Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-29 / 35. szám
Evangélikus Lap. 35. sz. 1914. augusztus 29. 4. oídal A korszellem egyes irányzatainak a vallásos gondolataival, a fejlődés gondolatával, a Kant filozófiája által teremtett uj megismerés vallásos következményeivel kell elsősorban számot vetnie annak, ki a vallás jövőjével vagy a jövő vallásával foglalkozik. Bonus mélyenjáró fejtegetéseinek a súlypontja e/ekre a dolgokra esik, mert nézete szerint ez a két hatalmas szellemi irányzat, a darvinizmus és a kantianizmus fogja a jövőre rányomni a maga bélyegét. Bonus tanulmányainak az a célja, hogy megállapítsa bennök korunk vallásos életének a diagnózisát, betegségének a mérvét, azután pedig az a törekvése, hogy korunk egymást keresztező, kaotikus össze/issza- ságban kavargó szellemi áramlatainak a kábító tömkelegéből kiválogassa az eleven és a fejlődésre képes vallásos csirákat. Megdöbbentő nyíltsággal fedi fel úgy a (prof.) vallásoság, mint az azzal konkuráló szellemi irányzatok és a vallás helyére tolakodó „tudományos világnézetek“ eredendő bűneit; a tudományos és egyházi akadetnizrrmssal szemben pedig határozottan az élet és az egyéni vallásosság jogait képviseli. A könyv erőssége a mai vallásosság és egyhá- ziasság kritikájában rejlik. A „jövő vallása“ még nincs meg, azt tehát nem lehet bonckés alá venni. Egy látszik csupán bizonyosnak, hogy a mostani, laboratóriumokban és könyvállványok között készülő vallások nem lesznek örökkévalók. Mert vallást nem lehet csak úgy rövidesen összetákolni; ahhoz, hogy uj vallás születhessen, nagy korok, nagy áldozatok, nagy emberek, — mythosalkotó erő kell Bonus szerint. Ez nincs meg a mi tudósainkban. A radikalizmustól aligha várható a jövő vallása. Inkább a keresztyénség tájékán kell azt keresni, még pedig abban a „soha komolyan nem vett“ mondásban, hogy Isten felhozza az ő napját mind az igazakra, mind a hamisakra, vagyis Jézus vallásoságúé a jövő . . . Ez a pár, összefüggéséből kiragadott gondolat és ötlet még halvány körvonalaiban se sejteti a korunk vallásos kríziséről alkotott diagnózis helyességét, a megfigyelések pontosságát és mélységét. Bonus munkája a modern vallásosság fontos dokumentuma. A széles látkörü, független gondolkodóra valló tanulmányokkal érdemes foglalkozni. sz. l. •**■•-* *' —•*-—*• n-i*!-»—»—‘-riVi-n-i.rr»*i->~i~i KÜLÖNFÉLE. Kitüntetések. A király sok évi buzgó működésűk elismeréséül Frühwirth Samu pozsonyi nyug. ev. igaz- gatótanitónak a koronás arany érdemkeresztet, Frühwirth Lajos pozsonyi nyug. ev. tanítónak pedig az arany érdemkereszteí adományozta. A kitüntetettek minden pozsonyi theologus jó ismerősei. Frühwirth Samu évek hosszú sora óta theol. akad. énektanár, ki ebben a minőségben nem lankadó buzgósággal tanítja nemze- dékről-nemzedékre liturgizálásra és egyházi énekre az ifjúságot. A két testvért ért megérdemelt kitüntetéshez melegen gratulálunk. — A giesseni egyetem Lie. Fuchs Emil rüsselsheimi lelkészt, kinek a modern világnézetekkel éserkölcsi kérdésekkel foglalkozó több munkáját nálunk is sokan ismerik a fiatalabb lelkészek közül, kinek Jatho mellett való állásfoglalása miatt nem engedték meg a porosz egyház hatóságai, hogy az állásától elmozdított Traub Gottfried helyét, a dortmundi egyház egyik lelkészi állását elfoglalhassa, mint a „német keresztyénség bátor harcosának“ a tiszteletbeli theol. doktori címet adományozta. Értesítés. Magyarhoni evangélikus egyházunknak folyó évi november hó 4-ik napjára kitűzött egyetemes közgyűlését ezennel, a háború miatt bizonytalan időre halászijuk el. Kelt Ácsán és Balassagyarmaton, 1914 augusztus 16. Prónay Dezső m. k., egyetemes felügyelő. Dr. Baltik Frigyes m. k., püspök. Halálozások. F. é. augusztus hó 12-én magához szólitotta az élet és halál ura Nagy Gábor nyug. lébenyi ev. tanítót életének 71. évében Lovászpatonán. — F. hó 13-án elmunyt a battyándi ev. gyülekezetnek 53 éven át volt tanítója Sági János életének 86 évében. Mindkét veterán tanító hü tagja volt ev. egyházunknak és úgy isten országa terjesztésében, mint a magyar nemzeti ügy szolgálatában nagy érdemeket szerezlek. Áldott legyen emlékük. Lelkészválasztás. A tolnabikácsi gyülekezet f. évi augusztus hó 16-án egyhangú választással Rátz Károly Ágoston kakaslomniczi lelkészt hívta meg rendes lelkészéül. Önkéntes ev. tábori lelkészek. Endreffy János lajoskomáromi lelkész és Büky Jenő pápai segédlelkész a püspöki hivatal utján bejelentették a honvédelmi minisztériumnál, hogy készséggel állnak mint tábori lelkészek, vagy a vöröskeresztben szolgálatára a hadseregnek. Lelkészavatás. Az 1913—14. tanévben theol. tanulmányaikat Sopronban végzett ev. hitjelöltek augusztus hó 21—22-én letévén szak- és lelkészi vizsgáikat augusztus hó 23-án nyertek Gyuratz Ferenc püspök úrtól lelkészi felavatást a soproni ev, templomban. Az ifjú thimotheusok mindjárt megkapták segéd- lelkészi kiküldetésüket még pedig: Baráth József Paksra, Dubovay Géza Pécsre, Horváth Lajos Bükre, Káldy József Iharosberénybe, Schmidt János Ágfalvára, Weigel Ádám Györkönyre; Krizsán Iván kápláni kiküldetése felől a bányakerül, püspök ur fog intézkedni. Isten áldását kívánjuk az ur szőlője ifjú munkásaira. Tanitóválasztás. A takácsii gyülekezet az üresedésbe jutott tanítói állást egyhangú választás utján Bögöthy Károly őrimogyorósdi tanítóval töltötte be. Évnyitó. Az eperjesi theol. akadémián a beiratások szept. 1—9 tartatnak; az előadások szept. 15-én kezdődnek. Eperjes, 1914. aug. 24. Mayer Endre theol, akad. dékán.
