Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-12-04 / 48. szám
48. szám. feltételezi egymást, azok harmonikus kiművelése a főfeladat, azért azonban közöttük „az első és az utolsó az akarat.“ Gyönyörű és tanulságos olvasmány, melyen elvontabb részleteknél is vonzó és megkapó. Csudá- lom, hogy akadémiánk eddig is magyarra nem for- díttatta. Többet ér a selejtes francia és praktikusan önző angol irodalmi termékeknél. A physiologia és kísérleti psychologia módszernek összeegyeztető alkalmazásával következetesen mellőzi a lelki élet analyzálásában a materialista és spiritualista felfogást. Műve a német Paulsen ismert filos, irodalmára emlékeztetik az olvasót. A psychologia mellett az ethika és a bölcselet-történet terén is számot tevő munkákat produkált. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. Hogyan végződik a háború? Erre a kérdésre akar felelni s minden pesszimizmust tudományos alapon eloszlatni Stromer von Reichenbach Frigyes báró: Deutsche, verzaget nicht! című munkájában, melyről egy német folyóirat nyomán látatlanba lapunk 41. számában már megemlékeztünk. Most a füzet a kezünkbe került. 16 oldalos, 50 pfennigbe kerülő füzetbe (a Hans Sachs-Verlag kiadása. München-Leipzig) ez a prófécia, mely először a hétéves háborúval hasonlítja össze a mostani világkatasztrófát, majd pedig a római világbirodalom bukásával analógnak mondja a mostani háború kimenteiét. Ahogy a párthusokkal folytatott háborúkba Róma belebukott, úgy jár majd Anglia is. A füzet csak vázlat. A jövendölés tudományát, a his- torionomiát megalapozó nagy munkával a szerző a háború miatt még adós marad. Egy jövendölése még eddig nem teljesedett be: hogy t. i. a béke 1915-ben meglesz. Egy másik tévedése is szemet szúrt: az olaszok és a románok nem egy fajtához tartoznak azonban lehet, hogy a világtörténet nagy törvényeit ilyen apró tévedések dacára is ki tudja hüvelyezni a szerző. Majd meglátjuk. KÜLÖNFÉLE. Személyi hir. D. Wilh. Bousset-et, a göttingeni egyetem kiváló tanárát a giesseni egyetem theo- logiai fakultása a Baldensperger nyugalomra vonultával megüresedett rendes tanári állásra hívta meg. Boussct jelenleg egyike a legkiválóbb újtestamen- tomi theologusoknak. Sok nagy jelentőségű, igen használható munkája van. Ezek közt első helyen áll a „Religion desjudentums im neustetamentarischen Zeitalter“, amely a Schürer F. kortörténet fontos kiegészítője. Pár évvel ezelőtt jelent meg „Kyrios Christos“ c. tanulmánya, melyben az őskeresztyén, 767 Krisztuskultusz kérdésével foglalkozik. Legutolsó nagy munkája alexandriai Philo és alexandriai Kelemen műveiről írott tanulmánya, melyben e két iró forrásainak a kikutásával foglalkozik. Van egy munkája a gnosztikus problémákról és egy igen alapos kommentárja János jelenéseiről. Népies könyvei közűi Jézus életéről Írott tanulmánya magyarra is le van fordítva. „Wesen der Religion“ c. könyve pedig egyike a legérdekesebb népszerű vallás- történeteknek. Ennek a jelentősége annál nagyobb mert ezzel adta meg Bousset a lökést a „Religionsgeschichtliche Volksbücher“ c. a theologiai tudományos kutatások eredményeit a müveit közönség számára is élvezhető módon közlő vállalat megalapítására, melynek füzetei Németországban több százezer példányban vannak elterjedve. Bousset az egyházi előítélet nélkül való tudományok fáradhatatlan munkása. Nem száraz, fanyar tudós, hanem temperamentumos bajnoka a maga igazának, aki egyházi és politikai téren sem maradt tétlen. Elragadó szónoki képésségével mindkét téren a liberalizmusnak első sorokban küzdő harcosa. Valószínűleg ennek köszönheti, hogy kiváló tudományos munkái, széles látköre, tanári eredményei dacára ötvenéves fővel is rendkívüli tanári sorban kellett maradnia. A giesseni egyetem ezt a mellőzést tette jóvá meghívásával. Gyászrovat. A német tudománynak nagy halottai vannak. A napokban halt meg: D. Dr. August Kind berlini lelkész, aki liberális mozgalmakban tevékeny részt vett s az Alig. evang. prot. Missionsverein alapításával és vezetésével nagy érdemeket szerzett. — A háború viharai között majdnem észrevétlen maradt Wendland Pál göttingeni klasszikus filológiai professzor halála, ki a görög és ős keresztyén irodalom kapcsolatairól írt theol. szempontból igen figyelemreméltó munkákat. — Holuby József nyug. trencséni esperes neje szül. Csulik Emilia Bazinban 72 éves korában meghalt. E hó 22-én temették. Legyen áldott emléke. Új tábori lelkész. A hadvezetőség Krdlik Ervin vanyarci lelkészt tábori lelkészi szolgálat teljesítésére behívta. Isten segítse munkájában! Tanitóváltozások. Vereszky Pál erdőszelestyéni tanító Irsára (Pestin.) választatott. — Bedök Pál ipolyvecei tanító Lökösházára (Gömör m.) távozott, helyére az egyház Zeljenka Berta oki. óvónőt választotta meg a háború végéig helyettesnek. Lelkészválasztások. Bodzásottlakára Bánszky György orosházi segédlelkészt, Kisfeketepatakra Hatvdnszky Andort választották lelkésznek. A váci ág. hitv. evangélikus egyház 1915. november 27-én, vasárnap d. u. fél 5 órakor templomban vallásos estélyt tartván, melyen Geduly Lajos újpesti ev. lelkész beszélt. Azonkívül több szavalat élénkítette a Sammer Gyula lelkész által rendezett előadást. 768
