Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-08-21 / 34. szám

ezen fejlődési fokán sem lett volna képes célját elérni, vagyis a föld felületét átalakítani, az elme értelmi ága belátó ésszé fejlődött. Ekkor alkotott az élet a meg­lévő élő organismusok legtökéletesebbjéből egy lényt, amelyben a „belátó képesség“ már mint „belátó érte­lem“ végső fokán pedig mint „ész" jelenik meg és ez az ember. Az embernek, vagyis az értelemnek meg- születéseaföld történetének harmadik kozmikus korszaka. Az eddigi fejtegetés szerint tehát „sem az agy­fejlődés, sem az elme alkotásai, sem az észbeli képés- ségek: észrev^vés, megismerés, fogalomalkotás, Ítélet, okoskodás, gondolkodás folyamatai nem tették az em­bert a teremtés urává, hanem a belátás (intuitio)“. Ebből kifolyólag az is következik, hogy „Nagyon felületes dolog azt gondolni, hogy az emberi alak az ember lényeges része “ Maga az értelem pedig, mint a virág, a fatörzs, a zárt magrejtő, a természet „fogása Ezt a .fogás“-t az ember két irányban használta, úgymint az él* ények és az élettelen anyagokkal való küzdelmében. Mindkét esetben a „haszon" vezérelte. Az állatokkal szemben ennek a képességnek a hatása ezeknek leigázásában nyilatkozott meg. Az emberekkel való küzdelemben a kereskedelem terén az „éleselme“ adományát a kor­mányzás terén „a diplomácia,“ a harc terén a stratégia“ tudományát eredm nyezte. Mind a három esetben a föeszköz a rászedés, a csalárdság, szemfényvesz’és, a léprevezetés volt. Mindezek nagyobbára férfi tulajdonok. De ugyan­csak ebben az időben fejlődik ki egy specialis női lelki tulajdonság: a nőnemű belátás. Ez „olyan elme­beli képességeknek speciáli'álódott fejleménye, melyek­nek eredetileg csupán az volt a célja, hogy védje az anyát és az ivadékot." Az élő lények után csakhamar az élettelen tár­gyakra is irányították az értelmi képességet. Ez az irányításnak első eredménye az élelmi készletek felhal­mozásában való előrelátásban mutatkozott meg. Ezzel párhuzamosan haladt a különféle vadászati, halászati, harcászati, majd a letelepülés után az építészeti, fö'd- müve'ési és más eszközök feltalálása és elkészítése. Kifejlődött a találékonyság, ebből pedig a feltalálás képessége. Idővel egyes eszközök feltalálása a kielé­gítés és élvezet egy nemévé és az utóbbi később egyes egyénekben szenvedéllyé vált. így fejlődött ki a feltaláló lángelme. Azonban az értelmi képesség nemcsak a feltalált eszközök hasznosság ra, célszerűség-re, hanem azok tetszetős alakjainak előállítására is törekedett. Meg­születik az aesthetikai érzék, mely az eszközök díszí­tésében nyilvánult meg. Midőn az elme kiváltképpen ebben az irányban fejlődik és a benne kialakult esz­ményképet más elme előtt felfogható és őt gyönyör­ködtető alakban tudja önteni, megszületik a teremtő lángész. Huszágh Gyula. TUDÓSÍTÁS. A csanád-csongrádi egyházmegye f. hó 12-én Szegeden tartotta évi rendes közgyűlését. A bizottsági ülések és az előértekezlet előző napon voltak. A köz­gyűlést megelőző gyámintézeti istentiszteleten lerényi György esp. s. lelkész mondott alkalmi beszédet. A kÖ7gyülésen Petrovits Soma esperes és dr. Gerhauser József h. egyhm. felügyelő elnökölt. Megalakulás után az esperes kimerítő jelentését hallgatta mega közgyűlés, mely bevezetésében a háborúval kapcsolatos mozana- tokat ismerteti s kiemeli a hivek hazafias áldozatkész­ségét. A jelentés általábm teljes képét nyújtja a lefolyt közigazgatási évnek. Kiterjed a belmissziói tevékeny­ségre, személyi változásokra, a folyósított segélyekre, adományokra, egyházi és iskolai építkezésekre, nép­mozgalmi adatokra, főhatósági leiratokra. Tábori lelkészi szolgálatra bevonult Bújna Iván nagylaki lelk.sz az egyházmegyéből. A tanítói karból tizen teljesítenek katonai szolgálatot. Nyugalomba vonultak : Szlovák Mihály nagylaki és Horeczky Béla tiszaföldv. ri t nitok. Réthy Béla helyére egyhmegyei ügyészül egyhangúlag dr. IIbertényi Antalt választották. Az egyh egye iélekszáma 1914 év végén: 25776. Hadikö csönre jegyeztek az egyházközségek összesen : 43300 koronát. Az esperesi jelentést közhelyesléssel tudomásul vették és egész terjedelmében a jegyző­könyvbe felvétetni rendelték. Majd bemutatásra kerül­tek a különböző bizottsági jelentések. A közgyűlés mag-' évá tette az egyhm. lelkészi értekezletnek a kerü­leti tanfelügyelői állásuk szervezése tárgyában bekül­dött javaslatra hozott határozatát, t. i. a javaslatot helyes'i s indokainál fogva egész terjedelmében jóvá­hagyj, de szükségesnek tartja, hogy a javaslathoz pótlásul még egy pont csatoltassák a következő tar­talommal : „Mindezen kerületi tanfelügyelői tisztségek a kerületi iskolai bizottság tagjai közül töltendők be s megbízatásuk a kerületi iskolai bizottság megbíza­tásának lejártáig tart “ A gyamintézet céljaira az egyházmegye községei részéről befolyi 526 kor. KÜLÖNFÉLE. A dunáninneni egyházkerület 1914-15 évi állapotáról szóló jelentés is megjelent. A kerület ősz püspöke D. Baltik Frigyes tette közzé. Mindenre kiterjedő figyelemmel regisztrálja a fontosabb esemé­nyeket és azokat a nagy egyházi faladatokat, melyek elé a háború állított bennünket. Meleg elismeréssel adózik a pozsonyi theologusoknak, akik kórházi szol­gálatuk teljesítése mellett tanulmányaikat sem hanya­golták el. Jelentésének adatai közül egy párat felso­rolunk: Tábori lelkészi szolgálatot teljesítenek Kardos 538 537

Next

/
Thumbnails
Contents