Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1916-03-25 / 13. szám
A Protestáns Országos Árvaegylet választmánya a Protestáns Országos Árvaházban f. hó 17-én Kovácsy Sándor ny. miniszteri tanácsos, elnök vezetésével látogatott ülést tartott. Jólesöen hatott a választmányra, hogy a világrenditö háború közepette is az áldozatra való készség oly lelket emelő módon megnyilatkozik az egyesület iránt. A háborús időben több alapítványt köztük két nagyobbat juttatott osztályrészéül a haza- és emberszeretet. Kéller Terézia, katholikus vallásit nő, negyedmilliós alapítvánnyal örökítette meg nevét az egyesület történetében, mely fejedelmi adománynak jövedelme kizárólagosan az árvaházból kilépő fiú- és leányárvák továbbképzésére fordítandó. Jótéteményében részesülnek az ipari tanulók épúgy mint a középiskolai tanulók, a kiváló szellemi tehetséggel megáldott fiú- és leányárvák az egyetemen is élvezik a segítő díjat. Az ülés erről az alapítványról szóló alapító levelet tárgyalta és annak szövegét véglegesen megállapította, úgy hogy az alapítvány jövedelme már a f. tanév végén kiosztásra kerül. A nemesszivü alapít- ványozónak figyelmét az árvaház áldásos munkálkodására Kéler Napoleon műépítész, az árvaház régi jótevője, irányította. A másik nagy alapítvány Pálffy Adolfné szül. Andrusko Mária budapesti háztulajdonos, köinlődi lakos nevéhez fűződik, aki szintén katholikus vallásu volt. Végrendelete értelmében az árvaegyesület mintegy 70.000 koronát fog örökölni. Brocskó Lajos kir. tanácsos, igazgató jelenti, hogy Soboslay Gyula dr. Amerikába szakadt honfitársunk, ki a saját költségén két hadiárvát neveltet a Protestáns Árvaházban, karácsonyi ajándékul az árváknak 100, egyik pártfogolt- jának születésnapjára 100, tartásdíj címén az egyesület javára 1125 koronát küldött San Franciskoból. Soboslaynak nemes áldozatkészsége bizonyságot tesz önzetlen haza- és emberszeretetéről, amely méltó arra, hogy minél többeknek követendő például szolgáljon a hadiárvák jövője érdekében, hogy nemcsak tanult, hanem mindenek felett vallásos, jellem- szilárd, megbízható, kötelességtudó, felelősségérzettől áthatott polgáraivá neveltessenek az újabb Magyar- országnak. A választmány részvéttel vette tudomásul, hogy az árvaház volt növendékei közül már többen elestek a harctéren, így legutóbb f. hó 7-én Chrappán József zászlós, a vitézségi nagy ezüstérem tulajdonosa, halt hősi halált az északi harctéren. A szép reményekre jogosító apátián, anyátlan árva fiú az árvaegyesület pártfogásával végezte el a budapesti állami felsöipar- iskolát, a melynél tiszta jeles végbizonyítványával rekordot ért el. A hős ifjú lelkületét és egyszersmind gyermekkori otthonának a Protestáns Árvaháznak nevelő hatását jellemzi az alábbi levél, melyet az árvaház igazgatójához a múlt évben írt a harctérről. A levél így szól: Hála Istennek, nincsen semmi bajom, pedig már nehány heves ütközetben vettem részt. Többek között egy lóról leszállt kozákregimentet tettünk tönkre, mely alkalommal 2500 gránátot és srapnellt röpített felénk a muszka. A lövőárokban is gyakran gondolok az árvaházra „a melyről az élet bármely körülményei között sem feledkezem meg, most is mikor ezeket a sorokat irom, dörögnek az ágyuk, ropognak a fcgy204 verek. Távol vagyok, de lelkem ott jár abban a körben, a melyben életemnek oly kedves és örökké emlékezetes napjait töltöttem. Érzem és tudom, hogy ott kaptam egész életemre kiható nevelést és tanítást, melyek alapjai erkölcsi magatartásán és tudásom révén elért sikereimnek. Hálátlan volnék, ha megfeledkezném testi, lelki javamat szolgáló atyai gondoskodásáról, a mi elég erőt adott az élet nehézségeivel való megküzdésre stb. Az árvaegyesület nőválasztmánya által rendezett karácsonyi gyűjtés a természetben való adományokon kívül 5767 koronát eredményezett. Legtöbbet gyűjtött báró Dániel Ernőné 1330 és Kovácsy Sándorné 1064 koronát. A választmány elhatározta, hogy belép a Stefánia Szövetség tagjainak sorában. Az egyesület jótéteményeit jelenleg 183 árva élveszi, a kik között 18 hadiárva van. SZERKESZTŐ KÖZLÉSEI „A mtfbelmissziónkról". azaz hogy a bányakerlileti belmisz- sziói bizottságnak Raffay Sándor által összeállított beszámolójáról egyszer már megmondtuk a véleményünket. Ebben az ügyben senkivel nem szándékozunk vitába keveredni. Annyira nem, hogy az .Evangélikus Közérdekének véletlenül cgyidőben megjelent, azonban a mi álláspontunkkal merőben ellentétes kritikájára sem tettünk megjegyzést. Minek ? Mi nem banális langymeleg elismerést kötöttünk csokorba, hanem egyszer már megakartuk mondani az igazat. Ez az igaz pedig az volt, hogy mi nem tartjuk rendjén valónak, hogy egy belmissziói bizottság saját belmissziói munka nélkül — hogy úgy mondjuk: közigazgatási alapon exisztaljon, irányítson és vezessen, mikor publikációiban Icptcn-nyomoii annak adja bizonyságát, hogy a komoly belmjs- szióhoz nem is ért. Ezt a nem értést egy pár klasszikus szemelvénnyel rögtön be is bizonyítottuk. Ezzel ránk nézve ez az ügy befejeződött. Megelégedéssel jegyezzük fel, hogy kritikánk visszhangjaként az „Evang. Közérdek“ a maga álláspontjának az igazolására megpróbálja fehérre mosni a szóban forgó beszámolót és a „lucus a non lucendo“ belmissziói irányítást. Kétségbe vonja, hogy a belmisszió ideális fófeladata egyházi és szociális nyomorúságokon való segítés volna s végül felmenti a bizottság elnökséget attól, hogy a kritikát komolyan vegye. — Nem vitatkozunk t. laptársunkkal El vagyunk arra is készülve, hogy kritikánk nyomtalanul feledésbe merül. Illetőleg előre tudjuk, hogy senki se fogja belőle levonni a konzekvenciát, hanem ennek a megrovási kalandnak is egy lelkes bizalmi nyilatkozat lesz a vége! „Mindig igy volt e világi élet“. . . . Az Idei konfirmációra áj konfirmanduslapot adtunk ki, melyre lelkésztársaim szíves figyelmét felhívni bátorkodom. A konfirmanduslap képét Rudnay Gyula magyar festőművész festette, melyben azt a vallásos gondolatot fejezi ki, hogy a nyomorúság és a háború az embereket Jézushoz vezérli. A lap vallásos tartalma, művészi kivitele és gondos előállítása hihetőleg megnyeri közönségünk tetszését és a megszokott sablonos lapok helyett e háborús esztendőben ezt a művészi alkotást megérdemelt elterjedéshez juttatja. A lap magyar, német és tót szöveggel jelenik meg. Megrendelések közvetlenül a Wigand nyomdához Pozsonyba (Lőrinckapu-u. 11. sz.) intézendők. Egy lap ára 24 fillér. Az összeg a megrendeléssel együtt beküldendő, vagy utánvétetik. Imakönyvünk ingyen való terjesztésére az ipolyveczei ev egyház 5, az ipolysági ev. egyház 5, Dedinszky Aladár lelkész 5 koronát küldött. Eddig kimutattunk 20640 kor.-t. Főösszeg 221'40 kor. Legyen áldás az adakozókon és adományokon. 205
