Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-10-31 / 44. szám

1914. október 31. 5. oldal. Evangélikus Lap. 44 sz. szerint a régi mennonita családok sarjai — hogyha a katonai szolgálat teljesítésére önként jelentkeznek — mint betegápolók a kórházban, vagy mint Írnokok a katonai hatóságnál, vagy mint katonai munkások és mint szekerészek teljesíthetnek szolgálatot. Az 1870 71-i háborúban azonban ezen kedvezmény dacára is sokan fegyveirel a kezükben harcoltak. A mostani háború kitörése alkalmával szó volt arról, hogy az 1808. évi kabinettparancs intézkedéseit eltörlik. A mennonita gyülekezeteknek Németországban 20—22000 tagja lehet. A mennoniták u. n. katonai bizottsága megállapítani igyekszik, hogy mennyi a katonai szolgálatot teljesítő hitsorsosaik száma. Pontos számok még nem állnak a rendelkezésükre, hozzáve­tőleg 2500 mennonita katona lehet a német hadseregben.-u-i.--L-L-* -- • »- - —- ■ - » -■ «*«« ■ ■ ... w ^ »«- m KÜLFÖLD. A lelkészek katonakötelezettsége. Német­országban az 1874. május 2. birodalmi katonai tör­vény úgy rendelkezik a lelkészek felöl, hogy ók is tartoznak szolgálatot teljesíteni épugy, mint minden állampolgár. A 1890. febr. 8-áról kelt törvény rendel­kezése szerint azonban róni. kath. theologuso at be­sorozzák, de a hetedik év áprilisáig be nem hívják. Ha addig szubdiakonusokká szenteltettek, akkor a póttartalekba helyezik őket és nem tartoznak gyakor­latokon sem résztvenni. Ezt a kivételt meg akarták tenni az evang. theologusokkal is, azonban mivel e kedvezmény ellen az érdekeltek maguk is tiltakoztak, rájuk ez az intézkedés ki nem terjesztetett. Vagyis most a kath. papok nem teljesítenek fegyveres katonai szolgálatot, a protestánsok ellenben kiképeztetnek, résztvesznek a manővereken és tartalékos tisztekké is kinevezhetök. Mikor azonban felavatják őket, ők is kiválnak az addigi katonai kötelékekből. A védtörvény 118. §-a szerint azok a szabadságoltak, akikegy tes­tületi jogokkal ellátott, a birodalom határa n belől fennálló vallásos közösség lelkészei, fegyveres szolgá­latra nem köteleztetr.ek. Ha szükség van rájuk, akkor a betegápolás vagy lelkipásztorkodás terén veszik hasznukat. A theologusok ezen kedvezménye részben a kánonjogon, részben pedig bizonyos érzési és lelki motívumokon alapszik. Békében megjárja ez az álla­pot, a háború kezdete óta azonban a német papok nagyrésze kellemetlen, sőt nem egész tisztességes bilincs­nek tartja ezt a kedvezményt. Igaz, hogy a papra a háborúban nagy szükség van otthon a gyülekezetében is, s különösen a nagy városi papok nélkülözhetetle­nek, azonban ez a kedvezmény elvben káros a pap­ságra nézve. Vagy bűn a hadakozás, akkor pedig lai­kusnak sem szabad beleesni, vagy pedig a haza vé­delme szent kötelesség, akkor pedig ezt a kötelessé ­get a papnak, ki a legfőbb erkölcsi javak hivatott őre, elsősorban kell teljesítenie. Wiirttenbergből 103 lelkész lépett be a hadseregbe. Ezek közül kilencvenen fegy­veres szolgálatot teljesítenek. Ezen okból mindjárt a háború kezdetén több poroszországi lelkész a háború tartamára szabadságot kért, hogy beállhasson önkén­tesnek, illetv * visszakapva rangját, katonai szolgálatot teljesíthessen. Azonban a kért szabadságot a „szabály­zatra“, valamint a „közvéleményre“ való tekintettel a hatóságok megtagadták. Egy különösen akaratos papot a westfáliai konsistorium inkább engedett az állásáról lemondani, a szabadságot még sem adta meg neki. A szabályzatban és annak kezelésében nagy ellent­mondások is vannak. A hadi szolgálattól pl. csak az országos egyházak papjai vannak eltiltva, a felavatott misszionáriusok, az evangelist \k, a szabadegyházak papjai csak úgy szolgálnak, mint bárki más. A berlini e.yházi fötaiács és a porosz konzisz- toriumok nem engedték meg a papoknak a fegyveres szolgálatot. A stuttgarti evang. konzisztorium kezdettől fogva módját ejtette, hogy amely lelkészre nem volt feltétlenül szükség, az fegyveres szolgálatra jelentkez- hessék. Aug. 8-án tényleg sok lelkész berukkolt. A schleswig-holsteini papok közül sokan mint tartalékos tisztek szolgálnak a kiéli konzisztorium engedelmével. Újabban a berlini ev. egyli. főtanács is engedett me­rev álláspontjából s a katonailag kiképzett, egyházuk­ban nélkülözhető papoknak megengedte, hogy helyőr­ségi katonai szolgalatot teljesíthessenek. Szeptember végén végre elvben kijelentette, hogy nincs kifogása az ellen, ha a papok fegyveres szolgálatot teljesítenek is. Ezzel ezen háború tartamára ennek a privilégium­nak a hatálya nagyrészt megszűntnek tekinthető. Mivel a papok najyrésze nem nyert katonai kiképzést, tény­leges szolgálatot csak kevesen fognak teljesíthetni. Franciaországban az állam és az egyház szétválasztá­sáról szóló törvény rendelkezései szerint a papok csakúgy tartoznak szolgálatot teljesíteni, mint bárki más, úgy hogy állítólag 20,000 rkath. lelkész vagyis a francia kié us harmadrésze fegyverrel a kezében küzd most Németország ellen. f. z. Béketörekvések. Soederblom svéd érsek kör­levelet küldött a protestáns egyházak vezérférfiaihoz abból a célból, hogy nyilatkozatot tegyenek, hogy kö­zös erővel a béke érdekében dolgozzanak s a maguk részéről mindent megtegyenek a mostani borzalmas vérontás megakadályozására. Soederblom irt a canter- bury-i, a yorki érseknek, a skót államegyház mode­rátorának, a holland, belga, francia egyházak lelkész­elnökeinek, az Északamerikai Egyesült-Államok tiz protestáns egyháza képviselőinek, a genfi egyháznak, egy dán és egy norvég püspöknek, az aboi (Finn­ország) érseknek, az osztrák-magyar monarchia püs­pökeinek, három orosz metropolistának s a német prot. egyház köv. vezérférfiainak : Dryander és Dibelius

Next

/
Thumbnails
Contents