Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-23 / 39. szám
39. szám. 7 És kicsoda olyan mint én? álljon elő és hirdessen, adja tűdtől s tartsa elém. Ki közölte ősidőktől a leendőt s ami eljő? ugyan adják tűdtől nékíink. 8 El féléssel s rettegéssel, nemde régtől értesitlek s megjelentéin, és ti vagytok tanúim rá ? Van-e Isten rajtam kivül? s nincsen szikla, nem ismerek. (Folytatjuk.) SZEMLE. Mi még annyira fiatalok vagyunk, hogy nem tartozunk az egocentrikus világnézet vallói közé. Fiatalos meggondolatlansággal és könnyelműséggel nem már elért és még el nem ért pozíciók kedvéért küzdünk, hanem temperamentumunk és meggyőződésünk szerint dolgozunk, verekszünk és sóhajtozunk őszintébb, igazabb és szebb jövendő után. Nekünk vannak objektiv szempontjaink, mi még nem hisszük és nem kívánjuk, hogy a világ a mi igazán jelentéktelen énünk körül forogjon. Birkózásainknak van is némi eredményük. Az Evangélikus Lap folyton növekvő tábora az egyik bizonyság, a másik az, hogy nézeteink különböző egyházi fórumokon is kezdenek már érvényesülni. Legutóbb lapunk szerkesztője juttatta érvényre a közgyűlés nem várt általános helyeslése közben a dunáninneni kerület gyűlésén több ügyben elfoglalt álláspontját. A lelkészfizetések, egyházi telekkönyv reformációi gyűjtések kérdésében történt felszólalásait és kritikáját Iépten-nyomon szokatlan helyeslés kisérte. Kritika, valamint erélyesebb és stílusosabb cselekvés terére való lépés után — úgy látszik — általános a vágy. — Ennek a mindenesetre feljegyezni való ténynek a leszögezése annál inkább szükséges, mert ebből a hangulatból egyházi lapjaink tudósításai semmit sem tartalmaznak. Ez a mi ismeretes struccpolitikánk. Ha mi a homokba dughatjuk fejünket, akkor miattunk viharozhatik a számum szele! Jellemző, hogy noha a közgyűlési tudósítások fele szerkesztőnk felszólalásai alapján hozott határozatok ismertetése, arról egy szó sincs, hogy ki képviselte ezt az álláspontot. Mi ezt az agyonhallgatást csak elviseljük valahogyan, mert mint mondtuk, még nem vagyunk teljesen egocentrizmusra berendezve. A tudósítások hűsége azonban ezen módszer mellett gyenge lábakon áll. Ezenfelül azt sem akadályozhatja meg, hogy a régi nevek örökös szereplése dacára egy kicsit frissebb, tetterősebb, agilisabb szellem lengedezzen egyházunkban. Az egyházi lapok tudósításai erről semmit nem szólnak. Valószínűleg azt hiszik, hogy ezzel gátat vetnek annak, hogy ez a szellem terjedjen és érvényesüljön. Pedig ez tévedés. Ha ők hallgatnak is: Új fű nő az avar alatt. .. s hiába — tavaszra mégis csak elborítja azt! Becsüljük meg egymást 1 A „Stimmen der Zeit“ c. jezsuita folyóiratban Reichmann Mátyás S. J. ír a szemlében egy elmefuttatást arról, hogy a protestánsok hányszor vétenek a jó modor ellen azzal, hogy a római katholikus egyház korrekt elnevezése helyett mindenféle kellemetlen mellékízű nevet használnak. A helyes elnevezés a katholikus, ehelyett azonban többet használják a római, ultramontán, pápás és hierarchikus, jelzőket. így van ez a Hauck-féle „Realencyklopedie“- ben is. A katholikus címszó alatt mindössze a kőv. három utalás található: Katholiken Versammlungen s. Ultramontanisnuis. Katholizismus s. Protestantismus u. Katholizismus. Katholische Briefe s. Band IX. S 776 - 778. Ezzel a katholikus fogalom ki van merítve és következik Kautz-ról egy hosszú cikk. Ezzel szemben a protestáns oldalon szóvá teszi azt a törekvést, hogy a protestáns jelző helyett mindinkább meghonosodik a keresztyen és az evangélikus név. Igaz ugyan, hogy ezzel nem akarjuk azt mondani, hogy a katholikusok nem keresztyének, azonban a keresztyén cégér ilyen fitogtatása a katholikusoknak mégis rosszul esik. Az evangélikus névhez szintúgy nincs sok jogunk nekünk evangélikusoknak e jezsuita szerint, mert a katholikus egyházzal szemben nem áll egy egységes evangélikus egyház, hanem egy csomó országos szervezet, — ezek használják a maguk hivatalos elnevezéseit, ne pedig azt az általánosat, annál inkább, mert az evangélikus elnevezésre a katholikusok is jogot formálhatnak és formálnak is. önérzet-hiány volna, hogyha a katholikusok mindaddig beletörődnének a mi evangélikus elnevezésünk használatába, amig mi az egész vonalon nem vagyunk hajlandók őket katholikusoknak tisztelni s el nem hallgatunk az ultramontán, klerikális és egyéb kellemetlenül hangzó elnevezésekkel. — Nekünk a kölcsönös becsülés álláspontjára való helyezkedésből csak hasznunk volna, mert meg lennénk kiméivé, sok mindenféle ma szokásos és mindennapos lekicsinyléstől. Ilyen elmefuttatásokat olvasva azonban nem volna-e helyén való, hogyha ezen, a „divide et impera“ elvre támaszkodó törekvésekkel szemben mi protestánsok szorosabban egymáshoz simulnánk, elvek, név és egyházi szervezet tekintetében egységesebben állanánk az egyediiliség és egyetemesség jogát ilyen csekélységekben is erélyesen hangsúlyozó katholicizmussal szemben ?! IRODALOM. A tanév kezdete alkalmából felhívjuk olvasóink figyelmét Uray Sánáor debreceni ref. lelkész „Mentsük meg a jövő nemzedéket“ c. füzetére, melyben 8 háborús vonatkozású beszéd van, melyeket a kiváló szerző az ifjúság érdekében tartott. A füzet Hoffmann és Kronovitznál jejent meg. Ára 1 korona. Mens sana íncorpore sano cím alatt Gombos Ferenc losonci ref. h. vallástanár egy 14 oldalas füzetkében az önfertőzés bűnös szokásáról komoly és megfontolandó intelmeket intéz a fiatalsághoz. Ahol szükség van ilyesmire, ott vallástanárok, lelkészek talán hasznát vehetik, azért felhívjuk a füzetre a figyelmet. Ára 14 fillér. Megrendelhető a szerzőnél. 616 617
