Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-02-06 / 6. szám
6. szám. tanúskodó és áldásosán működhető intézményt: a hadba vonultak hátramaradt családtagjai segélyezését. Könnyeket letörülni, a gondok terhét megkönnyíteni van hivatva ez a segély, a gyakorlatban a gondnélküliség, sőt elbizakodott jólét biztosítására szolgál. Nem beszélünk elvont elmélkedésből, de látjuk a szomorú eredményeket. Jó gazdák és nélkülözéstől korántsem aggódó polgárok fizettetik meg maguknak ilyen módon a hadbavonult munkáskezek hiányát. Pedig a háborús idő nekik terményeik s a gazdasági piac magas árai révén egyenesen hasznot is jelent, felesleget hoz, — amit kiegészít az államsegély. Mennyire elromlik a szép és nemes is az emberek keze között! Másrészről pedig nem a nyomor enyhítése, — hanem a doiogtalanság előmozdítása is ott van az államsegély nyomában. Bizonyságom erre Zemplén vármegye, ahol a közigazgatási bizottság aggodalmaskodik, vájjon ha a hadbavonult gazdasági cselédek, munkások államilag segélyezett nejei és családtagjai az állami támogatás folytán dologtalanságok miatt nem segédkeznek, vagyis, ha a keresetre nem lévén rászorulva,* továbbra sem hajlandók semmiféle munkát végezni“ — mi lesz akkor a tavaszi mezőgazdasági munkálatokkal ?— Nem foglalkozunk bővebben a határozatta', amely felhívja a közigazgatási hatóságokat, „különösen pedig felkéri a lelkész . . . urakat“, buzdítsák a hadbavonultak segélyezett családtagjait a munkára. Megemliteidőnek tartom, hogy a bizottság felír a földmivelésügyi minisztériumhoz a segélyosztás ügyében. Nem célunk, hogy részletesebben foglalkozzunk a dologgal, elég ha rámutatunk. Nagy réteget érintő kérdés ez, sokakat magával r-gadó „erkölcsi“ hatás. Nyitott szemmel vizsgáljuk a háború erkölcsi hatásait és csak azután állítsuk fel a nagy tételt, a háború „erkölcsi egyeuértékét.“ Az emberek még a háború alatt emberek maradtak. n. J. — — —... — »—-i-.- ■-a-»-,- i~i~i IRODALOM. Hadi beszédek. Az országos hadsegélyző bizottság megbízásából a m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hivatala a háborúban elesett, vagy a háborúban kapott sebek, avagy a hadi fáradalmak következtében elhalt katonák özvegyei és árvái javára egy 5 füzetből álló hadibeszéd sorozatot adott ki. Minden egyes füzet ára 10 fillér. Az első füzet Apponyi Albert grófnak 1914. december 5-én tartott beszéde: „A háború cs a nemzeti politika“ (21 oldal.) A második füzet Csernoch János bíboros hercegprímásnak 1914. december 15-én tartott beszéde: „Egyház és háború.“ (14 oldal). A harmadik füzet Báró Hazai Samu in. kir. honvédelmi miniszternek 1914. december 8-áu tartott beszéde: „A háború tényezői.“ (15 oldal). A negyedik füzet Tisza István grófnak 1914. december 87 22-én tartott beszéde: „A háború hatása a nemzeti jellemre.“ (15 oldal). Az ötödik füzet Andrássy Gyula grófnak 1914. december 12-én tartott beszéde: „A háború oka“. (19 oldal). Bennünket közelebbről Csernoch hercegprímás beszéde érdekel. Az előadás tárgya annak tisztázása, hogy megengedhetőnek tartja-e az egyház hittani és erkölcsi szempontból a háborút s miképen illeszti bele az erkölcsi világrendbe? Az egyház hivatását Csernoch nem az államok kormányzásában látja, nem a nemzetközi jogviszonyok rendezésében, hanem abban, hogy a halhatatlan lelket elvezesse örök céljához. A háború jogi, nem vallásos kérdés, amelynek megítélése csak a vallásos és erkölcsi el.ekkel való vonatkozásaiban tartozik ac egyház illetékességébe. Az evangéliumban a háborúról elvi kijelentést nem olvasunk. Jézus nem foglalkozott politikai, államjogi és nemzetközi kérdésekkel, csak az emberi élet alapjait és célját érintő igazságokat hirdette. A háborút nem tiltotta. Az ószövetség sok háborúnak jogosságát elismerte. Az evangélium ajánlja a szelídséget, a türelmet, a hősies béketürést, de az önvédelem jogosságit kétségbe nem vonja, hanem föltételezi. Az önvédelem jogunk, sőt bizonyos körülmények között kötelességünk. A világtörténelem alig mutathat fel okmányt, amely egy háborúnak keletkezését oly világosan és meghatóan igazolná, mint Őfelsége proklamációja. Majd néhány szót szólva a pacifizmus törekvéseiről, a háború lelki és erkölcsi hatásairól, avval végzi beszédét, hogy bellum geritur, ut pax acquiratur. A háborút azért viseljük, hogy tartós és tisztességes békét nyerjünk. Valamennyien a hazában szivünk mélyéig meg vagyunk győződve a mi harcunk igazságáról és azért rendíthetetlen bennünk a győzelem reménye. \ keresztes háborúk hangulata száll meg minket. „Az Isten akarja“, a mi jelszavunk. Fízt mondja a herceg- prímás. Egyik-másik állítása mellé kérdőjelet lehet tenni. Ez azonban cs k úgy ér valamit, ha azt mindenki maga teszi meg. Prohászka előadása. Január hó 10-én vasárnap este dr. Prohászka Ottokár megyéspüspök a székesfehérvári Muzeumegyesületben tartotta az első háborús estét. Témája a „Háború és erkölcsi- ség“ volt. A „Fejérmegyei Napló“ szerint az egy órás előadás a közönségét valósággal elbűvölte. Először a háborút mutatta be a maga valóságában, rettenetes pusztításaival és káraival. Azután a háborúból levonható erkölcsi hasznokat sorolta fel. Miként a kő még nem szobor, hanem belőle lehet mestermüvet alkotni, úgy maga a háború sem csinál erkölcsi megújhodást, hanem alkalmas eszköz a nagy korrekcióra. A háború erkölcsi hatását széles perspektívában világította meg, csakhogy a fénykévében ott volt a háború okozta árnyék is: a hiénák, a ::ialombárók s a hamis jótékonyság. Az igazság fonalait bevezette a szókimondó főpásztor a városházba, a színházba, a korzón ma is 88
