Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-08-28 / 35. szám

EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP 35. SZ 1915. ARANYOSMARÓT * ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. A 1915. AUGUSZTUS28.- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények elő­fizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége cimére Nagybör­zsönybe (Hont vm.) küldendők. FÓSZFRKESZTÚ: SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ: SZIMONIDESZ LAJOS. főmunkatArsak : HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 k. fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (rályázatok) minden szava 6. fillér. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Endref/y János: Poiitiv és liberális. — Sass János: Az egyház és a szabadkőművesség. Dunántúli Egyházkerületi közgyűlés. — Dunaninreni Egyházkerületi közgyűlés. — Különféle. — Szerkesztő közlései. — Hirdetések. Pozitív és liberális. II. D. Schmidl Károly Jenő a Belmisszióban irt Lőhe tanulmányában a XVIII. század folyamán Angliá­ból és Franciaországból kiinduló felvilágosodás! lutheri álláspontról tekintve Isten büntetésének tartja. Azért Ítél így, mert Európa keresztyén népei a reformációban nekik nyújtott áldást a felvilágosodás következtében részben egyáltalában nem, részben pedig esik külső­leg fogadták el. Hogy a visszaélés nem érv a felvilá­gosodás, mint olyan ellen, arról első közleményünk­ben már megemlékeztünk. Most ezt újból hangsúlyoz­zuk. Mivel nem éltek vissza a történelem folyamán az emberek ? Visszaéltek a legszentebb dolgokkal is. Az ortodox vallással is. Avagy fegyvert kovácsoljunk az inkvizíció, a gályarabság, a máglyaégetések, a keresz­tes háborúk stb. stb.-ből a biblikus keresztyén vallás és világnézet ellen ? A felvilágosodással való vissza­élés sem érv a felvilágosodás ellen. Ha valaki és va­lami a korpa közé keveredik — legyen az gyémánt — megeszik a disznók ! De mi is az a sokat ócsárolt felvilágosodás? Történetileg véve a XVIII. század eszmeáramlata, mely­nek hirdetői a század első felében Bacon, Locke, Hume, de főleg Locke, ki főelvül a szabad kritikát, a szabad vizsgálódást, a szabad kutatást, szabad véleménynyil­vánítást hirdette s e szempontból meg is kritizált min­den ósdi hagyományt, százados előitéletet, megrögzött tekintélyt, még a Lajosok abszolutizmusát is (t. i. a francia felvilágosodás), sőt a fennálló vallások dog­matikáját is és valóságos irodalmi fegyver lett kezében a kritika, mely az államélet terén a társadalmi szerző­dés Locke-féle felfogására helyezkedve védte és hir­dette a természetes jogokat, a szabadságot, egyenlő­séget, a népfölséget, a vallásaik terén a természetes 545 vallást a türelmességet s a nevelés terén a szabadelvű természetes nevelést. (Dr. Pékár Károly: A filozófia története) A XVIII. század második felében a franciák lesznek a gondolat vezérei. A német aufklaristák moz­galma sem más, mint az előítéletek nélküli szabad gondolkodás terjesztése, az Ítélés tisztaságának sza­badságharca. Ez történt filozófiai elmélkedés által, a tudomány népszerű, könnyen érthető terjesztése által, előítéletek és babonák leküzdése által. A XVII-ik szá­zad megkezdett szellemáramlatát a XVIII-ik században vetekedve egymással folytatták német, angol és francia gondolkodók az egészséges emberi értelem filozófiá­jának terjesztése által. Ide tartoznak az angol freethin- ker-ek, a francia enciklopedisták és a német raciona­listák s hozzájuk csatlakoztak olyan emberek is, mint Nagy Frigyes, Lessing, Mendelssohn, Nicolai stb. Igaz ugyan, hogy egyes gondolkodók, mint pl. Bahrdt, Nicolai, Lamettrie és Holbach tulságba estek, minden vallásit papi csalásnak, minden érzékfölöttit babonának állítva, úgy hogy ezen extravagánsok miatt a felvilá­gosodás mozgalma becsületét vesztette s Hamann, Herder, Goethe, Kant is és a romantikusok emiatt fölléptek a racionalizmus ellen. (V. ö. Kant: Was ist Anfklärung? Kirchner’ s Wörterbuch der philosophi­schen Grundbegriffe). A felvilágosodás mozgalma, mert világgá szóródott s az utcákra került, az 1789-ki francia forradalomban kulminált, mert „rendkívül éles ellen­tétbe került a szabad kritika, az észszerű természetes felfogás az ott fennálló tényleges rothadt állapotokkal és tarthatatlanokká vált, bomlásnak indult hagyomá­nyokkal.“ Voltaire, Roussean, Montesquieu, Diderot, D’ Alembert a mozgalom zászlóvivői, kik közül Vol­taire és Montesquieu külön Angliába utaztak, hogy a felvilágosodást hazájában tanulmányozzák. D. Schmidt Károly Jenő a felvilágosodás világ­mozgalmában csak a rosszat látja, csak a rosszat 546

Next

/
Thumbnails
Contents