Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-07 / 10. szám
1914. mnrczius 7. Evangélikus Lap. 10. sz. 3. oldal Ezért fölötte fontos a más vallásuakkal vegyest élő híveink egyházi megadóztatása, főleg a városi gyülekezetekben. A városi ember rendesen rosszabb fizető is; lehet hogy azért, mert a megélhetése is nehezebb lehet, mert rendesen nem is oly buzgó templombajáró, mint a falusi. Ugyannyira, hogy amíg a falusi ember állami adójának sokszor 50—Ö0 sőt 100" -át is szívesen fizeti, a városi annak esetleg 10—20" -át is soknak találja. A figyelem tehát a segély osztásnál elsősorban arra irányuljon, vájjon az illető gyülekezet hívei valamely helység túlnyomó részét alkotják-e s így nem fognak-e arra a gondolatra jönni: mért fizessek én többet, mint r más vallásu? Tisztán vagy túlnyomó részben evangélikus községekben ez az eset nem igen fog előállni, annál inkább azonban a vegyes vallásúak között. Az egyenlő mértékkel mérts helyébe elsősorban hát a célravezetőséget kell állítani * A cél e teher könnyítés mellett az, hogy egy okkal kevesebb legyen az ellentáborba való pártolásra. Ez ok pedig a nagy adó, ami elsőbb is vegyes lakosú helységbeli híveinknek ötlik szemébe és ejti őket gondolkozóba. E szempontok szemmeltartását várjuk a munkálkodó bizottságoktól s hisszük okosan, helyesen, célszerűen cselekszenek majd. , , „ , _ J JcKzrn.tihy Karoly S. Uisszli! a mai» Szitnija aljarái a sdiweiczi lira az euro- pal tereszttiÉn eiazalOoz a krisztusi beless el országuk a háborúskor nemzetekhez való eljövetele holtában. . Kis falumnak templomteréről látható a hegyek királynéja: a Szitnya, melynek turistái gondozását a Kárpátegylet szitnyai fiókja vállalta s teljesíti serényen és sikerrel is annyiban, hogy a Selmecbánya s vidékére ránduló utazók a hegyek királynéjának hozzáférhetőségével nem úgy vann; k, mint a római utasok legtöbbje, akik Rómába menvén a római pápát mégsem láthatják, (kismagam sem láttam, noha a 11,000 szobás paplakot művészi nevezetességeiért jól bejártam). A szitnyacsucsi Kóburg-pavilion széles perifériákon mutatkozván messziről, még a nagy Duna szobi partjáról is látható, elérve pedig teljesen rendelkezésre áll tábori ágyaival a fáradt s látcsövével a tudomány- szomjas turistának. Hátha még a pavilion mellett keresztyén góthives templom mutatna tornyával utat a magasságos egekbe ! • Az adóalapi segélyek eloszlásánál a köze .-yház eminens érdeke, hogy városi ^yülekezeleink igényei is kiciégítessenek. Nagy kár, hogy nem teremtett egyházunk ezekből a segélyekből mindjárt kezdetben akkora tartalékalapot, amelyből veszélyeztetett helyeken segítséget nyújthatott volna. Most már nehéz lesr eltérni a szabálytól és kivé eleket statuálni. (Szcrk.) De liát templomi imádkozás e vadregényes helyen, akár a felhőlakta ormokon, akár lejebb a lankás n tgy tisztáson, talán csak ábránd, legalább ev. prot. szempontból. A protestánsok nem építenek kálváriákat, ahol ők építenek Istenházat kövekből, ott községi közösség, falu, egyház s veteményes kert, iskola is kell. De eltekintve prot. és róni. kath. vallási szempontoktól is, nagy kérdés, vájjon Szitnya hegyén, ahol a pavillonon s kurta korcsmán, egyúttal juhásztanyán kívül dús flóra, izes fülegelő, sziklatenger, óriási fenyőtábor vízhiány s tanulságos história bőven van — alakulhatna-e község, épülhetne-e templom, ha mindjárt a gyönge ember erős technikája jól és bőven tudna is villámhárítókról gondoskodni a gyakori égiháboruk villámai ellen ? Hát ilyen templomnak tűnik föl merengő lelkem előtt a schweiczi felhívás hatálya folytán a schweiczi tervezett egyházi békekongressus, vagy mondjuk béke- templom, mint a keresztyén egyházaknak a hódító s bosszuló háborúk fegyvereit leszerelő aktiója boldog- ságos sikerének szent symboluma! Nem lehetetlen ugyan ily templom, e siker, — de majdnem lehetetlen! Még pedig azért, mert az emberi szív ifjúkorától fogva rossz, önző, azaz igaz szeretet nélkül való, keresi a maga s nem más hasznát; ezen igyekezet pedig a háborúságoknak — nemzeteknél s egyeseknél egyaránt — a főoka. Itt valóban szentek egyességére s isteni csodára van szükség! A schweiczi felhívás magasztos szavai szerint azonban itt az idő, hogy az egyházak küldöttei ösze- gyülekezvén „sz motvessenek arról, hogy az egyházak a népek közt a jog és békesség gondolatának a terjesztésében mennyit tehetnek, hogy ezáltal a katonai terhek csökkentését és háborús veszedelmek eltávoz- tatás .t lehetővé tegyek, . . .“ „s az állig felfegyverzett Európába tele tüdővel belekialtsák: Békesség a földön és az emberekhez jóakarat! . . . Együtt kell azon munkálkodniok, hogy a brutális erőszak önkényét a jog uralma, a háborút pedig a döntőbíróság váltsa fel“ stb. Ki tagadn-á e felhívás szavának igazság ideálját s a vállalkozás magasztosságát, mely vitéze Jézusunknak ne imádkoznék a keresztyének táborában, buzgón, a nemes békeszándék kivételének lehetőségéért? Hiszen az egyetemes béke és a jog uralma e földön isteni követelmény! A szeretet s béke vallása pedig, a keresztyén vallás az embernek Istenhez való legtökéletesebb viszonyát tanítja! a keresztyénség maga a legtökéletesebb emberiség! csakhogy — sajna, a keresztyénség igazi eszméje nem öltött testet még az emberiségben s ennyiben azon régi egyházrttyai mondásnak: „anima humana naturaliter Christiana“ igazsága még mindig bizonyítandó, eljövendő, megvalósítandó s teljes napfényre hozandó, míg ellenben az uralomratörő emberi önzés, s bosszútól lihegő Kain- testvéri harag sötét eszméje, a „homo homini lupus“
