Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-02-14 / 7. szám

1914. február 14.

Evangélikus Lap. 7. sz.

7. oldal

tokra fogunk találni, — de olvassuk csak azután a Krisztus hegyi beszédjét, vájjon van-e a hasonlatosságnak csak némi nyoma is közöttük ? Avagy hasonlítsuk csak össze Rosseau módjára Krisztus halálát Sokrates halálával?! Valóban az emberiség gyökeres vallásos-erkölcsi és társadalmi megújítása és átalakítása csak a keresztyénségben és a Krisztus által lehetséges most és mindenkoron. Csak ő építheti föl a a keresztyén személyiség s a kér. társadalom ideálját.

Eperjes. or. s*iávik mivé*.

— Felhívás és kérés.* A Theologiai Szak.ap, mint egyetlen magyar tudományos theológiai folyóirat ez évben a 12-ik évfolyamába lép. Hogy egy ilyen folyóiratra szükség van, mostoha irodalmi viszonyaink között e szokatlanul hosszú élete is bizonyítja. Hogy nemzeti becsület is egy önálló tudományos folyóirat fenntartása, az is kétségtelen. A nagyon felszaporodott hátralékok, az ezeket sürgető felhívásokra érkezett lemondások — mintha ezzel egy komoly kötelezettséget el lehetne lovagiasan intézni! —jó jövedelmű s vezető állásokat betöltő és igénylő embereknek is az előfizetéstől való visszalépése azonban a folyóiratot válságba sodorták. Végtelenül sajnálnám, ha a folyóiratot meg kellene szüntetni, de a magam erejéből én a magyarhoni protestáns egyházak számára folyóiratot fenntartani nem bírok, nem is bírhatok. Tisztelettel kérem azért, hogy a hátralékosok tartozásaikat, amelyekért becsülettel megszolgáltunk, megfizetni szíveskedjenek. A magyar theológiai irodalom ügyét szivükön viselőket pedig tisztelettel kérem, hogy a Theológiai Szaklapra előfizetni s igy azt a megszüntetéstől megmenteni [szíveskedjenek. Előfizetés egész évre 6 korona, theológiai hallgatók számára 4 korona. Az előfizetések és a lapot érdeklő összes közlemények Budapestre, IV., Deák-tér 4 küldendők. A lap [fenntartását vagy megszüntetését folyó évi április 1-ig függőben hagyom, addig kérem a nyilatkozatok és előfizetések beküldését.

Raffay Sándor

felelős szerkesztő

KÜLFÖLD.

Miért tették Maeterlinck müveit indexre?

Az index-kongregáció Maeterlinck valamennyi müvét indexre tette. Az „Osservatore Romano“ a kiátkozó

* Ez a felhívás az „Evangélikus ürálló“ folyő hó 7-én kelt 6. számában már megjelent s Noszkó István, az Őrálló szerkesztője csakis a lapjában való megjelenés után február 11 -éré küldötte meg lapunknak közlés végett Ezt a ízinte mulatságossá váló élj írást inár többször szóvá tettük. A minimum, amint ilyen „körközlemények* közzétételéért egy lap joggal elvárhat az, hogy ne akarják minden áron más lap közlése után szerencséltetni mindenféle felhívással és kérészei. De azért mégis közöljük ezt a felhívást, mert lapunk olvasói között bizonyára akadnak többen, kik fájlalnák a „Theológiai Szaklap“ megszűnését és készek lesznek a lap ügyét felkarolni, ha látják, milyen bajba jutott. (Szerk.)

dekrétumhoz hozzáfűzi még azt a megjegyzést, hogy mindazok, akik a belga iró munkáit kinyomatják, terjesztik, olvassák, vagy maguknál tartják, kánoni vétséget követnek el. A „Corriere della Sera“ szerint Maeterlinck ellen nem a színdarabjai miatt lépett fel az egyház. A költő valószínűleg filozófiai munkái, még pedig különösen a „halálról“ szóló müve miatt került indexre. Ebben a könyvében Maeterlinck a „másik élet“ kérdésével foglalkozik, azonban teljesen naturalista álláspontra helyezkedik és a kérdést egészjfmás- képen oldja meg, mint a római egyház hittana. így pl. kétségbevonja a lélek halhatatlanságát, vagy annak legalább is a katholikus egyház által elfogadott formáját. Mikor ez a könyv megjelent, sokat beszéltek róla, katholikus részről pedig hevesen támadták. Előrelátható volt, hogy nem kerüli el az egyházi hatóságok figyelmét. Ezek a könyvet alaposan felülvizsgálták, hogy megállapíthassák: vannak-e benne olyan gondolatok és theoriák, melyek a hívőkre nézve veszedelmesek. Ez a vizsgálat bizonyára nem tartott volna olyan soká, hogyha ki nem terjesztették volna Maeterlinck egyéb müveire is. Az index-kongregáció aztán — amint ez a kiátkozási dekrétumból is kitűnik, arra a meggyőződésre jutott, hogy M. müveinek a legnagyobb részében ugyanazok a tévtanok előfordulnak, azért valamennyi munkáját indexre tették. Azt nem állítják, hogy Maeterlinck a vallásnak és a keresztyén- ségnek határozott ellensége, az azonban kitűnik a müveiből — úgy mondják, — hogy M. „vallástalan“. Ez az Ítélet d' Aminzio műveinek az elitélésére emlékeztet, az utóbbinak a müveitől „erkölcsi okokból“ zárták el a hívőket. (Franki. Z. 34.)

Olaszországban behozzák a kötelező polgári házasságot. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már elkészült és a képviselőház asztalán feks/ik. A törvényjavaslat 9 szakaszból áll: az első az elvet állapítja meg, a második megtiltja a lelkészeknek a polgári esketésről szóló bizonylat felmutatása előtt való esketést. A 4. és 5. szakasz pénzbírságot állapit, szab a törvényt megszegő házasulandókra és lelkészekre. Ha a lelkész ismételten vét a törvény ellen, elveszti az államsegélyét. A 6. szakasz intézkedik a büntető eljárás beszüntetése tárgyában, hogyha az Ítélet jogerőre emelkedése előtt pótlólag polgári házasságot kötnek a felek. A 7. szakasz pénzbüntetés és az államsegély elvesztésének a terhe mellett kötelességévé teszi a lelkészeknek, hogy az esketésekről szóló anyakönyveiket a polgári hatóságnak bemutassák. — A törvényjavaslatból a klerikális agitáció következmé- nyekép kimaradtak a szabadságvesztés büntetések.

Reklám az egyház szolgálatában. Amerikában a reklám csinálás művészetét az egyházak is felkarolják. Ami Chicagóban, Brooklynban és több amerikai városban történt, az igazán a „reklám“ diadalát jelenti. Néhány héttel azelőtt elhatározták, hogy nagyszabású