Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-11-27 / 47. szám

47. szám. tannak arra a scientista tannak arra a főtételére kon­centrálja, „hogy a betegség a bűnnek a következmé­nye, Isten azonban a bűnt nem akarja, tehát meggyó­gyít ha egyedül benne bízom.“ A gyógyulás attól függ, mennyire tudja a beteg erre a gondolatra koncentrálni egész figyelmét. (Minek ehhez scientista, akit fizetni kell?) Ha gyermek a beteg, helyette szüleinek kell „gondolkodtok“, örült helyett a koncentráció a kör­nyezet kötelessége. A scientisták azonban még tovább is mennek: ha kell a távolból is tudnak gyógyítani. Egy asszony azt sürgönyzi Berlinbe a scientista tudós nőnek: „Kérek három napi kezelést jobb csípőtáji fáj­dalmas izomlázamra“ — ez pedig meghatározzott idő­ben nekiül, koncentrálja a gondolatait, a páciens pe­dig — meggyógyul. Gyógyítanak a scientisták állatokat is, sőt egynek sikerült egy hervadó virágot is életre keltenie. Tekintve azt, hogy tényleg sok ember van, akit csak a saját képzelgése tesz beteggé s hogy egyik­másik képzelt beteg meggyógyitására akaraterejének a felébresztése, vagy szuggesztiv hatás elegendő ez a (nyitja a bucsujáró helyeken pl. Lourdesban tönténő „csodás“ gyógyításoknak) a Christian science gyógyí­tásainak a valóságát kereken letagadni oktalanság volna. Mikor azonban a scientisták arról álmodoznak, hogy képzelődésük és koncentrációjuk operativ be­avatkozásokat is feleslegesekké tesz és theoriájukat a szülészetben is alkalmazni akarják, akkor nagyon indokolt a legmesszebbmenő szkepszis a tudományuk­kal szemben. Bizonyos fokig ártalmatlan tudatlanságuk közveszélyessé válhatik, miről e hó elején a bér ini scientista pőr ékesen szóló bizonyságot szolgáltatott. Napilapokban egy*egy rövid hir jelent meg erről a főtárgyalásról. Ez a pör vallásos vonatkozásai miatt bennünket is érdekel, azért röviden foglalkozunk vele. A pör a körül forgott, hogy két berlini színész­nő: Muscha Butze és Alice von Arnauld két scientista asszony kezébe került. Az előbbinek cukorbaja volt, az utóbbinak valami igen veszedelmes bőrbaja, amit orvosi nyelven „Myconis fungoides“-nek neveznek. A két vádlott rávette a két szerencsétlen asszonyt, hogy hagyják ott orvosaikat, ne tartsák be a diétát, hanem v gyék igénybe a Christián science segítségét. A cukorbeteg asszonynak megengedték, hogy cukros ételeket stb. egyen, hogy fellépjen, a másiknak a tes­tén levő nyílt sebeit a legbotrányosabb módon el­hanyagoltaik, úgy hogy kuruzslásukkal és tudatlan­ságukkal a két asszony korai halálát okozták. Meg­felelő életmód és gondos orvosi kezelés meghosszab­bíthatta volna az életüket. Az ügyészség gondatlan­ságból okozott emberöléssel vádolta a Christian science két tudós nőjét, a berlini III. Landgericht bün­tető bírósága el is Ítélte őket hat—hat hónapi fogházra. A roppant érdekes tárgyalás bővelkedett érdekfeszitő mozzanatokban. A lapok jellemzése szerint Ahrens 747 Erzsébet az öregebbik váuiottnő (52 éves) a fanatiz­mus megtestesülése. Szemeiben különös tűz, látható­lag rabja scientista meggyőződésének. A másik vád­lottnő 38 éves, kellemes külsejű ügyes és ravasz asszony. Külsejéről Ítélve nem annyira a belső meg­győződés, mint a kenyérkereset tette scientistá 'á. A vádlottak azzal a kijelentéssel jöttek „pácienseikhez“, hogy Istentől jöttek, az Isten küldte őket. Butze asz- szonynak egy csokor virágot küldtek a szanatóriumba, ahol tartózkodott, ezzel az ajánlással: „A mennyei Atya keresi kedves gyermekét.“ — Az első dolguk az volt, hogy pácienseiktől távoltartották az orvosokat s noha tiszta pillanataikban, környezetük hatása alatt a páciensek néha kételkedni mertek állapotuk javulásá­ban, mégsem kerestek szakszerű segítséget számukra. A védelem egész csapat tanút sorakoztatott fel, akik a Christian science-nek köszönhették az egészségüket, tekintve azonban azt, hogy a Christian Science nem sikerült gyógyításainak az áldozatai a temetőkből fel nem sorakozhattak, a törvényszék a védelem tanúit sem akceptálta, hanem nagymérvű gondatlanság miatt kimérte a vádlottnőkre a büntetést. Az ügyész kije­lentette, hogy a scientizmus csalás, a két színésznő áldozata lett saját könnyenhivőségének, ennek a tudo­mány cégére alatt fellépő sem keresztéuy sem tudo­mány számba nem vehető amerikai ötletnek és ebből az ötletből élő, őket behálózó két asszonynak. A bí­róság bebizonyitottnak vette a nagymérvű gondatlan­ságot, kiemelte ítéletében a két scientista nő abszolút tudatlanságát orvosi téren, amit csupán az enyhít, hogy eddig büntetlenek voltak s hogy legalább maguk hitt k a scientizmusbao. Nagy kár, hogy nekünk sem terünk, sem elegendő szakértelmünk nincs a per tüzetes ismertetésére, külö­nösen pedig a Christian Science és a komoly orvos- tudomány igazának a megállapítására. A berlini ítélet némi irányt mutat a Christian Science megítélésében. A Chr stian Scienca káros és közveszélyes mozgalom, amelytől jó óvakodni és óvni az embereket. Az ilyen kuruzslások ellen való küzdelemben az orvoson kívül szép szerepe van a papnak és tanítónak. A nép fel­világosítása az egyedüli orvosság a vallásosság színé­ben feltűnő értelmetlenségek és az emberek zsebére spekuláló ravaszkodások ellen. Sz. L. Ez a köszönet? Lapunk mai hírei között olvasható, hogyan jutal­mazza egyik előkelő, az országban súlyánál és jelen­tőségénél fogva vezérszerepet vivő egyházunk azokat a papjait, akik tábori lelkészt szolgálatot teljesítenek. A budapesti deáktéri magyar egyházról van szó, mely­nek Raffay Sándor oki. theol. professzor, a magyar­748

Next

/
Thumbnails
Contents