Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-07-17 / 29. szám
29. szám. materialismus lett, mivel az absolutumot a szellemtől megfosztották. Ezt a fejlődést Hegel egyik kiváló tanitvány.inak, Straussnak bölcseleti pályája igen szépen, szinte szemléletesen mutatja. Strauss u. i. először szigorúan hegeli alapon be akarja bizonyítani, hogy a szinte keresztyénség által isteni tu'ajdonságokkal felruházott Krisztus valóságban nem létezhetett, mert az absolutum nem juthat el egy egyénben, hanem C'ak az emberek ö>szeségében isteni tökéletességre, majd magától az absolutomtól is a szellemet megtagadva azt hirdeti, hogy „mi a világot nem tekintjük többé egy absolut észszerű és jó személyiség müvének, de azért az ésszerű és jó műhelyének nézzük; nem egy legfőbb ész rendezte be, de a legfőbb észre van berendezve.“ Az ebben a bölcselkedésben egyelőre csak burkoltan rejlő materialistikus eszméket már nyíltan hirdeti Hegel második tanítványa, Feuerbach. Ö már mii dennemű teremtő istenséget megtagad. Az ember a természet produktuma. Azt azonban, hogy mikép teremette a természet az embert, — ezt a hegeli alapon kifeji* dött materializmus megmagyarázni nem tudta. Megpróbálta azt magyarázni a Kant bölcseletéből Minduló pessimista Schopenhauer. Szerinte az ember „a természet gyári terméke.“ A természetben működő ö itudatlan és létre törekvő „öntudatlan akarat“, másképen „életösztön“ alkotta. Őbenne éri el az „öntudatlan akarat“ fejlődésének tetőpontját, legkiváltkép a lángelmében, akiben tulajdonképen nem is az akarat uralkodik, hanem az intellectus, az értelem. Hasonlókép vélekedik Schopenhauer bölcselőjének továbbfejlesztője, Hartmann. Tisztán az anyag produktumának állítja az -embert Büchner. Ez az erős materialista irány némileg enyhül Komte Ágostnál, aki az ember előállását az eredetileg állati sorban levő és emberekké válandó lényeknek társas életcből magyarázta. Még jobban távolodik a materialismustól az úgynevezett neospinozismus, Fechner és Wundt bölcseletében, akik szerint az anyag és a szellem az egy őslénynek, amelyet Fechner legfőbb realitásnak, Wundt pedig substan- tiának mond, két megjelenési módja. Mindkettő szerint égen és földön, emberben és állatban, de sőt a növényben és a szervetlen világban a világiélek, az Isten él, amely Fechner szerint a benne lévő törvény alapján az atomokból, Wundt szerint pedig mint legfőbb ok a belőle áradó erőhatások, okhatások alapján létesítette az összes szervetlen és szerves világot s így az embert is. Ezt a gondolatot elvileg magáévá tette korunk legnagyobb bölcselője, Spencer is. Spencer Herbet szerint minden szeilemi és anyagi jelenség egy rajtunk kívül eső ismeretlen erőnek, az „ismeretlen“- nek az alkotása. Ennek az „ismeretlenének a működését Spencer az összes lelki és testi, erkölcsi és anyagi jelenségek „fejlődésé“-ben keresi, kutatja és igyekszik ennek a fejlődésnek alapelveit és törvényeit megállapítani. Huszágh üyuia. tudósítások. A barsi evang. egyházmegye julius 14-én Ara- nyosmaróton a vármegyeház nagytermében tartotta meg évi rendes közgyűlését Raab Károly esperes kir. tanácsos és Bodó János felügyelő elnöklete alatt. Az esperes buzgó imája után Bodó János, mint a legidősebb egyházközségi felügyelő nyitotta meg a közgyűlést. Megemlékezett a boldogult egyh. megyei felügyelőről Kosztolányi Sánd írről, ki az elmúlt esztendőben ép akkor hajtotta utolsó álomra fejét, mikor az esperességi gyűlést tartottuk. Vallásos férfiú volt ő, hű fia egyhéjúnknak, kinek halála nem csak az egyházmegyére nézve jelentett veszteséget, hanem a kerületre és az egyetemes egvházra is. Maradandó emlékei állított nevének a barsi evang. egyh. megye életébe^. Emlékezetét kegyelettel őrizzük meg. — Nehány szóval utalt az elnöki megnyitó a világháborúra, amelyben hű szövetségesünkkel a protestáns német néppel vívjuk nehéz harcainkat. Azután az egyh. megyei felügyelőre beérkezett szavazatok bontattak fel. Az egyházközségek egyhangúlag Bodó János megyei főjegyzőre adták szavazatukat. Miután Bodó János kijelentette, hogy meghajol az egyházközségek kivánslga előtt, letette a hivatalos esküt. Az esperes meleg üdvözlő szavaira hálás köszönetét mondott az egyházközségnek az egyhangú bizalomért és kérte az esperes támogatását. A közgyűlés őszintén üdvözölte Bűzlik Pál nemes- kosztolányi lelkészt, ki 25 éve végzi áldott munkáját a kicsiny nemeskosztolányi gyülekezetben. Zsinati képviselőnek boldogult Kosztolányi Sándor helyébe fia Kosztolányi István lett egyhangúlag megválasztva.! Az esperes évi jelentése hű képét adta az egyházmegye életének. A minden tekintetben nagy gonddal összeállított jelentést a közgyűlés állandó figyelemmel hallgatta meg. Hadikölcsönre jegyeztek az egyházközségek 37,100 koronát, a lelkészek 10,150 koronát. A tanügyi bizottság és a számvevőszék jelentését a közgyűlés tudomásul vette. Az egyh. megye 4 tanítója közül 3 teljesít hadiszolgálatot. Farnadon a tanító felesége Grendel Györgyné végezte az iskolában a tanítást. A kerületi gyű’ésre Pozsonyba kiküldettek az elnökségen kívül megbízó levéllel Kosztol ínyi István és Bázlik Pál lelkész, jegyzőkönyvi kivonattal Medveczky Sándor, Posch Aladár, Wiesinger Károly és Bándy Endre, lie. Fizély Ödön lelkészek. A közgyűlést követte az egyházmegyei gyámintézet gyűlése, amelyen Bándy Endre megemlékezve a boldog emlékű Kosztolányi Sándor volt világi elnök elhunytáról, a világi elnökre beadott szavazatok bontattak fel, melyek szerint egyhangúlag Kosztolányi István választatott meg. A megválasztott elnök székfoglalójában hálás köszönetét mondott a bizalomért s ráutalt arra, hogy mily nagy szükség van és lesz a 458 457
