Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-11-13 / 45. szám

45. szám.

hogy az állatok is bizonyos mértékű, bár csekély szellemi haladáson, tökéletesbülésen mennek keresztül. Ezt a haladást azok a tapasztalatok is bizonyítják, hogy a fiatalabb állatokat könnyeb elfogni, mint az öregeket, hogy a sokat vadászott északamerikai prémes állatok szokatlan ügyességre és ravaszságra tettek szert, hogy a patkányok csakhamar kitanulják az ellenük gyakran használt csapda szerkezetét, hogy a madarak most már nem ülnek rá a nekik halált okozó telegráf drótra, végül, hogy egyes szavahihető méhészek állítása szerint, a kasból először kiszálló fiatal méhek háttal fordulva lassan, óvatosan, nagy köröket írva le távolodnak el lakóhelyüktől, mialatt a környéket gondosan megfigyelik. Észre, megfontolásra és bizonyos szellemi tökéletesbülésre vall az állatok s/er- számhasználata is. így egy csimpánz dióféle kemény héjú gyümölcsöt kővel tö.t fel, ládák felnyitására és nehéz tárgyak felemelésére emelő rúd gyanánt botot használt. Az indiai elefántok legyek elhajlására faga- lyakat tördelnek le. Egy, lőfegyverrel megtámadott páviáncsapat tejnagyságú köveket dobált támadóira.

Hartmann, a hires zoológus említ egy majmot, mely terített, mosogatott, ablakokat, bútorokat, tükröket törülgetett. Ugyancsak a fenti tudós állítása szerint egy nősténycsimpánz kazánfűtő volt egy gőzhajón és ott mindennemű matrózmunkát elvégezett. Darwin Írásaiban olvassuk továbbá, hogy egy londoni majom diótőrő kövét eldugta, mely cselekedetével nemcsak szerszámhasználati érzékéről és előrelátásáról, hanem bizonyos tulajdon-érzékről is tanúságot lett Ehhez hasonlót cselekszik a kenyerét elkaparó kutya is. Sőt ugyancsak Darvin szerint még bizonyos abstraktiv, azaz fogalomképző képességgel és öntudattal is bírnak az állatok. így többek közt a kutya bir a „kutya" képzetével. Mert mikor például egy kutyát megpillant, csak a „kutyát" látja és csak azután a barátságos vagy ellenséges indúlatu kutyát. Darvin szerint egy vén kutya bizonyosan el-elmélkedik elmúlt napjairól, akárcsak egy öreg ember, mely szellemi műveletével felette magasan áll például egy ausztráliai vadember felesége felett, a ki az öntudatának még csak a jelét sem tudja adni. „Az pedig, mondja Darvin, hogy az állatok lelki individualitásuknak öntudatával bírnak, semmikép sem kétséges, mert amikor például a gazda hangja a kutyája lelkében „a régi asszócziáczióknak egész sorát felébreszti, akkor neki a maga individualitását meg kell tartania." Mindezek felett van az állatoknak egy csodálatos adományuk, amely Darvin és elvtársai szerint egészen közel hozza őket az emberekhez és ez a: beszéd. nuAzágh Uyuia.

TUDÓSÍTÁSOK.

Az egyetemes evang. egyház nov. 10. II. és

12-én tartotta rendes közgyűlését. A gyűlésen részt709

vevők száma nagy volt. A 9-én megtartott előértekez- let is mutatta már az érdeklődés nagyságát. A gyűlést megelőzőleg istentisztelet volt, mely alkalommal Kor- b ly Géza sárosi főesperes mondott hazafias szellemű egyházi beszédet. Az egyetemes felügyelő megnyitó beszédében rámutatott azokra az okokra, melyek a múlt évben a gyűlés megtartását lehetetlenné tették s beszélt a háború okairól is. Évi jelentését a főjegyző olvasta fel, melyben hű képet nyújtott az egyetemes egyház két esztendei életéről. A gyűlés az 1848. XX. t.-c. tárgyában nem kiván memorandumot most a kormányhoz benyújtani, de alkalmas időben annál hathatósabban kiván intézkedni. A zsinat elnapolását és a püspöki discretionális jog kérdését a zsinat elnökségéhez teszi át. Felír a kormányhoz az iskolák számadásainak felterjesztése körül tapasztalt sérelem miatt. A központi iroda szervezését kívánja és erre a célra Szelényi Aladár dr. főjegyzőnek 6000 koronát ad. A nagygeresdi egyezség megszüntetése tárgyában a református konventtől érkezett választ tudomásul vette és megbízta a jogügyi bizottságot, hogy a ref. egyházzal létesítendő kapocs ügyében tegyen javaslatot. A gyűlés második napján bizottságok választattak meg. Az egyetemes törvényszék tagjai lettek: Fischer Gyula dr., Osztroluczky Miklós és Horváth Sándor. A közös protestáns bizottságba : Bakay Péter, a tanügyi bizottságba Gömöry János, a theol. bizottságba Biszkup Béla, az egyetemes lelkész vizsgáló bizottságba Hittrich Ödön dr., Okályi Adolf, Hajnal Endre, Scholtz Ödön és Straner Vilmos, a jogügyi bizottságba Berzsenyi Jenő, a pénzügyi bizottságba Tranger József, Meskó László dr., Schönwieszner Kálmán, a Luther Otthon felügyelő bizottságába Góbi Imre választattak meg. A theol. akadémiák egyesítése kérdésében számos hozzászólás után sem történt végleges határozat. Polner Ödön dr. pozsonyi egyetemi rektor indítványára szükebb körű bizottság küldetett ki, melynek tagjai lettek a 4 püspök, a 3 theol. akadémia igazgatói, Polner Ödön, Láng Lajos báró tanárok és Zsigmondi Jenő, Osztroluczky Miklós, Szelényi Aladár, kik konkrét javaslat hozatalával bízattak meg.

A Lelkészegyesület november 10-én délután 3 órakor tartotta közgyűlését. Paulik János nyíregyházai lelkész tartott hatásos szép irás magyarázatot. A hosszú programból sorra került Varga Gyula és Gyürky Pál előadása, a titkár és a pénztáros jelentése. A gyűlés végén az uj tisztikart választották meg. A választás nem egyhangú lelkesedéssel történt. A korelnök és a kandidáló bizottság névsort terjesztett a gyűlés elé, a helyett, hogy jelölteket állított volna, aminek következtében szabálytalanul történt a tisztikar megválasztása. Bakay Péter sólyomi főesperes szólalt fel, hogy a formát be kell tartani, mire a megejtett választásnál az elnök és a titkár nagy szótöbbséggel lettek megválasztva.

710