Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-12-26 / 52. szám

1914. december 26.

Evangélikus Lap. 52. sz

7. oldal

Igazgató választás. A nyíregyházi ev. főgimnázium kormányzó tanácsa december 15-én Léffler Sámuel volt igazgató nyugalomba vonulásával az intézet igazgatójává egyhangúlag Dr. Vietórisz József intézeti tanár, eddigi igazgató-helyettest választotta meg. Üdvözöljük szívből, melegen a kiváló tanférfiut, kit szép tehetsége, köztiszteletnek örvendő egyénisége valóban predestináltak erre a díszes állasra.

Harcvonalba eső egyházközségeink szenvedéseiről és veszteségeiről némi képet es fogalmat nyújtanak azok a jelentések, melyeket a súlyos helyzetbe került egyházak lelkészei tettek a tiszakerületi püspöki hivatalnak. E jelentésekből valók a következő szemelvények:

Múramarossziget. A missiói egyházközség vagyonában az oroszok kárt nem tettek! A lelkész a legutolsó percekben hagyta el a várost, valamint annak felszabadítása után az elsők között tért vissza. A lelkész magánvagyonában az oroszok tetemesebb károkat okoztak. Elvitték minden ezüst és aranynemüét, minden értékesebb ruhadarabjai s egyéb felszerelési tárgyait. A hivatalos kárbecslés a lelkész kárát 400 500 koronában állapította meg, melyben nincs beleszámítva az a nagy költség, amely a lelkész és családja menekülése közben felmerült.

Búrtfa II. A várost hivatalosan kiürítették s a lelkész családjával az utolsó menekülő vonattal távozott. Kárát mindezideig megállapítani nem lehetett, azonban tekintve, hogy a lelkész mindenét otthagyni kényszerült s tekintve, hogy az oroszok az elmenekültek lakásait egyáltalában nem kímélik meg — az tetemes lehet s segitség hiján a lelkész a legnagyobb nyomornak néz elébe.

Margonya. A lelkész a háború veszedelmei elől családjával és néhány hívőjével Körmöcbányára menekült. Mindenük elpusztult s puszta életükön kívül semmijük sincs* A legnagyobb nyomornak néznek elébe.

, . Ungvdr. Az egyházközség épületeit illetőleg az egyháznak kára nincs. A közeli veszély azonban lehetetlenné tette az egyházi adóknak behajtását, valamint az egyházközségnek fizetendő egyes járulékokat, amelyek összege január elsejéig 431 korona. A templom- épités, mely a templom falait már 3 méter magasra emelte abbamaradt. Az egyházközség értékei bizton-f ságba helyeztettek. A lelkész családja két Ízben voft kénytelen menekülni, mely 6 heti tavollétet igényelt-. Ennek költségei 600 koronát tesznek ki. A város helyzete ismét rosszabbodott s a lelkész családjának újból menekülni kell, de ehez pénze nincs. A legnagyobb nyomorban sínylődik.

%Lapos. Az egyházközség szintén beleesett a hafbvohalba s a lelkész minden vagyonát otthagyva volt kénytelen elmenekülni. Bizonytalan jövőnek néz c&be.

Pazdics. Az egyházközség ezideig kárt nem szenvedett, azonban az átvonuló katonaság a lelkész terményében kissebb pusztításokat végzett. A lelkész kénytelen volt családját biztosabb helyre küldeni, mely ismét tetemes kiadással járt. Az egyház értékei biztonságban vannak.

Pu/uncza. Az egyházközség 2 hét óta bent van a harcvonalban s ezen 14 nap alatt kozák, lengyel . . . egyformán zsarolt és pusztított. Épen csak a honvédség kímélte meg az egyházközséget. Amit az ellenség el nem vihetett, azt az átvonuló landsturmok tették tönkre. Az egyházközség minden tagjának tetemes kára van, de legtöbbet szenvedett a lelkész, aki midőn egy lengyel katonatisztet a legénység mérséklésére kért — válaszul arcul ütést kapott s kidobták saját lakásából. A lelkésznek feltörtek szobait, konyháját, éléstárát s ami csak ehető volt, mindent elraboltak. A lelkész kára a legminimálisabb számítás mellett 350 korona. Az anyagi csapásokat betetézik azok az izgalmak, amelyeken a lelkész átesett. Ruszofil érzelmű lakosság körében él, feleségéről és 4 hónapos kis fiáról, kik menekülni voltak kénytelenek még a mai napig sem tud semmit. Sem ő, sem családja egy fillérrel sem rendelkezik.

Ezek a szomorú adatok csak halvány képét nyújtják annak a rombolásnak és pusztulásnak, ami ezeket az egyházainkat nyomorba juttatta, mert csupán a lelkészek kárait foglalják magukban. Azonban ezekről is elénk mered a kötelesség, hogy hitünk cselédeinek sorsát ne csak résztvevő szívvel szemléljük,, hanem azon lehetőleg segíteni is igyekezzünk. Talán nem esnék senkin méltánytalanság, hogyha az ez évi gyámintézeti gyűjtés elsősorban a háború-súj- totta egyházak felsegitésére fordittatnék.

Csendes hangok a háború zajában. Ez lesz

a címe Vidovszky Kálmán békéscsabai főgymn. vallástanár néhány szívből fakadt, sziveket kereső rövid elmélkedésének, melyeket egy öt ivre terjedő kötetben január havára kiad. A kötetnek 10 beszéd és egy nehány imádság lesz a tartalma. Bolti ára 150, előfizetési ára i korona. Megrendelhető a szerzőnél. Olvasóink figyelmét felhívjuk rá. .

A szociálisták béketörekvései. Kopenhágába decemberre a szociálisták békekonferenciát hívtak össze. Mivel az amerikai résztvevők idejére meg nem jöhettek, ezt a konferenciát január 17-ére halasztottak el. A konferencián nemcsak a semleges államok szocialista pártjainak a kiküldöttei vesznek részt, hanem amennyiben az lehetséges, a hadviselő országokból is jönnek delegáltak- A portugál szocialisták különösen lelkes hívei ennek az összejövetelnek.

Egy offertorium. Kejetporoszországban az oroszok által kipusztitott lakosság nyomorának az enyhítésére a berlini evang. egyházi főtanács gyűjtést rendelt el. A gyűjtés eredménye Poroszország régebbi provinciáiban 420 ezer márka. Az új provinciák által gyűjtött összeget még nem ismerik pontosan, azonban az még több. ---------- —