Evangelikus lap, 1915 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1915-03-27 / 13. szám
13. szám. Is a „quieta non movere“ álláspontjára helyezkedve tétlenül nézné a telepek sorvadását. Épen nem ilyeneknek ismerjük az esperessé^ és a kerület elöljáróit. Hogy azután kettőnk közül ki a „fölényes“ modorú vitatkozó, az-e, aki alaptalan támadásokat és nagyhangú kijelentéseket kockáztat meg, vagy az-e, aki az igazság tudatában és a tények ismeretében azokat tiszta lelkiismerettel visszautasítja, — azt Ítélje meg a józan és higgadt közvélemény. Annyi bizonyos, hogy ilyen támadásokkal nem szolgálunk egyházunk ügyének. Ezzel mi is búcsút veszünk a tárgy vitatásától. Nyíregyházán, 1915. évi március hó 18-án. Matyuga Kamill, hronyecz József, a .Szabolcsi missió* czidei gondozói. * (.) iSzerk.) n_n —•“**** *■•*••• • *- - -KÜLÖNFÉLE. Gyászrovat. Korompán márc. 10-én temették Sárkány László egyházi felügyelőt, aki 70 éves korában halt meg. Áldás emlékére. Lelkészválasztások. Szeberényi Vilmos elhunyta folytán megüresedett szibácsi egyházban folyó hó 18-án tartották meg a lelkészválasztó közgyűlést. A hívek 35 absolut szótöbbséggel Schuster Mihály kiszácsi segédlelkészt választották meg. Isten áldása legyen móködé- sén. — Az apateleki egyház, atnclv boldog emlékezetű Gálik Mátyás kora elhunyta folytán lelki pásztor nélkül maradt, március hó 14-én tartott közgyűlésén egyhangú bizalommal Sirka Sámuel békéscsabai sepédlelzészt választotta meg lelkészévé; — Csábrágsomos a Vágúj- helyre eltávozott Martis János helyébe Stollman Kornélt választotta meg lekipásztorának. Az Ur áldja meg bemenetelüket. Honfi esperességben a Báth vidékéhez tartozó lelkészek márczius 25-én Alsóbakán Holéczy Zsigmond lelkésztestvérünknél jöttek össze, a mely alkalommal az Úr asztalához járultak s több egyházi ügyet megbeszéltek. A megjelentek közt volt Fuchs János hont- bagonyai lelkész is, aki ép az nap ünnepelte 40-ik évfordulóját annak, hogy Szeberényi Gusztáv superintendens Békéscsabán pappá avatta. A jelenlévők melegen üdvözölték a még jó egészségnek örvendő, friss és mozgékony Fuchs Jánost. Isten éltesse őt még számos éven át. Március 15. A papai evang. nőegylet régi szokásához híven ezidén is szép hazafias ünnepség keretében ünnepelte meg március 15-ét vasárnap este fél 7 órakor a gyülekezeti tanácsteremben. A közönség az óriási termet annyira megtöltötte, hogy ki és bejárni nem is lehetett. A műsor a himnusszal kezdődött, a szózattal végződött, amit a közönség énekelt. Az ünnepélyt Mesterházy László másodlelkész nyitotta meg, meleg szavakkal, tömören világítva meg a világháború március 15-ét. A ref. főiskola énekkara 205 két számmal vett részt az ünnepély sikerének emelésében s különösen a második énekszámmal, a lengyel néphimnusszal talált rokonszenves tetszésre. Az ünnepi beszédet Fmtreffy János . lajoskomáromi lelkész, lapunk főmunkatársa tartotta. Témája a lélek próbája volt, melyet bízó hittel, hazafias lelkülettel ki kell állam nemcsak az egyesek, hanem az egész nemzetnek is. A lélek erejének, hevének, kitartásának, szívósságának egy a föltétele: az örök, naponkénti, megsza- kithatatlan kontaktus Istennel. Jézusnál ez sohasem szakadt meg. Rámutatott az ünnepi szónok arra, hogy a mai március 15 is szabadság ünneplés, harcunk szabadságharc. Az orosz kolosszus nyomása a finn és lengyel nép nyelvi, politikai, állami megőrlésben nyilvánul meg. Hol van a hona állapotján búsuló lengyel keserve és kardja ? A nép talán szivében is, nemcsak nyelvében orosz. Ezért létért való küzdelem a Kárpátok alján folyó harc. Előadását a szónok apró példákkal, hasonlatokkal színezte, melyet a közönség mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatott végig és hosszantartó tapsviharral jutalmazott meg. A szépen összeállított műsort két szavalat tette kerekké, az egyiket (A király imádkozik) Tóth Sándor ref. teológus, a másikat (Farkasharapás — Kozma Andortól) Szutter Béla Vili. girnn. oszt. tanuló adta elő. A jól sikerült hazafias ünnepség a nöegylet elnökséget dicséri. Az iinepélyen részt vett Gyurátz Ferenc püspök úr is. Egri miszió. A miskolci ev. egyház „Egyházi Értesítőjében“ olvassuk a következő figyelemreméltó sorokat: „Helybeli egyháztagjaink közül házasságkötés esetén egy sem adott kárunkra reverzálist, javunkra ellenben egy róni. kath. vallású fél kötött egyezséget. Fájdalmas érzéssel gondolok azon hitsorsosainkra, kik két vármegye területén egészen Eger városáig terjedő- leg, lelkipásztori gondozás nélkül élnek. Ezek közül négy esetben adtak híveink reverzálist a római katholikus egyház javára és ezenkívül öten léptek ki egyházunk kötelékékől a róni. kath. egyházba. Vallási szempontból idegen körben születve, idegen iskolában felnevelkedve, nem c oda, ha a nagykorúság elérése alkalmával eltépik azt a gyenge köteléket, mely névleges szülői örökségképen a papiroson egyházunkhoz fűzte őket. Egyik legégetőbb és leghálásabb feladatát oldaná meg a közegyház egy misszió lelkészi állás szerzésével Eger városi központtal.“ A késmárki ev. liceuni ifjúsága által rendezett márc. 15-iki hazafias ünnepély 130 K 40 fillért juttatott a késmárki Vörös-Kkreszt céljaira. A Gusztáv Adolf-egylet az elmúlt évben 1905817 márkát fordított segélyezésekre. Az egylet vagyona 7,341.171 Mk. (1913). A kötelékébe tartozó nőegylctek 300,000 Márkával támogatták, amibe nincs beszámítva az a sok kézimunka, oltárteritő stb. amit egyes egyházaknak adományoztak. A brémai gyerekek a galíciai Stanislauban levő árvaház számára 32,000 M.-t gyűjtöttek. 206