Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-02-06 / 6. szám
6. szám. tévedéseikre és ismertette a száraz tényállást. Kiadott ezenkívül 8 cikket, köztük egyet Csernoch János hercegprímás, kettőtt Prohászka Ottokár püspök irt. FONTOS SZÁflOK. 5. A törvényesen bevett vallás felekezetekből 1251 egyén lépett ki, 280-nal kevesebb, mint az 1911. évben. Az országrészek közül ... a Tisza- Maros szöge vezet, ahol 443 kilépés történt A vármegyei törvényhatóságok közül aránylag a legtöbb kilépőt Bihar (225) Arad (217) Csik (142) Temes (93), Torontál (87) vármegyékben, a városok közül Budapesten (150) Újvidéken (20) és Hódmezővásárhelyen (23) találjuk. A kilépések a legérzékenyebben a gör. kel. gör. kath. és ref. „felekezetet“ — ez is kath. terminológia! egyház csak egy van! — érintették, melyeket az 1912. évben 501, 262, illetőleg 220 hivő hagyott el. A sorrend más mint az előző évben, aminek az a magyarázata, hogy 140 csikmegyei gör. kath. székely az oláh egyházi fenhatóság alól magát kivonni óhajtván, felekezet nélkülivé lett, de még ugyanazon évben áttért a róni. kath. hitre. A kilépések valószínű okául a nazarénus szektához való áttérés 393 a baptista vallásra való áttérés '133 esetben szerepelt, 198 esetben az egyházi adók terhessége, 153 esetben ez és a nazarénus, vagy paptista hitre való áttérés, 22 esetben a lelkésszel való viszálykodás volt a kilépés oka. 352 esetben nem lehetett az okot megállapítani. A kilépettek között oláh volt 504, magyar 492. 6. 1912-ben 6421 egyén változtatta a vallását. Az áttérések folytán a róm. kath. egyház 1124, a baptista „felekezet“ 264 hívőt nyert, ezzel szemben az izraeliták 416, a gör. kel.-ek 347, a reformátusok 213, a gör. kath. 176, az evangélikusok 137, az unitáriusok 73 egyéb felekezetek 26 hívőt veszítettek. „Érdekesnek tartjuk megemlíteni hogy 1896—1912- ben az áttérések összes száma 103,870 volt. A latin szert, egyház nyeresége 21093, a gör. szert, kath.-é 2436, az unitáriusé 330, a baptista felekezeté 2123 hivő, mig a ref. egyház híveinek a számát az áttérések az említett időtartamban 8715, az ág. hitv. ev. egyházéit 4837 a gör. keletiéit 6362, az izraelitákéit 5822, egyéb vallásiakéit 246 egyénnel fogyasztották meg.“ Ezek mellé a számok mellé el kell olvasnia minden egyházunk sorsát szivén viselő olvasóiknak Zimányi. Dánielnek „Egyháztörténet számokban“ c. munkáját (kapható és megrendelhető lapunk szerkesztőjénél 60 fillérért) akkor nem beszélünk a világba arról, hogy „pusztulunk, veszünk“ és még kevésbé adhatjuk a megelégedett optimistát, aki nem esik kétségbe egyházunk jövendője felett — hanem előttünk áll a szomorú^ számokban megfogható valóság!! . . . 7. Elemi népiskola van hazánkban 16635. Ezek közül 3051 állami, 11927 felekezeti. (5222 róm. kath., 91 1813 ref., 1293 evang., 7 egyesült prot., 32 unitárius). A felekezeti iskolák közül 9375 iskola 10,818.804 kor. államsegélyt kapott. Ebből a kath. iskoláknak (4430) 5,456.009 korona jutott, a reformátusoknak (1700)- 2,059.833 kor., az evangélikusoknak (927) 911.797 kor. az egyesült protestánsoknak (7) 4854, az unitáriusoknak (32) 36776 kor. jutott. (Zárjelben az államsegélyes iskolák száma.) Feltűnő a mi iskoláink kisebb száma és kisebb államsegélye. De nem csak itt: az egész vonalon. A mi egyházaink régi „jó módjára“ mutat. A nép és más iskolák tanítói közül (42.856) felekezeti 21.324. A felekezeti tanítók közül 10.441 róm- kath., 2008 gör. kath., 3164 ref., 2331 evang., 2063 gör. kel., 39 unit. és 887 izraelita vallásu. Az állami iskolai tanítók közül 5733 r. kath., 608 gör. kath., 1851 ref, 713 evang., 201 gör. kel., 192. unit. és 263 izraelita. Az összes tanítók közül 20.694 r. kath , 2753 gör. kath., 278 unit. és 1814 izraelita vallásu. (A hitoktatók nincsenek számítva!) 8. Gymnasium és reáliskola van az országban 74 állami, 15 kir. kath., 11 közs., 42 róm. kath., 2 gör. kath., 1 izr., 1 alapítványi, 1 társulati, 3 magánjellegű. Hetet az erdélyi r. kath. státus tart fenn, 27-et a ref., 24-et az evang., egyet az egyesült prot., négyet a gör. kel., kettőt az unitárius egyház Összesen 215. Ezek közül gymn. 183, reáliskola 32. A tanárok közül (3870) róm. kath. 2010, gör_ kath. 99, református 693, evang. 510, gör. kel. 72, unit. 55, izr. 187. 9. A róm. kath. hittudományi intézetekbe 819 hallgató járt. Gör. kath. theologus volt 272, református 404, evang. 140 (az erdélyrészi ev. egyház hittanhallgatói nélkül!), gör. kel. 190, unit. 16. izraelita 19. Külföldi egyetemeken járt Ausztriában a bécsi egyetemen 58, az innsbruckin 57 róm. kath. theologus. A csernovitzi theologián tanult 13 gör. kel. hittanhallgató. Bécsben volt három evang. theologus. Németországban a berlini egyetemnek 9, a kőnigsberginek 1, a göttingeninek 2, a greifswaldinak 3, a halleinek 6, a marburginak 4, az erlangeninek 1, a lipcseinek 10, a tiibingeninek 3, a heidelberginek 1, a strassbur- ginak 1 theologus hallgatója volt, Svájcban a zürichi prot. theol. fakultáson volt 2, a baselin 3, a genfin 3 theologus. Hollandiában az utrechti református theol. karon 3. Összesen 182 theologus, 301 jogász, 384 orvos, 246 filozopier és 20 fogorvos illetve gyógyszerész tanul külföldi egyetemeken. Miiegyetemhallgató 412 volt kinn. (Mind az 1911 —12. tanév nyári semes- terében.) 10. 1912-ben volt 12 szeretetház. Ezek közül evang. a Bethánia szeretetház Locsmándon három, mond három növendékkel. A reformátusoknak sem volt több, (az erdélyi ref. egyházker. szeretetháza Kolozsvár,) azonban abban már 68 növendék volt92
