Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-12-25 / 51. szám
51. szám. IRODALOM. Nyilatkozat. Az Ev. Örálló ez évi 49-ik és az Evangélikus Lap 48-ik számában Dr. Szelényi Ödön „Egy tankönyv kálváriája“ című cikkében feljajdul azon, hogy az Ev, Keresztyénség Világnézete című könyvének a tanügyi bizottság javaslatára két évre megadott ideiglenes használati engedélyt az egyetemes gyűlés ugyanazon bizottság javaslata értelmében nem hosszabbította meg. A bizottság elnöke (maga a bizottság tudvalévőig nem permanens)- az érzékenykedést őszintén sajnálja, polémiába azonban nem bocsátkozhatik, és a kérdés érdem’ét illetőleg a következő megjegyzésekre szorítkozik. 1. Az a körülmény, hogy valamely tankönyv az engedélyezést be sem várva, a kiadás teljes példányszámában jelent meg, annyival kevésbbé lehet az engedélyezés döntő szempontja, mivel egyrészt a tankönyvengedélyezési szabályrendelet szerint a könyv kéziratban is beterjeszthető, másrészt akiadók teljesen jogosult üzleti érdekből egyelőre kevés számú, úgynevezett engedélyezési példányt szoktak nyomatni. 2. A bizottság kivételes előzékenységet tanúsított a Szelényi-féle könyvvel szemben, mikor számára két évi ideiglenes használati engedélyt hozott javaslatba s ezzel lehetővé tette, hogy a szerző könyve átdolgozásában a tapasztalat tanulságait is értékesíthesse, 3. A bizottság ebben az esetben is, mint minden más esetben, a könyvnek nem csupán tudományos értékét mérlegelte, hanem és főképen a középiskolai oktatás céljához, tervéhez, módszeréhez való alkalmazkodását is, számolván a rendelkezésre álló idővel is. ebben az esetben tehát azzal, hogy a középiskola 8-ik osztályában a vallástanra heti 2 óra, egy iskolai évre 7—8 hónap jut. 4. Szelényi könyve előtt a középiskola ajtaja még most sincs bezárva, ha rászánja magát az átdolgozásra és az újonnan való beterjesztésre (természetesen „kunyerálás“ nélkül,) maga a bizottság az átdolgozást nem kérheti, el sem rendelheti, csupán a szerző spontán elhatározásától várhatja. Budapesten, 1915. december 17-én. Dr. Wagner Géza az egyet, tanügyi biz. elnöke. Egy tankönyv kálváriája. Ez a „kálvária“ engem is közelebről érdekel. Nemcsak azért, mert annak idején bírálója voltam és az illusztris szerző rám is hivatkozott, hanem mert két éven keresztül a legszebb eredménnyel tanítottam a losonczi állami tanítóképző intézet két felső osztályában. Mint bíráló, annak idején valósággal el voltam ragadtatva ettől az új alkotástól. Mert ez a tankönyv valóságos alkotás! A tudományon kívül ízléssel, szívvel írta a szerzője. Nem holt paragrafusokat rótt össze ollóval a kezében és egyéni szárazsággal az írótollán. Ebben a könyvben az van, ami a tankönyvek majdnem mindegyikéből hiányzik — egyéniség. Egy az ifjúságot szerető lelkes, fiatalos munka ez, amely nemcsak hittani és erkölcstani ismereteket nyújt, hanem amit a címe is elárul: „evangéliomi keresztyén világnézetet.“ De én most nem arról akarok írni, hogy milyen ez a tankönyv, hanem arról, hogy mikép vált be az iskolában, a fiúk kezében. Mint fennebb említettem, már két esztendőn keresztül tanítom s túlzás nélkül mondhatom, hogy ez volt eddig az egyedüli tankönyv, amelyről láttam, hogy a fiúk is szeretik. Míg a régi hit- és erkölcstant tanítottam, a fiúk valósággal féltek a saját tankönyvüktől. A feladott leckét csak egy-két jeles növendék tudta elmondani, az is inkább szellemi tornát s emlékezési bravúrt űzvén belőle — Szelényi könyvét azonban mind érdeklődéssel forgatta. Nem akadt közöttük egy sem, aki e szépen, világosan megírt pensumot meg ne tanulta volna. Sőt az órákon kívül is foglalkoztak a tankönyv és magyarázás alapján az órán tárgyalt kérdésekkel. Egyik magántanuló leány növendékem valahányszor csak találkozott velem, mindég ráterelte a beszélgetést a Szelényi-féle vallástani kézikönyvre, amelyet mint mondotta, nem úgy olvas muszályból, mint a tankönyvet szokás, hanem mint egyik legkedvesebb olvasmányát. Szóval Szelényi könyve tankönyv létére, igazolta a jó könyvek sajátosságát, azt nevezetesen, hogy gondolatot és szeretetet tud ébreszteni. Most ezt a könyvet, mellyel oly eredményesen lehet a vallásíanításnál használni, amelyet még a diák is • megszeret, indexre vetik, használatból kivonják, pusztán a formák be nem tartása miatt. Vagy talán más okok miatt? Annyira bővébe vagyunk ezen a fokon a hittanítási könyveknek? Alig hiszem. Van még rajta kívül kettő, három ... Vagy talán egy tökéletesebb tankönyv van születőiéiben? Ez esetben az én s velem együtt azt hiszem, hogy mindazoknak; akik e tankönyvet tanították —■ kérésem a tanügyi bizottsághoz az, hogy addig mig az a tökéletes tankönyv megszületik, engedélyezzék továbbra is a tanításra Szelényi-féle könyvet, amely ez idő szerint a legjobb és leghasználhatóbb tankönyv. Losonc, 1915. december 12-én. Wolf József. Zsebatlasz. Az 1916. évre. Szerk: dr. Báthy Zsig- mond. Kiadja a Magyar Földrajzi Intézet r. t. Bpest. V, Rudolf tér. Ára K 2'40. Erre az olcsó zsebatlaszra felhívjuk olvasóink figyelmét. A világháború földrajzi kérdések egész özönét vetette fel, ebben a 11 ív terjedelmű kötetben, kivaló szakférfiaktól származó tanulmányok egész sorát találjuk, igen sok statisztikai és egyéb tudnivalóval. Figyelemreméltók a köv. cikkek: A háború és a jövő földrajztanítása. A magyar mezőgazdaság és a háború. Az adriai tenger és a háború. Túrán és a turáni törekvések fejlődése. A világ gabonatermelése. Háborús költségek, államvagyon adósság. Az európai ipar és nyersanyagai. A gazdag tartalom az olcsó kötet legjobb ajánlója! Heilige Gluten auf derr\ Altar des deutschen Hauses von Theodor Walther. Oswald Mutze kiadása Leipzig. Ára 3 Mk. 815 816
