Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-08-26 / 35. szám
a leghatározottabban ellene voltunk annak, hogy a tankönyv monopóliumot most megcsinálják. A háború kellő közepe nem ilyen befektetésekre és próbálkozásokra való idő. Akkor, amikor talán még nem lett volna késő, a társaság közgyűlése nem hallgatott a figyelmeztető szóra s nem kímélte meg a társaságot attól a nagy rizikótól és sok kellemetlenségtől, amit a tankönyv vállalattal a nyakába vett. Ezen azonban most már nem lehet segíteni. De attól igenis megkimélhetné a társaság magát, hogy egy pár percent miatt kikezdjen a könyvkereskedőkkel és a könyvkereskedői szokásokkal. A Luther-társaság könyvkereskedése legyen szolid és rendes üzleti alapokon nyugvó könyvkereskedés. Ne keltsen kicsinyes krajcároskodásával és rövidlátó kalmár elveivel feltűnést a kereskedői világban. Hagyjon másokat is élni. Percent elvonások helyett üzletkörének a kiterjesztésével, megbízható pontos és előzékeny kiszolgálással igyekezzék behoznia azt a vámon, amit a réven leadni kényszerült. — Légióként azonban szokjon le a társulat vezetősége illetve a főtitkár a haszontalan polémiákról. Azt már úgyis tudhatja, hogy az evangélikus közvélemény a társulatot nem hagyja cserben. Felesleges tehát rossz vért szülő vitatkozásokba és akaratoskodásokba bocsátkozni. Iskoláink túlnyomó része be fogja vezetni a tankönyveket. A renitenskedőkkel, a Luther-társaság kereskedését kerülőkkel szemben vegye igénybe a társaság a rendes könyvkereskedelem segítségét, s hogy ez is segítse céljai elérésére. Előzékenységgel, okos üzleti politikával bizonyára többet ér el, mint jogaihoz való merev ragaszkodással vagy kicsinyes önfejűséggel. KÜLÖNFÉLE A dunáninneni egyházkerület közgyűlése augusztus 24-én Pozsonyban a háborús rövidség jegyében folyt le. Az esperességi kiküldöttek, még pedig úgy az egyháziak mint a világiak, igen szép számban gyűltek össze. Beniczky Árpád kerületi felügyelő az alkalomhoz illő szép megnyitó beszéddel üdvözölte a közgyűlést, Baltik Frigyes dr. püspök pedig tőle megszokott alapos és a kerület életének'minden mozzanatára kiterjeszkedő jelentésben számolt be az évi eseményekről. A királyhoz hódoló feliratot intézett a közgyűlés. Schleiffer Károly a kerület pénzügyeiről, Király Ernő a Selmecbányái lyceum és tanítóképző, Schön- viszner Kálmán az egyházmegyék számadásairól, Kovács Sándor a pozsonyi theol. Otthonról, Hirschmann Nándor a pozsonyi lyceumról és a modori árvaházról, Bándy Endre a kerületi gyámintézet működéséről, Raáb Károly a kerületi missziókról, Sziklay Ottó dr. a modori leánynevelő intézetről, Biszkup Béla a kerületi tanügyi bizottság működéséről referált. A fontosabb határozatok közül megemlítésre méltó, hogy a Selmecbányái lyc. internátus építésére vállalkozó céget a kerületi közgyűlés nem oldotta fel kötelezettségének a teljesítése alól. A lelkészi fizetések kérdésében Szimo- nidesz Lajos indítványára szakított a közgyűlés a régi nótával, mely a lelkészi fizetések 2400 koronára való kiegészítését kéri. E helyett azt határozta, hogy kéri az 1600 koronás kongruának a tanítók általános 400 koronás drágasági pótlékára való tekintettel a felemelését, azután felszólítja mindazokat, akiknek a lelkészfizetések rendezésének az ügye a szivükön fekszik és érdekükben áll, hogy az erdélyi szász egyháznak a háború közepén megcsinált fizetésrendezéséből okulva ne csupán hangzatos memorandumok készítésével, hanem komoly előtanulmányokkal, statisztikai adatok gyűjtésével és számításokkal készítsék elő, próbálják megérlelni és dűlőre juttatni ezt a fontos kérdést. A lelkészek terményfizetését megváltó egyházközségek köteleztetnek arra, hogy a megváltás a mindenkori napi árakon történjék, az ármegállapítás tekintében előfordulható viták és félreértések megelőzése céljából minden esperességben egy bizottságra bizatik. A kérdés egységes rendezést igényel, tehát a határozat az egyetemes közgyűlésre felterjesztetik. Végül felkéri a közgyűlés a püspököt, hogy az egyházakhoz drágasági pótlék megadására vonatkozó felszólítást ne hagyja a kér. gyűlés jzkvében elásva, hanem ezt külön körlevélben közölje az egyházakkal. Talán igy több eredménye lesz. A nagyon aktuális és a kérdést némileg előbbre vivő indítvány általános helyesléssel találkozott. A theologiai fakultás ügyében Polner Ödön dr. és Masznyík Endre dr. hatásos felszólalása után a közgyűlés tudomásul vette az egyetemes gyűlés intézkedéseit, kéri a kiküldött bizottság kiegészítését és ragaszkodik ahhoz, hogy a felállítandó theol. fakultás az egyetemmel szoros kapcsolatban legyen*. Okolicsányi Gyula nógrádi esp. felügyelő magyarosodó tót gyülekezetek számára alkalmas énekeskönyv összeállítását sürgeti. A közgyűlés az óhaj kielégítésére illetékes egyet, énekügyi bizottság felfrissítésére és munkára serkentésére irányuló előterjesztést tesz az egyetemes közgyűlésnek. Az egyházi ingatlanok telekkönyvének elkészítésére vonatkozó határozatát a nagyhonti esperességnek Szi- monidesz Lajos által előterjesztett indítványára a háború tartamára hatályon kívül helyezi. Az ingatlanok felmérése kivihetetlen lévén, az mellőztetik. Ha a telekkönyv elkészül is, akkor sem a püspöki hivatalban lesz, hanem az esperesek által vezettetik, mert az esperesek tudják úgyis a legpontosabban a birtok változásokat. Kiss István nógrádi alesperes egyházfenntartási alapok megteremtését sürgeti. A közgyűlés ilyen alapok létesítésére felhívja a kebelbeli esperességeket és egyházakat. A reformációi jubileumra való előkészületre vonatkozó pontnál Szimonidesz Lajos a gyűjtés centralizálását és a jubileumi alkalomhoz mért buzgósággal való felkarolását kéri. Sürgeti, hogy az egyetemes közgyűlés alkalmávat e tárgyban tartassanak eredményre és egyöntetű megállapodásra vezető megbeszélések és kéri, hogy a jubileumi ünnep liturgiái, homiletikai, irodalmi, szóval szellemi előkészítéséről is gondoskodás * Kár, hogy nem tette senki szóvá a bizottság működése alkalmával a lapokban is kifogásolt szépséghibákat. A határozat nem politikus. Sérelmi politikát nem jó nekünk csinálnunk. Elvi álláspontunkat ugyan körömszakadtig megvédjük, azonban nem jutunk egy lépéssel se előbbre. Az állammal nekünk a „legtöbb kedvezmény“ — elv alapján kell megegyeznünk. (Szerk.) 555 554
