Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-07-10 / 28. szám

~28. szám. kisértésnek, hogy a megtorlás törvényének alapjára álljanak. És e törekvésben támogatják őket az — oroszok ! Ennek bizonyítására citált a püspök a há­ború idejére kiadott orosz liturgiából egy imádságot, melyben az ég kegyét kérik az orosz katona néma pajtására: „És azokért is óh Uram, az alacsony álla­tokért, melyek velünk együtt viselik a nap terhét és hevét és ártatlan életüket áldozzák az ország jólétéért könyörögjük a te nagy szívjóságodat, mert te Ígérted, hogy megmented az embert és állatot, óh mily nagy a te hozzánk leereszkedő szerelmed, Uram.“ A püs­pök csodálatát fejezte ki Oroszország nagy szivének gyengédsége fölött, mely ebben az imában oly csoda­szépen nyilvánul meg. így a püspök esze szerint ért­hető, hogy Anglia a fegyverfogásnak keresztje és Oroszországon tetszése van a civilizált világnak. Wo­dan ügye már az összes neutralis országokban vesz­ve van (hja! az angol sajtó és ügynök és pénz!); világos dolog, hogy a civilizált világ elhatározta, hogy a civilizáció óramüvének nem szabad késnie ezer esztendővel. Bizonyára a püspök is úgy tanította, hogy a prédikáció tárgya az Isten igéje. Most már csak azt szeretnők tudni, hogy hol keressük szent beszédében az igét? Háború és újtestamentom. Professzor Dr. Fried­rich Spitta előadást tartott a háború és újtestamen- tomról. Alapos és világosak fejtegetései. Azt bizo­nyítja benne, hogy Jézust nem lehet besorozni a béke­barátok közé. Aki — mondja Spitta — átolvasta Máté 23-ban az Írástudók és farizeusok elleni hatalmas be­szédet hétszeres jajjával, az más levegőbe kerül, mint amilyenben a mindenáron való békeapostolok vannak. De még abban a pontban sem hasonlít hozzájuk, hogy a Dávid törzséből való őseinek hatalmas nem­zeti érzéseit elengedte volna általános emberi ideálok­ért. Jézus a világ megváltója lett, de amily kevéssé beszélünk német Istenről, oly jogosan beszélhetünk német Krisztusról kifejezéséül annak, hogy mily mélyen hatolt be Jézus népünk sajátságaiba. De ő maga tör­téneti megjelenésében mégis hü fia volt Izraelnek. Né­pének erkölcsét szerette, történetében benne élt, Izra­elnek a föld összes népei előtt való páratlan jelentő­sége kitörölhetetlen darabja volt világnézetének . . . Óvakodjunk mindannyian, hogy Jézust internacionális békebarátaink rokonságába helyezzük, kik a különböző idegen népek iránt való tiszta rajongásból és pártat­lanságból csak saját népüknek nem hisznek és azt sem tudják hová tartozzanak. Jézus nem úgy beszél a háborúról, sőt még hasonlóságot sem mutat a há­ború fölötti modern nyavalygással. Ő és az egész új­testamentom látják a nyomorúság idejét elközeliteni, melynek nem az emberek, hanem Isten maga vet vé­get megteremtve a béke birodalmát. Ez a kép teljes ellenkezője annak, amit internacionalista békebarátaink 439 Jézus véleménye gyanánt terjesztenek és ezáltal a há­ború ellen hangulatot keltenek. Valósággal leírhatatlan zavar kél azoknál, akik hozzá bibliaszerűek akarnak lenni. Az újtestamentomnak sem lehet szemben az ótestamentommal békesovár hangulatot tulajdonítani, mely a háboiut csak a legmagasabb büniszonyat néző­pontja alá helyezi és a világtörténelem fejlődését álta­lános népbékének tekinti. TUDÓSÍTÁSOK. A budapesti evang. esperesség e hó 5-én délután 5 órakor tartotta folytatólagos közgyűlését, a mely Wágner Géza dr. és Kaczián János elnöklete alatt tárgyalta a Raffay-féle vallástanitási tanterv és tankönyv használatának kérdését. Miután Raffay Sándor Majba Vilmos felebbezésével párhuzamosan ismertette a tanterv és a tanköny genezisét, három óra hosszáig tartó élénk vita fejlődött ki. Ez több szempontból — pro és contra — megvilághotta a kérdés jogügyi részleteit s kitért a tankönyv tanításának valláspeda­gógiai értékelésére is. Az egyházmegyei közgyűlés tekintettel arra, hogy amennyiben a tantervet az egye­temes közgyűlés — bár kisérletképen is — engedélyezte s ennélfogva nem áll módjában fölöttes hatóságának a határozatát megváltoztatni: Majba felebbezését eluta­sítja. De egyben felhívja a pesti ev. magyar egyházat, hogy az a bizottság, amelyet kiküldött a Raffay-féle vallástanitási tanterv és tankönyv érdemleges megbi- rálására, a többi egyházak elnökségét is belevonja tárgyalásának körébe, s eljárásának eredményéről tegyen jelentést. A III. kér. egyházközségnek javaslatát az egységes adózási rendszer behozatala s a közös gaz­dasági és nyilvántartó hivatal felállítása tárgyában a közgyűlés alkotmányos tárgyalás céljából az egyes egyházközségekhez utalta azzal, hogy nyilatkozataikat október hó 31-éig küldjék be. A megüresedett bizott­sági helyekre világi jegyzőnek Fabinyi ^Tibor min. fogalmazó, a jogügyi bizottság tagsági helyére pedig Telegdy Róth Jenő dr. közalapítványi ügyész válasz­tatott meg. Az egyházmegye ügyrendjének elkészítésére a jogügyi bizottság kéretett fel. Több kisebb ügy elintézése után az egyházmegyei gyámintézet tartotta közgyűlését, amelyen több szűkölködő egyházat része­sített segélyben. A minden tekintetben tanulságos és izgalmas gyűlés este 9 órakor végződött. A nagyhonti ev. esperesség közgyűlése Ipoly­ságon július 8-án tartatott meg. A gyűlést megelőző napon az esperesség lelkészei jöttek össze értekezletre. Az úrvacsorát számukra Vrábel Vilmos csánki lelkész osztotta ki buzgó és szép beszéddel. Az értekezlet szeretettel és jókívánságokkal üdvözölte Fuchs János hontbagonyai lelkészt, 40 éves lelkészi működése al­kalmából. Fontos és aktuális egyházi és kebelbeli 440

Next

/
Thumbnails
Contents