Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-09-16 / 38. szám
efordítani, vagy azok tartalmát egy terjedelmes értekezésben behatóan németül is ismertetni. Sajnos magyar közönségünk is alig ismeri nagy gondolkodóját s a következő sorok nem akarnak mást, mint Bőhmöt ismertetni. Nagyrészt, sőt leginkább saját szavaival akarjuk eszméit közkincscsé tenni, azzal a céllal, hogy olvasóink munkáit meg is szerezzék s az elmélyedésre — mindegyik a négy kötet közül 360—400 oldalnál több oldalú — lelkesedést és kedvet ébreszteni. A jelen dolgozat a II. kötet eszméit ismerteti, amelyeknek az I. kötet csak az alapja. Az V. kötet (aesthetikai s erkölcsi értéktana) még nincs kiadva. Bőhm alaptana, hogy a külvilág, amint reánk hat s észleljük, csak énünk, figyelmünk projekciója, kivetítése. Az Én, a szellem kutatása most már műveinek tartalma. A filozófia mai iránya kétségkívül reális alappal bír. Az a szellem az uralkodó, amely a francia s az angol gondolkodásmódot jellemzi: Spencer, Comte s a német szellem hegemóniája letűnt. Az a spekulativ gondolkodásmód, amely Hegelt, Schellinget jellemezte s az újabb német gondolkodók szelleme — Paulsen, Wundt — is reálisabb irányú. Kétségen felül áll* mindamellett, hogy a német filozófusokat, jelesen Kantot, mélységben senki sem érte utói s ha ma az uralkodó szellem reálisabb is, ami a franciát s angolt jellemzi, mégis igazi átfogóbb, rendszerezőbb, mélyebb a német a filozófia terén is. Amikor azt mondjuk tehát, hogy az uralkodó szellem az, ami az angolt, franciát jellemzi, azzal azt mondjuk, hogy ma a reális szellem uralomra kerekedett s a mélység, a spekuláció ezzel jár karöltve. Korunk reálisabb s ez nem német. Ámde a német mélyíti ezt, mélységgel telíti. S ezért — theologiájuk, filozófiájuk tanúsítja — a legfilozófabb nemzet ma is. Az induktiv metafizika ezen mélyítés eredménye, amely Euckenben, Külpében, Wundtban jelenik meg más-más irányban. Nálunk — bár a metafizikát kerüli — a reális alap a mélységgel, a szellemmel együtt Bőhm Károly filozófiájában található meg. Bőhm Károly Comtet Kant mélységével kapcsolja össze, de azért sok tekintetben eredeti marad. A felfogása minden metafizika ellen állást foglal. Ép- ezért az a kérdés, hogy mi a való világ, van-e Ding an sich, más-e mint a phaenomenon, van-e transscenden- talis világ, szerinte nem lehet a tárgya a filozófiának, nem az még az evolúció sem, anyag, erő sem. Ő az Ént, a szellemet elemzi*. Bőhm műveiben roppant mélységek vannak s hazánk bölcselői között hozzá senki sem fogható. Szerény felfogásunk szerint alaptanai, továbbá a „szellem élete“ s az ezen alapuló többi műveiben kifejtett álláspontjai olyanok, hogy teljesen megegyeztethetők oly nézettel is, amely a metafizikától nem irtózik. Mi Wundttal tartunk, aki azt vallja, hogy teljes filozófia nem lehet el metafizika nélkül. S ha csodálattal is adózunk Bőhm nagyságának, mégis filozófiája szívet, lelket kielégitő akkor lesz csak, ha a végkérdéseket_ (Isten, lélek, világ lényege), sem ignorálja. Bőhm szerint a külvilág csak projekció. Helyes! Csak* Bár igaz, hogy végre a IV. kötet végén ő is kilyukad a metafizikára. hogy a lelkűnkben felmerülő érzéki képeknek mégis kell, hogy oka legyen s ezért valljuk a külvilág reáli- tását és nem mondjuk azt, hogy erre felelni nem lehet*. Azután, ha el is fogadjuk Bőhm nézeteit, ez nem zárja ki azt, hogy emellett Istent, a világ kormányzását is ne vallhassuk. így lehet e hatalmas filozófiai rendszert a modern liberális theologiával, vagy Eucken filozófiájával, vagy az újabb induktiv metafizikai iránnyal (Külpe Erhardt, mint akik theisztikus alapon állanak) összekapcsolni. Bőhm nem materialista; a szellem egységének, nagyságának híve. A külvilág is Szellem. Az ő Énje teremtő, ellentétben pl. Pauler Ákos felfogásával (L. Term. fii. fogalma és feladatai!) Bőhm módszere az önelemzés. A kísérleti lélektant elveti s mégis reális, fiziológiai magyarázatokat ad. Levezetései érdekesek és mély igazságok. Mennyi új gondolatot vetett felszínre a hatalmas gondolatmunka. Bőhm alapfelfogása tán legközelebb áll a Machéhoz, Avenariuséhoz, Petzoldtéhoz. Csakhogy persze független tőlük. A kiindulási pont közös. Solipsizmusnak a nézet teljesen nem nevezhető, mert azt a kérdést, vájjon Ding an Sich van-e? nem feszegeti vagy nem fejtegeti világosan és nyíltan. Bőhmnél egységes szellem létezik. A test és lélek nála egység. Mach ily értelemben nem ismer lehet. Csak érzési tapasztalatok összegét s ez szüli az lehet. Különben is sem Mach, sem a többi újabb pozitivisták nem alkottak rendszert, csak alapgondolatot nyújtottak. Bőhm rendszert adott, melyben elismeri a szellem valóságát és azt elemezi. Egyetemeinken is ismertetni kellene Bőhmöt s róla több értekezést írni, magyarul és német folyóiratokban is, hogy megismerjék. A besztercebányai Madách- társaság nagy munkát végzett, mikor megiratta, ill. kiadta e nagy bölcsész életrajzát s legkiválóbb tanítványaitól az ő szellemében írt tanulmányokkal is áldozott emlékének. Szülővárosában — Bőhm 1846. szept. 17. született Besztercebányán, a pozsonyi theol. akadémián, majd Tübingenben, Göttingenben, Berlinben tanult, egyetemi tanársága előtt ev. főgymn. tanár, majd igazgató volt 1896-ig Pozsonyban és Budapesten — emléktábláját 1912-ben leplezték le azon a házon, amelyben bölcsője ringott. így megelőzte a Madách- társaság a külföldet, amely visszaadja nekünk nagy embereinket. Első kötelességünk most már csak Bőhmöt a külfölddel megismertetni. Bőhm szerint a filozófia tárgya az ismeret, amely azonban nem a külvilágra, hanem ennek alanyi képére vonatkozik s ez a világ térbeli, időbeli és okozati kapcsolatokban jut tudomásunkra. Ezen jelentések egymásra vonatkozásainak részletezése, tehát az egyedüli ismeretes szellem tartalmának elemzése a filozófia további feladata. Az öntét — így nevezi Bőhm a projekció alapját, amely azt eszközli — fogalmának tartalma és kielégedés világtörvénye az egész bölcselet gerince. Az ismereti tárgy nem egyszerű, hanem logikai mozzanatok ideális egy* A szolipszizmus bírálatát 1. Darwin élete, tana, hatása — Nietzsche“ c. müvemben. Ára 1 K. Stark Ferenc bízom. Bpest. 599 598
