Evangelikus lap, 1916 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1916-03-25 / 13. szám

13. szám. KÜLÖNFÉLE A lelkészegyesület március 28-án Budapesten választmányi gyűlést tart, melyen elnöki előterjesztések és folyóügyek, valamint a választmányi tagok közt ki­dolgozásra felosztott kérdések kerülnek 'tárgyalás alá. Lelkészértekezleti kérdések, Baltik Frigyes dr., a dunáninneni ev. egyházkerület püspöke a következő kérdésekkel való foglalkozást ajánlja a lelkészi értekez­letek figyelmébe: 1. A lelkipásztorkodás főbb teendői a háború után. 2. Theologusaink nevelése a hitoktatás és az istentiszteleti nyelvek szempontjából. 3. A diako­nissza-intézmények közegyházunkban való általánosabbá tételéről. 4. Vallásos iratokat terjesztő köröknek szerve­zése az esperességekben. Kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Putsch Alfréd felsőlövői ág. hitv. ev. főgymn. helyettes tanárt ugyanezen főgymnasiumhoz a fennálló szerződés értelmében rendes tanárrá nevezte ki. Kitüntetések. A király Bojtos László tábori lelkészt a lelkészi érdemkereszt 2. oszt. jelvényével tüntette ki. Dzurdnyi Dezső tábori lelkész pedig megkapta a hadi- ékitményes Vörös-kereszt-érem 2. osztályát. A sárospataki ref. akadémiát Miskolcra viszik. A hires pataki theologia és jogakadémia tanári kara egyhangú határozattal feliratot intézett a tiszáninneni ref. egyházkerület közgyűléséhez, hogy mindkét kart a ref. 400. jubileuma alkalmából a főiskola jövő fejlődése és versenyképessége érdekében az előnyösebb fekvésű Miskolcra helyezze át. Az egyetemes nyugdíjintézeti bizottság f. é. március 25-én tartott ülésén nyugalomba bocsátotta Sárkány Emil alsózelői lelkészt április 1-től. — Meg­állapította özv. Kolbenheyer Lajosné és Mrva Györgyné nyugdíj igényét, Gretzmacher Sámuel beskai ny. lelkész lakáspénzét. Kiutalta Nyacsik Endre vársomlyói lelkész fiának Dr. Nemes Ernőnek a beteg ápolási díjat. Özv. Nagy Lajosné Margit leányának, Maróthy Emilné Jenő fiának a nyugdíjintézeti szabályrendelet 34. §. alapján az előbbinek két évre, az utóbbinak négy évre 200—200 K-t szavazott meg. Szlávik János dobronyai lelkész kér­vénye személyi pótlékának a nyugdíjba való beszámítása iránt — elutasíttatott. Mühl Sándor gyönki lelkész kérvénye az udvardi leányegyháznak a gyönki anya egy­házhoz való csatolása által reá kivetett járulék törlése tárgyában — elfogadtatott. Giesz Lajos kérvényének hely adatott. — Blaisza Jánosné mencshelyi lelkész özvegyének kegydíja f. é. ápr. 1-től 360 kr. emeltetett fel. Chorváth Sámuel tótprónai ny. lelkész kérvényére 2 beteg gyermekének évi 200—200 K segély szavaz­tatott meg. Három iskolás gyermekének segélyezésére az egyet, lelkészsegélyző bizottságot mondta ki ille­tékesnek. — Svehla Ferenc lázi ny. lelkész gyermek neveltetési kérvénye elintézés céljából a dunáninneni püspökhöz tétetett át. Március 15-ikét iskoláink mindenfelé házi ünnepélyek keretében ünnepelték meg. A vdczi evang. tanulóifjúság az idén is kitett magáért, amennyiben nyilvános ünnepélyt rendezett s ezen három egyfelvonásos színdarabot is eljátszott. Ezekben a színdarabokban Brezovszky Margit, Cseh Ida, Gyuris Anna, Késmárszky István, Pöstyéni Ilona, Vogl Katica, Matkovich Mimi, Gerstenberger Oszkár, Kondra Zoltán, Cseh Irma, Göllner Aladár, Késmárszky Kálmán, Keresztes Margit, Menyhárt István, Sipos Gábor és Sommer Károly tanulók szépeitek. Az Az emlékbeszédet Benkóczy Dániel VIII. oszt. gymn. tanuló írta és tartotta. Az iglói ev. Diakonissza-Nőegylet választmánya a múlt tavasszal a mi vidékünket is fenyegető háborús veszély miatti izgalom folytán a közgyűlés megtartását a béke utánra halasztotta. De mivel ez a várva-várt béke csak nem akar leszállni e vér- és könnyáztatta földre, az egyesület iránti érdeklődés fenntartására pedig leginkább a közgyűlés van hivatva: a választmány a közgyűlés megtartását március 12-ére tűzte ki. így tehát özv. Senger Endréné elnöki jelentésében e szeré­nyen és csendben, de annál nagyobb áldással működő egyesület két évi munkájáról számolt be. Ennek főbb főbb mozzanatait a következőkben foglalhatjuk össze: A háború kitörése óta ez az egyesület is tőle telhetőleg minden eszközzel és módon áldozott a haza szolgálatá­ban Az egyik diakonisszáját egészen átengedte a Vörös- Kereszt szolgálatába, a másik pedig a privátápolásoktól szabad idejében segédkezett a tartalékkórházban. S hogy mindkét nővér mily híven és önfeláldozóan teljesítette ezen a haza iránti kötelességét is, mutatja, hogy mind­kettőjét legmagasabb helyről a Vörös-Kereszt-Egylet bronzérmével tüntették ki. Midőn a hadbavonultak családtagjainak gyámolítására a városban segítő akció indult meg, az egyesület 500 koronával járult hozzá a népkonyhához és további 500 koronát egy szűkebb bizottság rendelkezésére bocsátott háborúsújtotta csalá­dok segélyezésére. Továbbá 4000 korona névértékű hadikölcsön-kötvényt jegyzett s végül a hadbavonult katonáknak 43'50 korona ára imakönyveket küldött. Hogy az egyesület nemes célját és áldásos működését a tagok és a város közönsége egyaránt mennyire mél­tányolja, mutatja az a körülmény, hogy a lefolyt két esztendőben — mikor mindenki a háború okozta aktu­ális célokra áldozott — egyesületünkről a jótékony lelkek még sem feledkeztek meg s ha gyérebben is, mint a boldog béke szép napjaiban, de azért mégis elég szépen folytak be adományok az egyesület pénz­tárába; még pedig 1914-ben 528 50 korona, 1915-ben 58444 korona. Megható szavakban emlékezett meg az elnöknő néhai Prantner Vincénéről, ki az egyesület létesítése körül elévülhetetlen érdemeket szerzett s az egyesületnek végrendeletileg 2000 koronát hagyomá­nyozott. Az egyesület vagyona az 1915. év végén 21.00902 korona volt. A közgyűlés végén dr. Walser Gyula lelkész, szép szavakban méltatta az egyesület működését s az elnökségnek önzetlen munkájáért az egyház nevében is köszönetét mondott. 203 202

Next

/
Thumbnails
Contents