Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-08-07 / 32. szám

nyugalomba vonul, német nyelven olvasta fel terje­delmes jelentését, amely az egyházi és iskolai élet minden mozzanatáról számot adott. Örömmel állapí­totta meg, hogy a jelen válságos időben a kér. hit­élet áldásosán buzogott, a hivek Istenbe ve'ett bizo- dalommal viselik a súlyos megpróbáltatásokat és a felebaráti szeretet gyakorlásával igyekeznek az Ínséget enyhíteni. Majd minden gyülekezetből özönével érkez­tek az adományok a vöröst kereszt, a háborúban meg­vakult katonák és az elesettek özvegyei és árvái javára. A hadikölcsönjegyzéséből is szép számmal vették ki részüket a gyülekezetek és a hivek Az espe- resség közpénztárából és a segélyzöegylet részéről összesen 14000 korona hadikölcsönjegyzés történt, a gyülekezetek összesen 173000 koronát jegyeztek. A katonák vallásos^ iratokkal való ellátása terén is rend­kívül nagy buzgóságot fejtettek ki egyes gyülekezetek, pl. a modori tót nyelvű egyház 6000 vall. iratot és 1800 drb. imádságos könyvecskét ajándékozott e ne­mes célra. A háború az iskoláztatás terén is mély nyomokat hagyott maga után, 28 tanító közül 17 teljesít katonai szolgálatot. A bevonultakat hol a lel­kész, hol az otthon maradt collegák helyettesítették, sőt Írástudó presbiterek is tanítottak. Némely helyen egyáltalán nem volt oktatás. A tanítás eredménye kielégető volt a kőrlelkészek jelentései szerint. Végül meghatott szóval vett búcsút a nyugalomba készülő főesperes munkatársaitól s megköszönve testvéri támogatásukat őket és a gyülekezetek minden tagját Isten áldó kegyelmébe ajánlotta. A közgyűlés nagy örömmel üdvözölte Baltik Frigyes dr. püspököt 25 éves püspöki szolgálata alkalmából A számvevőszék jelentéséből kitűnt, hogy a gyülekezetek szép anyagi eredménnyel zárták le számadásaikat. A közgyűlés ajánlja, hogy minden gyülekezet fölöslegéből tartalék­alapot létesítsen. A lemondott esp. elnökség helyébe a gyülekezetek felügyelőnek újból Lenhardt Károly eddigi felügyelőt, főesperesnek Schőnviszner Kálmán lelkészt választották meg. Miután az új főesperes a hivatalos esküt letette, férfias és lendületes beszéddel foglalta el székét. A számára nagy napon, midőn nagyobb munkatér nyilik meg előtte, nagy felelősség száll reá, nagyobb követelményeket támaszt vele szem­ben a közegyház, önönmagának feltett kérdéseire válaszol. 1., Mire vállalkozom ? Kiemeli, hogy teljes erejével védeni kivánja egyházunknak ré^i, véren szer­zett autonómiáját, szivén togja viselni ev. iskoláink ügyét, rajta lesz, hogy az esperesség élő, munkálkodó tagja legyen közegyházunknak. 2., Kire tekinthetett. Lelki szemei előtt áll Hollerung Károly tisztb. főes­peres, kinek hithűsége és mély ludományossága min­denki előtt tündökölt és Schleiffer. Károly, az egyh. élet minden fórumán ismert, kedvelt, keresett munkás, aki testi és szellemi ereje birtokában most önként távozik főesp. tisztéből. E két férfiúra akar tekinteni, 507 az ő munkájukat kivánja folytatni. 3. Mit kérek ? Kéri elnöktársa, a felügyelők, lelkészek, tanítók az egyház­tagok bizalmát, jóindulatát és testvéri támogatását. 4. Mit hozok ? Hozza a szeretetet minden egyháztagg^l szemben. E tekintetben János apostol utolsó tanítása és intése fogja őt vezetni, mert ő is vallja, hogy minden törvény egyetlen paragrafusa a szeretet. 5., Kiben bízom ? Nem magában, nem másokban, nem jogokban, egyedül a jó Istenben és a mi Urunk jó voltában. Ebben bízva nem keresi az elismerést, elég neki az Ur biztatása ! Jól vagyon jámbor és hü szol­gám . . . Schőnviszner Kálmán az esperességben nem új ember. 33 évi lelkészi szolgálata idején, amelyet az esperesség kebelében ugyanabban az egyházban töl-. tött. munkásságával saját egyháza körén túl sok tisz­telőt és barátot szerzett magának, a kik mind nagy örömmel üdvözölték őt főesperessé történt beiktatása alkalmából. Mi is igaz tisztelettel és bizalommal üdvö­zöljük új tisztében is kívánjuk, hogy hivatalában jó trőben egészségben az óhajtott isteni áldással mun- kálkodhassék sok éven át! H. A. Az Arad-Békési ág. h. ev. Egyházmegye 1915. évi rendes közgyűlése julius hó 28-án folyt le Arad városában. A közgyűlést megelőzőleg gyám­intézeti istentisztelet volt, amelyen Frint Lajos aradi lelkész mondott imát, mig az egyh. beszédet Fröhlich Győző szemlaki lelkész tartotta. Ezután gyámintézeti közgyűlés tartatott, melyet Dr. Fábry Sándor világi elnök szép beszédei nyitott meg. Frint Lajos egyh. elnök előterjesztése alapján tárgyalás alá kerültek e befolyt adományokról szóló jelentések és a kérvények. Az 1000 koronára menő missziói alap kamatai (60 kor.) Liffa Jánosné és Gálik Mátyásné lelkészözvegyeknek szavaztattak meg. Az esperességi pyülést br. Sólymossy Lajos egyh. megyei felügyelő nyitotta meg megkapó, a politikai és egyházi viszonyokat mérlegelő beszédével. Utána Csep- regi György főesperes olvasta fel évi jélentését. A bevezető szavakban Ján. Jel. 13. fejezte alapján találó vonásokkal eltetelte a most folyó világháború jelentő­ségét a prófécia teljesedése szempontjából s egyházi életünket oly mélyrehatóan érintő vonatkozásban. Az esperesi jelentés kegyelettel emlékezett meg az elhuny­takarói hősi halált halt tanárokról és tanitókról. A háború borzalmaival szemben vigasztalóbb képet nyúj­tott az esperesi jelentés az áldozatkészségről és sze- retetmunkáról, melyet gyülekezteink a szenvedés és nyomorúság enyhítése terén kifejtettek. Tárgyaltattak a múlt évi egyetemes, kerületi, egyházmegyei gyűlések határozatai, a leiratok és átiratok kapcsán felmerült ügyek. A kerületi iskolafelügyelői állás szervezése tárgyában az egyh. kerület által leszállított indítványt a közgyűlés nem fogadta el. Az eperjesi theol. Otthon 508

Next

/
Thumbnails
Contents