Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1914-08-01 / 31-32. szám

1914. augusztus 8. Evangélikus Lap. 31.—32. sz. 9. oldal. A mosoni esperesség tisztujitása. Ulicsny esperes örökét egyhangú választás folytán Wenk Károly hegyeshalmi lelkész foglalta el. Karsay Béla dr. esp. inásodfelügyelö, Seybold Károly zurányi lel­kész alesperes lett, az esp. gyámintézet élére Böhm Richárd gálosi lelkész és Teutsch R. mosoni gyógy­szerész kerültek. Az uj esperest jun. 30-án iktatták be hivatalába. Luther könyvei a sárospataki főiskolai könyv­tárban. Harsányi István, a főiskola könyvtárnoka közli a „Sárospataki Lapokban“, hogy az ottani könyvtárban két, Luther könyvtárából származó könyv van. Az egyiken Luther sajátkezű né . írása, mellette Melanchton autogramja és jelmondata van. Hazánkban csak a po­zsonyi lyceumi nagy könyvtárban van még olyan könyv (kettő) mely reformátorunk sajátkezű feljegyzé­seivel ékeskedik. A katholikus autonómia kérdésével a katli. püspökök legutóbbi konferenciája foglalkozott s meg­állapította azokat az alapelveket, melyeken az autono­mies szervezetuek nyugodnia kell. Az automomiának ezen tervezet szerint három szerve lesz: a hivatal, egy választott testület és a püspöki konferencia. A hivatal venné át mindazokat az egyházi alapokat, ala­pítványokat és intézeteket, amelyeket jelenleg a kultusz­minisztérium kezel. Ezek közé tartozik természetesen a vallási és tanulmányi alap is. Át akarja venni a klérus az összes katholikus iskolák felügyeletét is, hogy erre se legyen ingerenciája az államnak. A szer­vezet másik része lenne a választott testület. Lenne országos, egyházmegyei és esetleg plébániai választott testület. Ezeknek csak ellenőrzési és tanácskozó hatás­körük volna. Ez azt jelenti, hogy a választott, tehát világi elemnek az egyház kormányzására ezentúl sem lehet befolyása. Tanácskozhatik, amennyit akar, de nem határoz és nem dönt. A legfőbb hatóság a püspöki konferencia lenne. Az önkormáuyzati szervek által előkészített ügyekben mindig a püspöki kon­ferencia dönt. Ez a beosztás annyira komoly, hogy a legutolsó kath. naggyülés már részletesen kidolgozta a választási és szervezeti szabályokat is ily értelem­ben. Persze autonómiának ez a szervezet nem nevez­hető. Azonban a kathoiicizmus önmagával, eddigi fejlődésével jönne ellentétbe, hogyha igazi, a protes­táns autonómiának megfelelő jogokat adna híveinek, azért mást nem is várhatunk tőle. Katholikus sajtópártolás. A klerikális sajtónak van egy központi sajtóorganuma a Katholikus Sajtó­egyesület, amelynek feladata a vidéki klerikális ten­denciájú lapok támogatása és segítése. A Kath. Sajtó­egyesület vagyoni állapota igen kedvező. Bevétele 1913-ban 130176 95 korona, kiadása 10416006 korona, a 26000 korona maradványt a snjtóalaphoz csatolták. A saj óalap ezzel az összeggel megközelítette a ne­gyedmillió koronát. Az egyesület anyagi erejére jel­lemző, hogy fennállása óta (5 és egynegyed év) 650000 korona volt a bevétele, melyből 350000 koro­nát fordított a kath. sajtó pártolására. A klérustól nagyon vékonyan jön a pénz a sajtó istápolására. A püspökök jobbára saját egyházmegyéik sajtóját pártolják elsősorban. A főpapság 1913-ban mindössze 38200 koronával támogatták a Sajtóegyesületet. A sajtóvasárnapi gyűjtés 54653’47 koronát eredményezett, mely összeg 1468583 korona levonással jutott az egyesület pénztárába, ennyi pénzt ugyanis az egyház­megyék saját lapjaik támogatására fordítottak. Ezek az adatok jellemzik a Sajtóegyesületet, annak műkö­dését, egyszersmind a kath. klérus bőkezűségét is. Az idei eucharisztikus kongresszust julius 22—26 között Lourdesban tartották meg. Tíz bibor- nok közel 200 püspök s majdnem százezer hivő vett rajta részt. A kongresszuson az előadások egységes témája: Jézus Krisztus szociális uralma volt. Fény­pontja pedig az a processió, mely a Bazilikából ki­indulva diadalmenetben viszi körül az „oltáriszentséget“. Ezt lóháton ülő pyreneuusi hegyi vezetők nyitották meg, utánuk jöttek a különböző küldöttségek 400 zászlóval, azután a különböző magasabb és alacso­nyabb papi méltóságok, a pápai követ baldachin alatt, a pápai kamarások, máltai lovagok díszruhában, kath. szenátorok, diplomaták, akadémikusok, a lourdesi orvosi vizsgáló intézet orvosai s a nagy tömeg. A kongresszus alatt lefolyó szertartásoknál egy több mint 200 énekesből s negyven hegedűsből álló kar szerepelt, a nép énekét két, 50— 50 tagú zenekar kisérte. Volt nagyszerű kivilágítás is: a hegyormok egyikén levő régi kastélyt 8000 villamos lámpával világították ki. A résztvevők a búcsúk egész tömegét szerezhették meg maguknak, mikor a kongresszusért elmondandó imára is ötven napi búcsút engedélyezett a tarbesi és lordesi püspök. PÁLYÁZAT. Az rrad-Sék;si ág. h. ev egyházmegyéhez tartozó szem- laki eg> házkózsegben megüresedett lelkcszi állásra pályázatot hirdetünk. Az istentisztelet nyelve német és tot. Javadalma: 1'. S ahadlakás, mely áll négy szoba, konyha, kamara, pince, istalók, padlásból és házi kert használatából. A lakást Mvül és belül az egyház tartozik tatarozni, mes<elni, festeni és tisztin tartani 2| Készpénzben ; 240, azaz Kettőszáz­negyven korona évnegyedes elöleges részletekben az egyház pénztárból. 1 86*40 q < 112 hl. 50 1.) azaz nyolcvanhat méter­mázsa és 40 kilogram tisztára rostáit búza, mely negyedéves elöleges részietekben kiszolgáltat^. 4) négy lánc (6*1290 kát. hold) nyomás szántóföld használata, mely után az adót az adót az egyház fizet (600 K volt kiadva) 5) Négy kenderföld 10*800 kát. hold. has?nálata, mely után az adót az egyház fizeti. 5) Egy káposztás föld (52 négyszögöl! használata, mely­nek adóját az egyház fizeti. 7; Négy öl (16 köbméter kemény tűzifa beszállítva. 8) A három sátoros ünnep első napján a délelőtii offertorium 9i Közlegelö szabad használata 10) Stola a) kis temetés imával 60 fillér, b) temetés prédikációval 2 korona, r) esketésért 2 korona, d) keresztelés és avatásért 40 fiitér. Az c'hunyt lelkész 445*62 kor. kongruát kapott. A pályázati kérvények a bányai ág. h. eV. egyházkerület lelkészválasztó szabályrendeletének 15. §-a értelmében szere- lendők fel s augusztue 16-ig az arad-békési esperesi hivatalhoz (Békéscsaba) nyújtandók be. Kelt Apateleken és Békéscsabán, 1914. évi julius hó 27-én. Báró Solymossy Lajos, Csepregi György, az arad-békési envhá/mc^ye az aVad-békisi egyházmegye felügyelője. esperese.

Next

/
Thumbnails
Contents