében: Scholtz Gusztáv, a L. T. ügyvezető elnöke, Majba Vilmos, a L. T. főtitkára. Az erdélyi menekült lelkészek elhelyezésére vonatkozólag azt olvassuk az Evang. Őrálló legutolsó számában, hogy Raffay Sándor mint a lelkészegyesület elnöke, arra kéri a lelkészeket, hogy csak nála jelentkezzenek azok, akik menekült lelkészeket vagy tanítókat szívesen fogadnak. Miután hasonló jelentkezések nálunk is történtek és már két lelkészcsalád számára helyet is szereztünk, igen különösnek tartjuk Raffay Sándor ezen felszólitását és kikérjük magunknak, hogy Raffay Sándor akárki tisztes, közérdekű munkájának ilyen formában gáncsot vessen. Nem tudjuk, mennyiben vonatkozik ez a felszólítás arra a kevésre, amit mi akartunk tenni és tettünk is, azonban mások helyett is figyelmeztetjük Raffay Sándort arra, hogy.evang. egy* Ez a helyreigazítás a 35. számban megjelent „A Luther- társaság bajai“ c. közleményre vonatkozik. Közzétételét a pozsonyi kir. járásbíróság B. 7786/1916/2 sz. ítéletével rendelte el. (Szerk.) 650 házunkban minden munkát és minden jóhoz való jogot talán még sincsen joga kizárólag a maga számára kisajátítani. KÜLÖNFÉLE Lelkészbeiktatás. Szalontay Oszkár Sajórédén szept. 4-én foglalta el állását. Beiktatása 10-én történt. A magyar beiktató beszédet Terray Gyula esperes, udv. tanácsos tartotta. Az új lelkész I. Tim. 4 í2 1G alapján mondott beköszöntő beszédet. A beiktatáson részt vettek a főispán, mint egyházmegyei felügyelő képviseletében Langhoffer László dobsinai polgármester, Banczik Samu kishonti alesperes, Szabó György felső- sajói, Pósch G. A. dobsinai lelkészek, Szepessy Ede dobsinai áll. isk. igazgató. A beiktatás után közebéd volt. Isten segítse az ifjú lelkészt, hogy egyháza javára eredményesen működhessék. A Scholfz-alapitvány kamatát (300 kor.) Scholtz Gusztáv püspök oly lelkész vagy tanitóárvának adományozza, aki erre a segélyre rászorul és érte hozzá folyamodik. Kérjük lelkésztársainkat, figyelmeztessék erre az egyházközségükben lakó ilyen árvákat, különösen a hadiárvákat s adassák be velük mielőbb a Scholtz Gusztáv püspök címére (Bpest I. Verbőczy u. 28. sz.) küldendő folyamodványaikat. Nyugdíjazás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Horovitz Simon eperjesi ev. jogakadémiai rendes tanár részére évi 8400 kor. nyugdijat és évi 1200 kor. lakbérnyugdiját utalványozott az orsz. tanári nyugdíjintézet alapja terhére. A pesti ev. Szeretetház ideiglenes megnyitása. Október 1-én szinte családias jellegű kis körben kezdette meg a Szeretetház ideiglenes működését. Reggel 9 órakor a boldogult emlékű hagyományozó, Kakas Lidia, házában, Balassa-utca 9, gyülekezett egybe a társaság. Az „Erős vár“ eléneklése után Raffay Sándor tartotta a Szeretetház felavató beszédét, II. Mózes III. 5 alapján. Beszédében megemlékezett e hajlék egykori úrnőjéről, a Szeretetház hivatásáról és az ápoló személyzet nemes feladatáról s végül az egyházfelügyelő támogató, felkaroló gondjaiba ajánlotta az új intézményt. Dr. Mágócsy-Dietz Sándor, felügyelő, lelkes szavakkal Ígérte támogató készségét. A végleges meg- .nyitás s az egész háznak a rendeltetésére való átadása a reformáció jövő évi ünnepségei keretében történik. Ifjú évek. Ez utón tisztelettel van szerencsém mindazokat értesíteni, akik fáradságos munkámban megértő lélekkel támogattak, hogy a háború további folyamán anyagilag képtelen vagyok ifjúsági lapomra áldozatokat hozni. Ha azonban az idő kedvezőre fordul, ami tőlem telik, azt meg fogom tenni. Midőn támogatóimnak szeretetteljes ügybuzgalmát hálásan köszönöm, kérem további pártfogásukat is. Akik pedig eddig munkálkodásommal nem értettek egyet, azokat is kérem az ifjúságot megértő szeretet nevében, legyenek testvéreimmé s amiben téves utakon járnék, törekedjenek egy-egy kis mécsessel az ingoványok közé tévedtnek útját bevilágítani. Budapest, 1916. október 3-án. Algöver Andor. 651
