Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1915-01-16 / 3. szám

3. szám. kát, hogy a katonasebesülteket szállító vonatok lelki- ellátásával foglalkozó papok részére igazolványokat (Legitimation) állítsanak ki Az igazolványokkal ellá­tott lelkészek 1., ingyen utazhatnak a sebesültszáilitó vonatokon, 2., azokon az állomásokon, amelyeken a kórházvonatok betegei és alkalmazottai részére a ren­des napközi étkezést felszolgálják, ingyen ellátást kap­nak, 3., azokon az állomásokon, ahol a katonavona­tokra frissítőket adnak fel, a hivatalosan megállapított ár mellett vehetik .ízt meg, 4., az illetékes katonai parancsnokságtól igényelhetik azon költségeik megtérí­tései, amibe nekik lakóhelyüktől a sebesültszállító vo­nat eléréséig az utazás került, ha úti számlájukat be­nyújtják. A hadügyi minisztérium feltételezi, hogy szük­ségtelen illetőleg a sebesült katonák érdekében feles­leges utazásokat a lelkészek tenni nem fognak. A katonai lelkigondozásnak ezen a terén reméljük, hogy nem csak a katholikus lelkészek, hanem a mieink is buzgólkodni fognak es igénybe veszik majd ezt a kedvezményt. Az igazolványt a katonai hatóságtól kell kérni. A fakóvezekényi evang. egyház 1000 koronát kapott a vallas- és közoktatásügyi minisztertől templom renoválási segely címén. Hadikölcsön. A körmücbányai ev. egyház 11,000 koronát jegyzett a hadikölcsönre. A miskolci egy­ház 30,000 koronát, a miskolci ev. nőegylet pedig 5000 koronát jegyzett. Eljegyzés. Wolf József losonci lelkész karácsony estéjén eljegyezte Radvdnyi Blankát. Adomány a katonáknak. A modor« evang. leánynevelő intézet 1100 koronát gyűjtött, amin az intézet anyagot, vett s a tantestület és az összes növen­dékek azt feldolgozták és elküldték 200 drb férfiinget, 130 drb alsónadrágot, 50 drb párnahuzatot, 8 drb párnát, 22 drb kapcát, 200 drb haskötőt, 103 drb hósapkát, 40 drb térd védőt, 38 drb ér melegítőt, 3000 drb cigarettát és 100 drb zacskót mellbonbonokkal, cukorkákkal töltve A hadikölcsönre az Ifjúsági Segítő Egyesület 350 koronát jegyzett. A tárgyak a követ­kező helyekre küldettek ; a modori sebesülteknek, pozsonyvártnegyei vöröskeresztnek, pesti hadsegélyző bizottságnak, kultuszminisztérium hadsegélyző osztá­lyának, a fővárosi ezerágyas kórháznak. Az intézet továbbá a Honvédelmi Minisztérium Hadsegélyző Bi­zottságának a katonák karácsonyára 100 koronái kül­dött. Ruhaneműt és játékszereket adott az intézet; a fővárosi Ezer Karácsonyfa szegény gyermekeinek 200 darabot, a rnodori jótékony Nőegylet szegényeinek 114 darabot, a modori árvaháznak 104 darabot, a po­zsonyi diakonissza árvaháznak 100 darabot. Tanítók a háborúban. A tanítóság bebizonyítja, hogy most a háború nehéz napjaiban is, a tanítók nagy kontinense vesz részt a háborúban: fegyverrel 45 és pénzzel, munkával és segítéssel. Eddig hadbavonult 6172 tanító, a harctéren meghalt 129, megsebesült 279, hadikölcsönt jegyeztek 2.105,860 korona értékben, a katonák karácsonyfájára 300,000 koronát gyűjtöttek, a «hadbavonultak s azok családjai támogatása az iskolák részéről meghaladja az egymill.ó értéket. Franciaország emberáldozata. Hallatlan szá­mokról adnak hirt a napilapok. Francia kórházakban 498.000 francia katonát ápolnak, ebben nincsenek benne a magánkezelésben lévő betegek. 300,000 francia német fogságba került, a halottak száma legalább 300.000, igy Franciaország vesztesége körülbelül 1.200.000 ember. Hol van az az érték, mely ennyi emberélettel fölérne? Karácsony a német-francia lövészárkokban. Kedves jelenetekről számol be nehány karácsonyi tábori levelező-lap, mely a német-francia frontról érke­zett. A harctéren bizalmasság uralkodott. Az örök egymásnak barátságosan átkiáltoztak, hogy ne zavar­ják egymás ünnepét. Sőt meg is kínálták egymást kenyérrel, cigarettával. A németek elénekelték a „Csön­des ej, szent éj41—t és a 100 méternyire lévő lövész- árkokban a franciák — megtapsolták! Irnakőnyveket foglyaink számára! Hogy kü­lönösen magyar es tótnyelvű foglyaink istentisztelet­hez fogságuk alatt sem Oroszországban, sem Szerbiá­ban nem juthatnak, az egészen bizonyos. S hogy bibliával, iina- es énekkönyvekkel csak mi láthatjuk el az is világos. Épen azért tudakozódtam és kértem, nem volna-e lehetséges foglyainknak irnakőnyveket küldeni. Határtalan örömömre szolgál, hogy közben­járásom nem volt hiábavaló s úgy a zürichi protes­táns egyházi konsistorium elnökétől, mint a bécsi hadifogoly irodától azt a választ kaptam, hogy fog­lyainknak küldhetünk irnakőnyveket. Az utóbbinak leve­lét itt közlöm miheztartás végett: „A hadifoglyoknak Oroszországba'és Szerbiába küldhetők imakönyvek és pedig úgy, hogy mint nyomtatvány keresztkötéssel csomagoltalak. Minden küldemény „frisonnier de guerre“ felírással és az illető fogoly dinével látandó el s vite'dijmentesen postára adandó. Ezen kereszt- kötésü küldemények a bécsi hadifogoly irodába kül­detnek tel, ez az orosz, illetőleg szerb Vöröskereszt­nek küldi el, mely a könyveket a címzettnek átadja.“ Azt hiszem ezen alkalmat meg kell ragadnunk s különösen nekiink, lelkészeknek gondoskodnunk kell arról, hogy minden evangélikus hadifoglyunk címére, akiről tudomásunk van, elmenjen’ legalább egy ima­könyv. Ki kell emelnem, hogy csak istentiszteleti köny­vek küldhetők, ezek is csak lUOO grammig. Szolgálatot tenne egyházunknak és foglyainknak az, aki összeállítaná és lapjainkban közölné az ima­könyvek jegyzékét. z. s. 46

Next

/
Thumbnails
Contents