Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-05-29 / 22. szám
EVANGÉLIKUS LAP 22. SZ. EGYHÁZI ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP ARANYOSMARÓT * ÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 1915. MÁJUS 29. 1915.- Szombatonként jelenik meg. - A lapot illető közlemények előfizetési és hirdetési dijak a lap szerkesztősége címére Nagybörzsönybe (Hont vm.) küldendők. fószlrkesztó; SZTEHLO KORNÉL. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ; SZIMONIDESZ LAJOS fómunkatArsak : HORNYÁNSZKY ALADÁR LIC. FIZÉLY ÖDÖN És ENDREFFY JÁNOS Az előfizetés ára: Egész évre 12 K fél évre 6 K. Egyes szám ára 30 f Hirdetés dija: Egész oldal 28 K Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szava 6. fillér. - Többször megjelenő hirdetéseknél megfelelő árengedmény. Tartalom: Sz. L.: A pápaság helyzete — Endreffy János: Modern bajok. — Huszágh Gyula: Az ember származása. — Szemle Különféle — Hirdetések. A pápaság helyzete. A „Frankfurter Zeitung" 1915. évi 140. számában (Zweites Morgenblatt) jelent meg a következő cikk : „Olaszországnak a háborúba való beavatkozása a pápaságot igen kínos helyzetbe hozta. Mikor az olasz állam Rómát a birtokába kerítette, 1871. május 13-án törvényt hozott, melyben a pápaság helyzetit rendezte, függetlenségének és akadálytalan nemzetközi működésének a fenntartására garanciákat nyújtott. A törvény értelmében a pápa személye szuverén uralkodókhoz hasonlóan szent és sérthetetlen, lelkipásztori hivatását szabadon gyakorolhatja, «zabádon érintkez- hetik az általa akkreditált követekkel és küldöttekkel, szabadon igénybeveheti a postát és a távírót, a Vatikánra, Lateránra és a Castel Gandolfora való tulajdonjogát elismeri s azonfelül évi 3,225.000 Lira évi járulékot rendel számára. A pápaság ezt a törvény soha el nem ismerte. IX. Pius 1871. május 15-én kelt enciklikájában kifejezetten elvetette és ünnepélyesen kijelentette, hogy a pápaság lelkipásztori hivatását csak abban az esetben teljesítheti akadálytalanul, ha világi uralom felett is rendelkezik. Az évjárr.dékot sem vette fel soha a pápa; mivel az kifizetésre nem kerül, öt évi nyilvántartás után megint visszaszáll az olasz kincstárra. Róma megszállása óta a pápa fogolynak tartja magát, ez azonban nem akadályozza öt abban, hogy épen a garanciális-törvény oltalma következtében oly szabadon gyakorolja egyházi funkcióit, mint soha azelőtt; már három pápát választottak anélkül, hogy a legkisebb kellemetlenség lett volna miatta. Így volt ez a békében, amit Itália oly hosszú ideig élvezett, de ezen a helyzeten az abessziniai és a tripoliszi hadjáratok sem változtattak. Most azonban, hogy Olaszország beleavatkozik az európai háborúba, egészen más a helyzet. Most az a kérdés, megtarthatja-e a pápa azokat a szabadságokat, n elyeket a gararciális 337 törvény biztosít, más szavakkal: fenn lehet-e a háború alatt is a garanciális törvény érvényét tartani? Az nyilvánvaló, hogy mindazok az országok, melyeknek katholikus alattvalóik vannak, a törvény é»vényben- tartását megkívánhatják, azonban az kérdés, hogy Olaszország ezt ákarja-e?Az olasz és a francia sajtó egy idő óta sokat foglalkozott a pápaság helyzetével s arra az eredményre jutott, hogy a pápának háború esetén nem lehet megengedni, hogy követségeket és küldöttségeket tartson udvaránál s hogy a postát és a távírót szabadon használhassa, vagyis a garanciális törvényt fel kell függeszteni, vagy legább is megszorításokat tenni rajta. Vannak azonban olyan hangok is, melyek arra buzdítanak, hogy Olaszország használja fel az alkalmat és szabaduljon meg a pápaságtól. Nem régen jelentették a lapok, hogy a háború lehetőségére való tekintettel a Vatikán és az olasz kormány között tárgyalások folytak, melyeknek az volt a céljok, hogy a pápa szabadságát háború esetére is biztosítsák. A Vatikánból ezt a hírt határozottan megcáfolták. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a pápa szabad levelezési és táviratozási szabadságát korlátozzák, a pápaság feladatát kielégitően nem teljesítheti. Nehány napja híre járt annak, hogy XV. Benedek Spanyolországba akar menni, ha Olaszország a háborúba beleavatkozik. A Vatikánból ezt a hírt is megcáfolták, ami azonban nem zárja ki, hogy később mégis igazzá lehessen. 1870-ben, mikor a pápaság nehéz helyzetben volt, köztudomású, hogy Bismarck a pápa számára székhelyűi Fuldát, vagy Kölnt ajánlotta fel. Ma Németország nem tehet ilyen ajánlatot, mert maga is háborúban áll. Ugyanez áll Ausztria-Mapyarországra is. A semleges katholikus államok közül egyedül Spanyolország jöhet tekintetbe.“ A Frankfurter Zeitungnak ezt a nyilvánvalóan katholikus forrásból származó cikkét kiegészíti az a 338
