Evangelikus lap, 1914 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-01 / 31-32. szám
1914. augusztus 8. Evangélikus Lap. 31—32. sz. 5. oldal. * Ennek azonban egyik nagy akadálya az is, hogy az a hires protestáns autonómia, amire a protestánsok mindenkor oly büszkék voltak, — ma már szintén nem az, ami régen volt. Sajnos, a protestáns egyházalkotmány antidemokratikus irányú átalakulásban van. A demokratikus egyházalkotmánnyal ellenkezik bármely egyházi tisztviselőnek (nem a lelkészeknek, ezek már élethivatást töltenek be,) élethossziglan választása. A zsinat-' javaslat törvenytervezöit az igaz protestáns és demokrata szellem hatotta át, amikor az Egy- házalkotmányt oly éi telem ben reformálandónak találta, hogy az egyházi tisztviselők, még a legfelsőbbek is, csupán bizonyos idő tartamára választhatók. Nem létezik a világon oly autonómia másutt, mely köz- megbizatást eleifogytáig adna. Felhozhatnák ugyan ezzel szemben azt, hogy püspökeink es kerületi felügyelőink egy része hivatalból tagja a főrendiháznak s előállhatna az az anomália, hogy egy ciklus lejárta után újból megválasztott idósb püspök, vagy felügyelő a főrendiházból kimaradna egy liatalabbal szemben, akit később választottak meg, de mandátuma később fog lejárni. Ez bizony előfordulhat, azonban ha már e törvény alkotásnál tartunk így mi sem könnyebb egy § beillesztésénél, mely akep hangzanek, hogy a püspök vagy felügyelő újra válauztatása eseten sem veszti el korábbi raugjat. A mai állapot mellett előfordulhat az az eset, hogy az egyház vezetői nem képviselik azt a szellemet, amely az egyház tagjainak zömét vezeti, nem képviselik azt az erél>t, ami a protestantismusra kívánatos lenne, nyomon követhetik egymást a súrlódások es ellentetek es az egyháznak, amely fegyelmi eset hiányában, vagy ennek fentorgása esetén is, nem látja ildomosnak fegyelmi utón fellépni, nincs módja a benne uralkodó szellemmel ellentétesen működő vezértől megszabadulásra. Sajnos, az egyházi testületek nagy része a zsinati bizottság alkotmányos szellemű tervezetével ellentétes véleményt nyilvánított. Szerény véleményem szerint nagy baj az is, hogy a vezető állasokra gyakran választanak, érdemekben megöszült, nagytudományu, de testi és szellemi erőben már hanyatló egyéniségeket, holott a vezérnek a kellő magaslatról körültekintés czéljából, mindenhova oda- látó, élénk sas szemre van szüksége. Ez annál inkább kárára van egyházunknak, mert az öregek nagyobb részben conservativok, a conscrvativismus pedig a hitélet terén a fejlődés elvét képviselő Protestantismus szellemével meg nem egyezik. Csak az el vénült vezérek közül kerülhet ki az olyan, aki a klerikális keringő felhívásra boldogító igennel siet felelni. Meg kell tehát fiatalodnunk a vezetésben, hogy aztán megifjodhassunk a hitelvekben s végül a dogmaőrzés helyett áttérhessünk a társadalmi munkálkodásra. Szemeinket ne a klerikálisok által gyújtott görög- tüz kápráztató fénye, hanem a felvilágosodás tisztán ragyogó égi csillaga felé fordítsuk! Tömörüljenek az ifjú protestánsok egy tetterös egyén vezérlete alatt, használják fel a legelső alkalmat a szervezkedésra, készítsék elő a protestáns kon- gressusokat, ahol ép azért, mert a közgyűlések csak közigazgatási szervek, elvi kérdések is meg lennének vitathatók! A kongressusok lennének aztán hivatva friss életet és pezsgő vért önteni az erőben lankadó és kétkedő protestantismusnak. Ezek lennének hivatva az uj re- formátiót előkészíteni, amire szükségünk van azért, mert egy újabb reformátió nélkül iassan-lassan, de biztosan le fogunk tűnni a társadalom színteréről s elsüllyedésünket nem fogják kísérni a népek millióinak gyászkönnyei, de még a kakas sem fog utánnunk kukorékolni. Videant consules! TUDÓSÍTÁSOK. A tiszavidéki egyházmegye közgyűlése. A mi „szórvány“ egyházmegyénk ez idei közgyűlését az egyházmegye legifjabb egyházában, a szatmáriban tartotta Dr Meskó László felügyelő s Materny Lajos fő- esperes elnökiése mellett. A kis egyház általános lelkesedéssel s benső örömmel várta és fogadta a kebelébe érkező közgyűlési tagokat. A vendégeket az egyház presbyteriuma várta és üdvözölte Szlávi Dezső felügyelő s Duszik Lajos lelkész vezetése mellett, majd automobilokon es magánfogatokon, melyet a város, a tüzőrség s magánosok — felekezeti külöinbség nélkül ! — szives készséggel bocsájtották a vendéglátó egyház rendelkezésére, vonultak szállásaikra. A közgyűlés jul. 21-én d. e. 10. órakor kezdődött. Helye a református nőiskola szép tornaterme volt. Dr Meskó László egyházmegyei felügyelő megnyitójában azokat a gondolatokat öltöztette megfelelő ünnepies nyilatkozatokba, melyek minden lélekben ébredeztek: rámutatott a szatmári kicsinyszámu, de tüzes lelkesedésü ifjú egyház áldott fejlődésére, melyen őszinte öröm tölti el, majd kegyeletes és eliiélö szavakkal emlékezet meg a trónörökös és neje megrázóan tragikus haláláról, - a tanítók egy részének a vallás- tanítás kiküszöbölését célzó mozgalmát megérdemelt elítélő szavakkal jellemezte és felhívta a hithü, egyhá- zias érzelmű tanítóinkat e szellemi és erkölcsi nihilizmus elleni komoly és állandó küzdelemre ; a zsinati munkálatok közül főleg és első sorban érdeklődésre számító tárgy a lelkészfizetés rendezésének kérdése léven, azt indítványozta, hogy e tárgyban Írjon fel az egyházmegye a zsinathoz s feliratában fejezze ki ama méltányos kívánságát, hogy zsinatunk ezt a kérdést
