Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-03-20 / 12. szám
12. szám. szemben, úgy hogy ennek következtében lakossága, nem egész 100 év alatt megháromszorozódott, nem számítva ebbe az elég nagy számú kivándorlottakat. Mind ezen előnyös körülmény szükségét vonta maga után annak, hogy a gyarmatosításra térjen át. A gyarmatosítás védelme meg maga után vonta a tengeri hatalom megalapítását és fejlesztését. S ezen túlnépesedés és ennek a sorsa, helyzete biztosítása szíikségképen megnyitotta az erőforrásokat, az ipar, kereskedelem, tudomány, művészet, nevelés, s minden más létező és biztcsitó erőforrásokat. A statisztika kimutatja például, mily nagy haladást tett az ipar terén, úgy hogy 33 év alatt túlszárnyalta az eddig e téren vezető angolokat, foglalkoztatván 8 millió iparosnál többet az angolok 6 milliójával szemben. Hogy a tudomány terén pedig mily nagy lépésekkel haladva szárnyalták túl a többi versenytársait eléggé meglepő s bámulatos bizonyságait látjuk ennek úgy a szárazföldi, mint a tengeren és levegőben való védelmi, harci esz Őzökben. Nem különben az erkölcsi téren is, az egészséges erkölcsök ápolásában, az ifjú nemzedékek okos, családias, hazafiui nevelésben, vezető szerepet visznek a németek. .Ezek szerint nem magában a népesség túlszapo- rodás puszta tényében, mint inkább az általok rendkívül fokozott anyagi és szellemi termelés hatalmában és az által gyakorolt nyomás hatásában keresendő a jelenlegi háború oka, az irigység, a bosszú, a verseny- gés és összeütközés létr. jötte. Mindezekben megtaláljuk, mint ellentétet, az angolok sajátságainak rajzat is. Az angolok mindeddig egyeduralmat gyakoroltak a tengeren. Elsősorban ezt féltették a a németektől. Gyarmatosításuk által pedig a népesség és hatalom tekintetében vetekedtek az óriási a világuralmat bíró Oroszországgal. Úgy az ipart és kereskedelmet szintén na:y részben kezeikben tartották. Terjedt hát az angoloknál mód nélkül, a gazdagság, fény és pompa, az ezzel együtt járó elpuhúlt- ság és kalmárszellem. S most már mindezeket félteni kellett az előrenyomuló németektől. Ezen túlszárnyalás veszélyétől ösztönöztetve szőttek az összeesküvés hálóját, szítva a gyűlölséget és belevonták szép kilátások kecsegtetése mellett szövetséges társait is. Összevonva most már az előadottakat, vájjon tagadhatja-e valaki, hogy ezen mostani példái lan kiterjedésű és pusztító háború is nem a létért való küzdelem? és hogy ennek is, mint minden háborúnak gyökere, szülöoka, nem az emberi természetben, az önvédelmi — öröklött ös?tönben rejlik? És végül, ki látja, ki nem; én látom azt a veres fonalat elhúzódni a háborúban, mely így, ekképen összeköti a háborút az Istennel, az ő teremtő hatalmával és bölcsességével. Ebben látóin a viszonyt a vallás és háború között. Még egyet ne mulasszunk el befejezésül. Tekintsük a jelenleg folyó, végzetes háborút az elkövetkező siker, remény szempontjából. Kiemelendő itt elsősorban az az igazság, hogy a természet törvénye kérlelhetetlenül mindig következetes, nem tagadja az meg magát soha, nem a tekintetben sem, hogy a létért való küzdelemben, végeredményben mindig és feltétlenül az erősebb, kitartóbb, kiválóbb győzedelmeskedik. Már pedig ezt az erőt, rátermettséget a jelenleg harcban álló népek között feltűnően a német nemzetnél találjuk fel. Olt van velünk együttesen, összefoglalva, habár nem is a nyers számbeli túlsúly, de van erkölcsi, a szellemi erő, kiválóbb tulajdonság, törhetetlen faj- és hazaszeretet, amiben a győzelmi reményeinket helyezhetjük. A németek elődjeit, a germánokat, már az ókorban a rómaiak, mint „vadbátorságú és törhetetlen erejű, odaadással és hűséggel, büszkeséggel és igazsággal teli nép“-et ismerték. Ez adja meg nekünk — saját erőnkben, képességünkben is bízva, — jelenben is a jó reménységet és megnyugvást. A mi magyar nemzetünk létére is kedvezően kihatónak látom én ezt a nagy áldozatot kívánó s oly végtelenül sok gyászt okozó, kemény háborút. Nem lehet az, hogy fiaink, testvéreink törhetetlen, kitartó bátorsága, hősi ereje nyom nélkül enyészszék el. Azoknak oly erősen kiemelt és sokat dicsőített eme harci ereje, hősiessége, nemes tulajdonsága, rátermettsége, a magyar nemzet eme kiválogatódása, mint újabb ezred évi fennmaradásának nemzeti jelvénye fog a magasban és mélységben, a keblekben lengeni. Hr. A. IRODAOH. Raffay Sándor. Világháború és Isten igéje. I —Vili. Ára példányonkint 20 fillér, a 8 füzet egybe 1 korona. A háborús idők a lelkészekre azt a kötelességet rótták, hogy prédikációikban a nehéz idők súlyos kérdéseivel is foglalkozzanak és azt híveiknek a szószékről az Isten igéje fényénél megvilágosítsák. Ez a feladat most minden lelkésznek egyaránt a kötelessége. Raffay Sándor 8 füzete közül 5 általánosabb keretek közt mozog, tárgyalva a világháború okait, tanúságait, Isten Ítéleteit stb., 3 füzet Jézus ádventi üzenete, Háborús karcsony és Az ó év utolsó idején címen tartalmaz egy-egy beszédet. A beszédek forma tekintetében nincsenek a szokásos „felosztás“ békóiba verve. Egyszerűek, közvetlenek. Híveink okulást szerezhetnek belőlük, az olvasóra építőleg hatnak. Vidovszky Kálmán főgymn. vallástanár „Csendes hangok a háború zajában, beszédek cs imák.“ 80 oldal 1 K 50 fill. 11 beszédet és 2 imát tartalmaz e 186 185
